SG.hu

Meghódítja a világot a "vásárolj most, fizess később" üzleti modell

Online megrendelt étel, jegyek egy zenei fesztiválra vagy akár botox-injekciók. Ezek nem csak néhány nyugati fogyasztó számára elengedhetetlenek, és ma már mindegyiket meg lehet vásárolni a „vásárolj most, fizess később” (angolul Buy now, pay later, azaz BNPL) finanszírozási modellel. Az ilyen vásárlások gyakran gúny tárgyát képezik. Egyesek számára a fogyasztói társadalom legabszurdabb megnyilvánulása az ebédért részletfizetéssel fizetni. Mások ennél sötétebbet látnak benne: a mainstream pénzügyi szektor határán mozgó hitelezést, amely kiszolgáltatott hitelfelvevőket zsákmányol ki.

A gúnyolódás és az aggodalmak azonban nem gátolják az iparág növekedését. A Worldpay fizetési szolgáltató szerint a BNPL tavaly világszerte 342 milliárd dolláros kiadásért felel, míg egy évtizeddel korábban ez az összeg alig haladta meg a 2 milliárd dollárt. Olyan patinás pénzügyi cégek, mint a JPMorgan Chase és a PayPal is beléptek a piacra, miközben a BNPL-cégek olyan feladatokat vállalnak, amelyeket korábban a bankok láttak el. A BNPL-nek a business-to-business hitelek terén – egy fragmentált, régimódi piacon – még nagyobb lehetőségei vannak, mint a fogyasztói piacon. Új piac alakul ki a BNPL-adósságok portfólióinak számára is, amelyeket értékpapírosítanak és gyakran vagyonkezelők vásárolnak meg.

A vásárlás helyszínén történő hitelnyújtás ötlete nagyon régi. 1856-ban Isaac Singer és Edward Clark, egy vállalkozói duó nagy sikerrel kezdett el varrógépeket részletfizetéssel értékesíteni. A modern iparág hasonló módon működik. Amikor egy ügyfél vásárol egy terméket, több részletben fizethet. A BNPL-hitelező – például a svéd Klarna vagy az amerikai Affirm – előre kifizeti a kereskedőnek az árát, cserébe például 3 százalék jutalékért. Ez a kiskereskedőknek is jó, mert növeli az eladásokat. A hitelhez hozzáférő vásárlók legalább 20%-kal többet költenek, mint azok, akik nem férnek hozzá, még akkor is, ha a címkén szereplő ár ugyanaz marad. Az ügyfél idővel, gyakran hat hét alatt, négy részletben és kamatmentesen fizeti vissza az összeget.

Az iparág közelmúltbeli sikere ellenére okunk van azt gondolni, hogy még mindig a kezdeti szakaszban van. A Bank of America 1965 előtt született ügyfeleinek kevesebb mint 2%-a rendelkezik fennálló BNPL-fizetéssel, míg a bank millenniumi és Z generációs ügyfeleinek 10%-a. Ahogy a fiatalabb korosztályok egyre nagyobb részét teszik ki a fogyasztói kiadásoknak, a piac növekedni fog. Azokban az országokban, ahol a BNPL már régebben létezik, hozzájárul az eladások növekedéséhez: Svédországban az online vásárlások több mint egyötöde, míg Amerikában kevesebb mint egytizenhatoda. Helyi és regionális cégek jelennek meg, hogy felajánlják ezt a szolgáltatást: az Addi Kolumbiában, az Atome Szingapúrban, a Tamara Szaúd-Arábiában.

Az iparág növekedésével a BNPL és a hagyományos pénzügyi szolgáltatások közötti határok elmosódnak. A Klarna - az egyik első szereplő - 2017 óta bankként működik Európában. Sebastian Siemiatkowski, a cég társalapítója és vezetője azt mondja, hogy azt szeretné, ha a cég mesterséges intelligenciával működő digitális pénzügyi asszisztenssé válna. Az Affirm két évvel ezelőtt dobta piacra bankkártyáját, amelynek népszerűsége az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt: a cég jelenleg közel 2 millió kártyatulajdonosról számol be. Az ügyfelek a kártyákat üzletekben használhatják, akár teljes összegű, akár részletfizetéses fizetéshez, így az e-kereskedelemmel szinonimává vált finanszírozási módszert bevezetik a valós világba. Az elmúlt két évben mindkét BNPL-óriás beépült az Apple és a Google digitális pénztárcájába.


A hagyományos pénzügyi cégek ellenkező irányba haladnak. A PayPal 2020-ban kezdte el kínálni BNPL-szolgáltatásait, kihasználva erős kapcsolatait a kereskedőkkel. Tavaly a fizetési óriás 33 milliárd dollárnyi BNPL-költést dolgozott fel, amely összeg évente körülbelül 20%-kal növekszik. Számos bank ma már lehetővé teszi ügyfeleinek, hogy nagyobb összegű fizetéseket kisebb részletekre osszanak fel vásárlás után. A Klarna legutóbbi megállapodásai olyan fizetési cégekkel, mint az Adyen, a JPMorgan Payments és a Stripe, azt jelentik, hogy szolgáltatásait most már több millió kereskedő veheti igénybe.

Több gyorsan növekvő startup reméli, hogy felforgatja a kereskedelmi hitelek hatalmas piacát, ahol a beszállítók pénzt kölcsönöznek azoknak a cégeknek, amelyek termékeiket vásárolják. Csak az amerikai vállalatok mintegy 4,9 billió dollár kereskedelmi tartozást regisztráltak, amellyel más cégeknek hitellel vásárolt árukért tartoznak. A piac mérete körülbelül négyszerese az amerikai hitelkártyák 1,2 billió dolláros egyenlegének. Emellett elavult és érett az innovációra. A hitelezést végző beszállítók kénytelenek manuálisan értékelni, hogy ügyfeleik hitelképesek-e, kevés információ alapján, és utána üldözik a vevőket a fizetésért.

Matthias Knecht, a Billie - egy üzleti BNPL-hitelekre szakosodott cég - társalapítója szerint az ilyen típusú hitelezés körülbelül 15 évvel a fogyasztói piac mögött jár. Richard Thornton, a Hokodo, egy másik startup társalapítója úgy véli, hogy a fiatal cégek számára rendelkezésre álló alternatívák korlátozottsága miatt a potenciális hatása az üzleti kiadásokra nagyobb, mint a fogyasztókra. Szerinte amikor a kisvállalkozások hozzáférést kapnak a BNPL-hitelekhez, a hitelkeret átlagosan körülbelül 40%-kal növekszik.

A BNPL-szolgáltatók számára a hitelezési tevékenységek lehető leggyorsabb bővítése azt jelenti, hogy laza mérleget kell tartaniuk. A BNPL-portfóliók viszonylag átláthatatlan piaca virágzik. Az adósságot felvásárló vagyonkezelők és magánbefektetési cégek úgy vélik, hogy egy vonzó eszközosztályt találtak, amelyben az alapul szolgáló eszközök gyorsan lejárnak. Októberben az Elliott Advisors - egy óriási hedge fund brit leányvállalata - megvásárolta a Klarna 39 milliárd dolláros brit hitelportfólióját. 2023-ban a KKR, a magánpiacok óriása megállapodott abban, hogy 44 milliárd dollár értékű BNPL-adósságot vásárol a PayPal-tól. Az Affirm körülbelül 12 milliárd dollár értékű eszközalapú értékpapírt bocsátott ki. Egy BNPL-bennfentes „táplálkozási őrületnek” nevezi a piacot, ahol nincs elég adósság a kereslet kielégítésére.

Azonban néhány nehéz kérdés megválaszolatlan abban a szektorban, amely az elmúlt évtizedben - egy hosszabb visszaesés nélküli időszakban - robbanásszerűen növekedett. A legfontosabb kérdés az, hogy ez elősegíti-e a jövedelmüknél többet költő fogyasztók kockázatos hitelfelvételét. A fogyasztók jövedelme kétségtelenül alacsonyabb, mint a hitelkártyát használóké. És aggasztó hírek is érkeztek. A Klarna fogyasztói hitelveszteségei az idei első negyedévben 17%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A Federal Reserve kutatása szerint a késedelmes fizetéssel rendelkező BNPL-felhasználók aránya 2021-ben 15%-ról 2024-re 24%-ra emelkedett.

Ennek ellenére a nemteljesítési arányok továbbra is jelentősen alacsonyabbak, mint más fogyasztói hitelek esetében. A szabályozó hatóság, a Consumer Financial Protection Bureau (CFPB) megjegyzi, hogy a BNPL-hitelek nemteljesítési aránya 2019 és 2022 között körülbelül 2% volt, míg a hasonló hitelfelvevők hitelkártya-adósságának nemteljesítési aránya 10% volt. Bár a Klarna hitelveszteségei az elmúlt évben nőttek, egyenlege is bővült. A vállalat általános nemteljesítési aránya alacsonyabb, mint az iparági átlag.

Lehet, hogy a bankok és a politikai döntéshozók látókörén kívül rejtőzik a növekvő problémás fogyasztói adósságok halmaza? Egyes hitelezők aggódnak a hitelek halmozódása miatt (egyszerre több forrásból történő hitelfelvétel). Az ilyen duplázás lefelé irányuló spirált okozhat, amelynek során a fogyasztók egyre több hitelt vesznek fel a korábbiak visszafizetésére. A CFPB egy másik kutatása azonban megnyugtató eredményeket hozott. Megállapította, hogy a pénzügyi nehézségek mutatói – például a hitelkártyák forgó adóssága vagy a hitelkártya-hitelek extra díjai – nem emelkednek a BNPL használata után. A BNPL-felhasználók nem hajlamosabbak más forrásokból hitelt felvenni azután a 18 hónap után, hogy megállapodtak valamely termék részletfizetésében.

Júniusban a FICO, Amerika fő fogyasztói hitelminősítője bejelentette, hogy a jövőben a hitelfelvevők BNPL-előzményei alapján fogja meghatározni a hitelminősítést. Julie May, a FICO egyik vezetője meglepő eredményre jutott az Affirm adatait felhasználó, egy éven át tartó tanulmányában: a leggyakrabban hitelt felvevő ügyfelek hitelminősítése javult vagy változatlan maradt, ha a BNPL-hiteleket is figyelembe vették. A skandináviai kutatások hasonlóan pozitív eredményeket hoztak. Christine Laudenbach, a frankfurti Goethe Egyetem munkatársa és társszerzői nemrég 1 millió hitelkérelmet vizsgáltak meg egy névtelen skandináv banknál, amely BNPL-adatokat használ. Azok az ügyfelek, akiknek BNPL-használati előzményeik voltak, valamint erős visszafizetési előzményeik, átlagosan 1,4 százalékponttal alacsonyabb kamatlábbal tudtak hitelt felvenni, mint amit hitelminősítésük alapján javasoltak volna.

A BNPL-ről szóló végső ítélet csak egy súlyos gazdasági visszaesés esetén születik meg. És bár a felhasználók fiatalok, és sokan közülük még nem rendelkeznek hitelfelvételi tapasztalattal, van ok az optimizmusra. Ahogy ez az új finanszírozási forma egyre inkább mainstreammé válik, úgy tűnik, biztonságosabb és hasznosabb, mint kritikusai állítják. Vedd meg azt az ebédet, és ne hagyd, hogy bárki is elítéljen!

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • _svd_ #4
    "A sok kicsi sokra megy a problema. Tehat ha mindenhol csak 0.94 fontot dobnak ra, akkor mondjuk egy atlagos havi 500 teteles vasarlasi listanal ez mar 470 font amit pluszban fizet az ember ugy, hogy kozben vagy van penze es nem kellene kifizetnie vagy nincs penze es a jovo havi fizetesebol fizeti. Es ez csak a fenti apro tetel."

    Maradjunk a realitások talaján. Senki sem fog havonta 500 alkalommal részletfizetésre vásárolni. Aki ennyire xxxxx, az már beégett a hitelkártya használattal. Szóval ezt a konstrukciót sem az idiótáknak találták ki.

    "Ha nem vesz fel mikrohitelt a vevo, akkor ez a penz nalla marad. "
    Ha nem vásárol semmit, akkor még több pénze marad. De a világ nem így működik.
    Az embereknek vannak problémáik, amiknek a megoldáshoz külső segítséget kell igénybe vennie.
    Ha szükséged van egy gépre, amit csak egyszer használnál, akkor a vásárlás helyett előnyösebb a bérlés.
    A hitel egyértelműen pénz bérlése. Nyilván a bérbeadónak kell némi hasznának lennie. Ha nem lenne, akkor nem csinálná.
    A kamatot tekintsd a termék bérleti díjának amíg kifizeted.
    Az emberek egy része már autót sem vásárol. Lízingeli és 2- 3 évente cseréli. Mindig van rajta garancia, mindig megbízható autóval jár.


    Mindenki eldönti, használja a lehetőséget vagy sem. Nem kötelező-.
  • kvp #3
    "Ha mégis részletre veszem meg, akkor az egy összeg helyett, öt hónapon át terheli az Az Amazon a számlámat a törlesztő részlettel."

    A sok kicsi sokra megy a problema. Tehat ha mindenhol csak 0.94 fontot dobnak ra, akkor mondjuk egy atlagos havi 500 teteles vasarlasi listanal ez mar 470 font amit pluszban fizet az ember ugy, hogy kozben vagy van penze es nem kellene kifizetnie vagy nincs penze es a jovo havi fizetesebol fizeti. Es ez csak a fenti apro tetel.

    "Ha vásárolsz nagyobb értékű valamit és kifizeted, majd utána szaka a nyakadba valami komolyabb fizetni való, akkor lesz drága a hitel, nem a vásárláskor."

    Leszamitva, hogy ha az embernek nincs akkora tartaleka, hogy zsebbol kifizesse es kozben meg maradjon is, akkor gyakorlatilag azert fizet folyamatosan a bankoknak, hogy ha kell legyen hirtelen penze. Ellenben ha lenne annyi tartaleka, hogy ne kelljen mikrohiteleket felvenni, akkor minden honapban felretehetne a fenti osszeget.

    "Az eladó adja a hitelt, legfeljebb indirekt módon van benne harmadik (bank) fél."

    A bank adja a hitelt az elado csak kozvetiti. Igy az elado is kap a kezelesi koltsegbol es bank haszna is megvan. Ha nem vesz fel mikrohitelt a vevo, akkor ez a penz nalla marad.
  • _svd_ #2
    Nem érted hogyan működik a dolog!

    Az eladó adja a hitelt, legfeljebb indirekt módon van benne harmadik (bank) fél.

    Az Amazon esetében ez így néz ki.
    Az autómhoz néztem egy bordás szíjat. Még nem, de hamarosan cserélni kell.
    A bordás szíj ára 85,06€. Ha akarom, akkor 5 havi hitelre megkapom, havi 17,02 € részletért. Ami összesen 85,1 €. Dönthetek.
    Nyilván ekkora összegnél nincs sok értelme részletre vásárolni.
    Ha mégis részletre veszem meg, akkor az egy összeg helyett, öt hónapon át terheli az Az Amazon a számlámat a törlesztő részlettel.

    A nagyobb értékű eszközöket akkor is érdemes ilyen kondícióban vásárolni, ha ki tudod egyben fizetni. Nem kell a tartalékokhoz nyúlni.
    Ha vásárolsz nagyobb értékű valamit és kifizeted, majd utána szaka a nyakadba valami komolyabb fizetni való, akkor lesz drága a hitel, nem a vásárláskor.
  • kvp #1
    Ezt eddig hitelkartyanak hivtak, csak sok mikrohitel helyett egy nagy banki folyoszamla szamlahitel volt. A mikrohiteleken viszont nagyobb a haszon, mivel a teljes hiteldijmutato nagyobb is lehet mint hitelkartyak eseten es a kezelesi koltsegek is tetelenkent szamlalodnak, nem kartyankent. A megoldas lenyege, hogy a vasarlo nem a sajat meglevo penzet kolti, hanem a kovetkezo havi jovedelmet. Ezzel rovid ido alatt eleri a gorgetett hitellel a teljes havi jovedelem szintjet es onnantol banki elolegbol, a jovedelmebol fizetve a bank kezelesi koltseget es kamatokat. Tehat a vasarlo egy rovidtavu kiadas novekedesert cserebe lemond hosszu tavon a fizetese egy eleg jelentos reszerol es raadasul extra jovedelem nelkul ki se tud jonni az adossag ciklusbol. Ez nagyon jo uzlet a cegeknek.

    Gazdasagi visszaeses es igy varhato jovedelem csokkenes eseten pedig bedolnek a mikrohitelek, amit a vasarlok vagyona fedez. Amennyiben nem rendelkeznek eladhato vagyonnal, ugy a kamatos kamatok felgyulese miatt olyan adossagspiralba kerulnek, amibol mar eletuk vegeeig nem tudnak kijonni. Mint irtam, a nagytokeseknek ez bombauzlet. Az atlag embernek nem lesz semmije es meg mosolyognia is kell hozza, ha aznap enni akar.