SG.hu
A Meta továbbra is jelentős összegeket költ a „szuperintelligencia” fejlesztésére
A szilícium-völgyi óriásvállalat, amely hatalmas összegeket költött mesterséges intelligencia kutatók felvételére, 36 százalékos negyedéves nyereségnövekedést és 22 százalékos bevétel-növekedést ért el.
A Meta az elmúlt években milliárd dollárokat ölt a mesterséges intelligencia fejlesztésébe. Mark Zuckerberg, a vállalat vezérigazgatója nemrégiben rengeteg pénzt költött arra is, hogy a legjobb kutatókat igazolja le a "szuperintelligens” mesterséges intelligencia fejlesztésére. Most a szilícium-völgyi vállalat jelezte, hogy kiadásai továbbra is növekedni fognak. A vállalat emelte az évre vonatkozó beruházási előrejelzésének egy részét, és kijelentette, hogy kiadásainak növekedési üteme jövőre ugrásszerűen megnő, amit az MI-fejlesztés alapját képező óriási számítástechnikai létesítmények, az adatközpontok építése fog ösztönözni.
"Izgalmasnak tartom, hogy személyes szuperintelligenciát építhetek a világ minden lakója számára” - írja legújabb levelében Zuckerberg. "Úgy véljük, hogy a szuperintelligencia előnyeit a lehető legszélesebb körben meg kell osztani a világgal. Ugyanakkor a szuperintelligencia új biztonsági kérdéseket vet fel. Szigorúan kell eljárnunk ezeknek a kockázatoknak a csökkentése érdekében, és óvatosan kell kiválasztanunk, hogy mit teszünk nyílt forráskódúvá."
A nyílt forráskódra vonatkozó megfogalmazás nagyon fontos. Zuckerberg eddig a Meta Llama modellcsaládját nyíltként pozícionálta, ez volt a vállalat termékének legfontosabb megkülönböztető tényezője az olyan versenytársakkal szemben, mint az OpenAI, az xAI és a Google DeepMind. A Meta célja az volt, hogy olyan nyílt MI-modelleket hozzon létre, amelyek legalább olyan jók, mint a zárt modellek, vagy azoknál jobbak. Egy 2024-es levélben Zuckerberg így írt: „Jövő évtől kezdve arra számítunk, hogy a jövőbeli Llama-modellek az iparág legfejlettebb modelljei lesznek.”
Zuckerberg korábban hagyott magának mozgásteret ebben a kérdésben. "Ha azonban valamikor minőségi változás következik be a modell képességeiben, és úgy érezzük, hogy nem lenne felelős az open source-ként való közzététel, akkor nem fogjuk megtenni” - mondta egy tavalyi podcastban. És bár sokan azt mondják, hogy a Llama nem felel meg a nyílt forráskódú MI szigorú definíciójának - részben azért, mert a Meta nem tette közzé hatalmas képzési adatkészleteit -, Zuckerberg szavai egy lehetséges prioritásváltozásra utalnak: a nyílt forráskód már nem feltétlenül lesz az alapértelmezett a Meta csúcstechnológiájú MI-jében.
Van oka annak, hogy a Meta versenytársai zárt modelleket használnak. A zárt modellek nagyobb kontrollt biztosítanak a vállalatoknak termékeik bevételszerzésével kapcsolatban. Zuckerberg tavaly rámutatott, hogy a Meta üzleti tevékenysége nem függ az MI-modellekhez való hozzáférés értékesítésétől, így „a Llama közzététele nem csökkenti bevételeinket, fenntarthatóságunkat vagy kutatásba való befektetési képességünket, mint a zárt szolgáltatók esetében”. A Meta bevételeinek nagy részét internetes hirdetések értékesítéséből szerzi. Mégis, ez a nyílt modellekről alkotott vélemény még azelőtt született, hogy a Meta úgy érezte, lemarad versenytársaitól, és a vezetők megszállottan törekedtek az OpenAI GPT-4 modelljének legyőzésére a Llama 3 fejlesztése közben.
Ugorjunk előre 2025 júniusába, amikor a Meta komolyan megkezdte nyilvános AGI-sprintjét azzal, hogy 14,3 milliárd dollárt fektetett a Scale AI-ba, felvásárolta a Scale alapítóját és vezérigazgatóját, és új szervezeti egység, a Meta Superintelligence Labs keretében átszervezte MI-tevékenységét. A legújabb jelentések szerint mindezek a beruházások oda vezettek, hogy a Meta felfüggesztette legújabb Llama modellje, a Behemoth tesztelését, és ehelyett egy zárt modell fejlesztésére összpontosította erőfeszítéseit. Zuckerberg küldetésével, hogy bevezesse a „személyes szuperintelligenciát” a világba - ami határozott eltérés a riválisoktól, akik szerinte "minden értékes munka automatizálásán” dolgoznak -, MI-monetizációs stratégiája kezd formát ölteni. Zuckerberg mai szavai alapján egyértelmű, hogy a Meta saját termékein, például kiterjesztett valóság szemüvegeken és virtuális valóság fejhallgatókon keresztül kívánja megvalósítani a „személyes szuperintelligenciát”.
"Az olyan személyes eszközök, mint a szemüvegek, amelyek megértik a kontextusunkat, mert látják, amit mi látunk, hallják, amit mi hallunk, és egész nap interakcióba lépnek velünk, lesznek a fő számítástechnikai eszközeink” - írja Zuckerberg mostani levelében. Amikor a Meta legfejlettebb modelljeinek esetleges zárt tartásáról kérdezték, a Meta szóvivője azt mondta, hogy a vállalat továbbra is elkötelezett az open source MI mellett, és azt is elmondta, hogy a jövőben zárt forráskódú modelleket is képezni fog. "Az open source MI-vel kapcsolatos álláspontunk változatlan” - mondta a szóvivő. "Tervezzük, hogy továbbra is nyílttá tesszük a vezető modelleket. Eddig sem adtunk ki mindent, amit fejlesztettünk, és a jövőben is folytatni fogjuk az open és zárt modellek keverékének képzését.”
A Meta azt is közölte, hogy továbbra is folytatja az MI-re vonatkozó költéseket, miután a második negyedévben 47,5 milliárd dolláros bevételt ért el, ami 22 százalékkal több az egy évvel korábbi eredménynél. A nyereség 18,3 milliárd dollár volt, ami 36 százalékkal több az egy évvel korábbi eredménynél. A Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot tulajdonló vállalat szerint mesterséges intelligencia terén végzett beruházásai javítják reklámüzletágát, amely a bevételek szinte teljes egészét adja. A Meta közölte, hogy a jelenlegi negyedévre 47,5-50,5 milliárd dolláros bevételt vár. Részvényeinek ára a zárás utáni kereskedésben több mint 9 százalékkal emelkedett. A Meta alkalmazáscsaládja, amely magában foglalja az Instagramot, a Facebookot és a WhatsAppot, júniusban 3,48 milliárd napi felhasználóval rendelkezett, ami 6 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest.
Annak ellenére, hogy a Meta nagy összegeket költ, Zuckerbergnek kérdésekkel kell szembenéznie azzal kapcsolatban, hogy a kiadások megtérülnek-e. A befektetők, akik szkeptikusan reagáltak arra, hogy a Meta 2021-ben az úgynevezett metaverse világára összpontosít, türelmesebbek Zuckerberg mesterséges intelligencia terén végzett befektetéseivel kapcsolatban. Ennek egyik oka, hogy a mesterséges intelligencia az egész technológiai iparág középpontjába került - véli Uday Cheruvu, a Harding Loevner befektetési cég portfóliókezelője.
De a Meta új mesterséges intelligencia csapata nyomás alatt áll, hogy hamarosan eredményeket mutasson fel, különösen a vállalat alapvető hirdetési üzletágának fejlesztése terén - mondta Andrew Rocco, a Zacks részvényelemzője. "Úgy gondolom, hogy a Meta hosszú távú terve az, hogy az MI-vel kapcsolatban a hirdetéseken túl is terjeszkedjen” - mondta Rocco, ideértve az emberi interakciókat utánozó csevegőrobotok és személyi asszisztensek fejlesztését is. De „a Meta részvényárfolyamát az fogja mozgatni, hogy az MI már most milyen hatással van a vállalat alapvető üzleti tevékenységére” - tette hozzá.
A Meta az elmúlt években milliárd dollárokat ölt a mesterséges intelligencia fejlesztésébe. Mark Zuckerberg, a vállalat vezérigazgatója nemrégiben rengeteg pénzt költött arra is, hogy a legjobb kutatókat igazolja le a "szuperintelligens” mesterséges intelligencia fejlesztésére. Most a szilícium-völgyi vállalat jelezte, hogy kiadásai továbbra is növekedni fognak. A vállalat emelte az évre vonatkozó beruházási előrejelzésének egy részét, és kijelentette, hogy kiadásainak növekedési üteme jövőre ugrásszerűen megnő, amit az MI-fejlesztés alapját képező óriási számítástechnikai létesítmények, az adatközpontok építése fog ösztönözni.
"Izgalmasnak tartom, hogy személyes szuperintelligenciát építhetek a világ minden lakója számára” - írja legújabb levelében Zuckerberg. "Úgy véljük, hogy a szuperintelligencia előnyeit a lehető legszélesebb körben meg kell osztani a világgal. Ugyanakkor a szuperintelligencia új biztonsági kérdéseket vet fel. Szigorúan kell eljárnunk ezeknek a kockázatoknak a csökkentése érdekében, és óvatosan kell kiválasztanunk, hogy mit teszünk nyílt forráskódúvá."
A nyílt forráskódra vonatkozó megfogalmazás nagyon fontos. Zuckerberg eddig a Meta Llama modellcsaládját nyíltként pozícionálta, ez volt a vállalat termékének legfontosabb megkülönböztető tényezője az olyan versenytársakkal szemben, mint az OpenAI, az xAI és a Google DeepMind. A Meta célja az volt, hogy olyan nyílt MI-modelleket hozzon létre, amelyek legalább olyan jók, mint a zárt modellek, vagy azoknál jobbak. Egy 2024-es levélben Zuckerberg így írt: „Jövő évtől kezdve arra számítunk, hogy a jövőbeli Llama-modellek az iparág legfejlettebb modelljei lesznek.”
Zuckerberg korábban hagyott magának mozgásteret ebben a kérdésben. "Ha azonban valamikor minőségi változás következik be a modell képességeiben, és úgy érezzük, hogy nem lenne felelős az open source-ként való közzététel, akkor nem fogjuk megtenni” - mondta egy tavalyi podcastban. És bár sokan azt mondják, hogy a Llama nem felel meg a nyílt forráskódú MI szigorú definíciójának - részben azért, mert a Meta nem tette közzé hatalmas képzési adatkészleteit -, Zuckerberg szavai egy lehetséges prioritásváltozásra utalnak: a nyílt forráskód már nem feltétlenül lesz az alapértelmezett a Meta csúcstechnológiájú MI-jében.
Van oka annak, hogy a Meta versenytársai zárt modelleket használnak. A zárt modellek nagyobb kontrollt biztosítanak a vállalatoknak termékeik bevételszerzésével kapcsolatban. Zuckerberg tavaly rámutatott, hogy a Meta üzleti tevékenysége nem függ az MI-modellekhez való hozzáférés értékesítésétől, így „a Llama közzététele nem csökkenti bevételeinket, fenntarthatóságunkat vagy kutatásba való befektetési képességünket, mint a zárt szolgáltatók esetében”. A Meta bevételeinek nagy részét internetes hirdetések értékesítéséből szerzi. Mégis, ez a nyílt modellekről alkotott vélemény még azelőtt született, hogy a Meta úgy érezte, lemarad versenytársaitól, és a vezetők megszállottan törekedtek az OpenAI GPT-4 modelljének legyőzésére a Llama 3 fejlesztése közben.
Ugorjunk előre 2025 júniusába, amikor a Meta komolyan megkezdte nyilvános AGI-sprintjét azzal, hogy 14,3 milliárd dollárt fektetett a Scale AI-ba, felvásárolta a Scale alapítóját és vezérigazgatóját, és új szervezeti egység, a Meta Superintelligence Labs keretében átszervezte MI-tevékenységét. A legújabb jelentések szerint mindezek a beruházások oda vezettek, hogy a Meta felfüggesztette legújabb Llama modellje, a Behemoth tesztelését, és ehelyett egy zárt modell fejlesztésére összpontosította erőfeszítéseit. Zuckerberg küldetésével, hogy bevezesse a „személyes szuperintelligenciát” a világba - ami határozott eltérés a riválisoktól, akik szerinte "minden értékes munka automatizálásán” dolgoznak -, MI-monetizációs stratégiája kezd formát ölteni. Zuckerberg mai szavai alapján egyértelmű, hogy a Meta saját termékein, például kiterjesztett valóság szemüvegeken és virtuális valóság fejhallgatókon keresztül kívánja megvalósítani a „személyes szuperintelligenciát”.
"Az olyan személyes eszközök, mint a szemüvegek, amelyek megértik a kontextusunkat, mert látják, amit mi látunk, hallják, amit mi hallunk, és egész nap interakcióba lépnek velünk, lesznek a fő számítástechnikai eszközeink” - írja Zuckerberg mostani levelében. Amikor a Meta legfejlettebb modelljeinek esetleges zárt tartásáról kérdezték, a Meta szóvivője azt mondta, hogy a vállalat továbbra is elkötelezett az open source MI mellett, és azt is elmondta, hogy a jövőben zárt forráskódú modelleket is képezni fog. "Az open source MI-vel kapcsolatos álláspontunk változatlan” - mondta a szóvivő. "Tervezzük, hogy továbbra is nyílttá tesszük a vezető modelleket. Eddig sem adtunk ki mindent, amit fejlesztettünk, és a jövőben is folytatni fogjuk az open és zárt modellek keverékének képzését.”
A Meta azt is közölte, hogy továbbra is folytatja az MI-re vonatkozó költéseket, miután a második negyedévben 47,5 milliárd dolláros bevételt ért el, ami 22 százalékkal több az egy évvel korábbi eredménynél. A nyereség 18,3 milliárd dollár volt, ami 36 százalékkal több az egy évvel korábbi eredménynél. A Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot tulajdonló vállalat szerint mesterséges intelligencia terén végzett beruházásai javítják reklámüzletágát, amely a bevételek szinte teljes egészét adja. A Meta közölte, hogy a jelenlegi negyedévre 47,5-50,5 milliárd dolláros bevételt vár. Részvényeinek ára a zárás utáni kereskedésben több mint 9 százalékkal emelkedett. A Meta alkalmazáscsaládja, amely magában foglalja az Instagramot, a Facebookot és a WhatsAppot, júniusban 3,48 milliárd napi felhasználóval rendelkezett, ami 6 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest.
Annak ellenére, hogy a Meta nagy összegeket költ, Zuckerbergnek kérdésekkel kell szembenéznie azzal kapcsolatban, hogy a kiadások megtérülnek-e. A befektetők, akik szkeptikusan reagáltak arra, hogy a Meta 2021-ben az úgynevezett metaverse világára összpontosít, türelmesebbek Zuckerberg mesterséges intelligencia terén végzett befektetéseivel kapcsolatban. Ennek egyik oka, hogy a mesterséges intelligencia az egész technológiai iparág középpontjába került - véli Uday Cheruvu, a Harding Loevner befektetési cég portfóliókezelője.
De a Meta új mesterséges intelligencia csapata nyomás alatt áll, hogy hamarosan eredményeket mutasson fel, különösen a vállalat alapvető hirdetési üzletágának fejlesztése terén - mondta Andrew Rocco, a Zacks részvényelemzője. "Úgy gondolom, hogy a Meta hosszú távú terve az, hogy az MI-vel kapcsolatban a hirdetéseken túl is terjeszkedjen” - mondta Rocco, ideértve az emberi interakciókat utánozó csevegőrobotok és személyi asszisztensek fejlesztését is. De „a Meta részvényárfolyamát az fogja mozgatni, hogy az MI már most milyen hatással van a vállalat alapvető üzleti tevékenységére” - tette hozzá.