SG.hu
Bemutatta MI-szabályozási tervét Trump: a tech-szféra azt csinál, amit akar
A Trump-kormányzat bemutatta a mesterséges intelligenciára vonatkozó cselekvési tervét, egy kezdeményezésekből és szakpolitikai ajánlásokból álló csomagot, amelynek célja, hogy az Egyesült Államokat globális vezető szerephez juttassa egy olyan technológiában, amely várhatóan olyan befolyásos lesz, mint maga az internet.
A Fehér Ház ezt a magasztos, Szilícium-völgy-barát célt nagyrészt a mesterséges intelligencia szabályozásának visszaszorításával kívánja elérni - egy figyelemre méltó, MAGA-barát kivétellel, amely a politikai „elfogultság” megszüntetésén dolgozik majd a mesterséges intelligenciában. A terv három pillért foglal magában: az innováció felgyorsítása, az MI-infrastruktúra kiépítése az Egyesült Államokban, valamint az amerikai hardver és szoftver „szabványos” platformmá tétele a világszerte létrehozott MI-innovációk számára. A terv azt is ajánlja, hogy a szövetségi kormány által beszerzett nagyméretű nyelvi modellek „objektívek legyenek és mentesek a felülről jövő ideológiai elfogultságtól” - olvasható a Fehér Ház által szerdán közzétett 28 oldalas tervben.
Ez a Trump-kormányzat legújabb törekvése a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának és beruházásainak bővítésére az Egyesült Államokban, és újabb jelzés arra, hogy a kormányzat számára kiemelt prioritás, hogy a mesterséges intelligencia terén Kína előtt járjon. "Most globális verseny folyik a mesterséges intelligencia területén való vezető szerepért” - mondta David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligencia cárja egy újságírókkal folytatott konferenciahíváson. "A mesterséges intelligencia forradalmi technológia, amelynek mélyreható következményei lesznek mind a gazdaságra, mind a nemzetbiztonságra nézve, ezért nagyon fontos, hogy Amerika továbbra is meghatározó hatalom maradjon a mesterséges intelligencia területén.”
Trump szerda este Washingtonban, a Winning the AI Race (Az MI-verseny megnyerése) című rendezvényen vázolta fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos terveit. Az esemény házigazdája az „All-in Podcast” volt, egy üzleti és politikai témájú műsor, amelynek társszervezője Sacks mellett más iparági szereplők, valamint a Hill & Valley Forum, egy technológiai és politikai konferenciának otthont adó csoport, amelyet Jacob Helberg, az USA-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság korábbi biztosa, valamint Delian Asparouhov és Christian Garrett befektetők alapítottak. A Trump-kormányzat elfogadta a technológiai ipar érveit, miszerint kevés védőkorláttal kell hagyni, hogy működhessen, hogy Amerika uralhassa a technológia által meghatározott új korszakot. A jelentés erőteljes visszautasítása más kormányoknak, köztük az Európai Bizottságnak, amelyek a technológia fejlesztését szabályozó rendeleteket hagytak jóvá.
"Akár tetszik, akár nem, hirtelen egy gyors ütemű versenybe keveredtünk, hogy megépítsük és meghatározzuk ezt az úttörő technológiát, amely oly sokat fog meghatározni magának a civilizációnak a jövőjéről” - mondta Trump az eseményen. "Amerika az az ország, amely elindította a mesterséges intelligencia versenyt. És az Egyesült Államok elnökeként azért vagyok ma itt, hogy kijelentsem, Amerika meg fogja nyerni azt." Trump azt is kifejtette, hogy korlátozni kívánja az MI fejlesztésére vonatkozó korlátozásokat és szabályozásokat, mondván, hogy az iparág „egy gyönyörű baba, amely megszületett. Növesztenünk kell ezt a babát, és hagynunk kell, hogy ez a baba gyarapodjon. Nem állíthatjuk meg. Nem állíthatjuk meg politikával, nem állíthatjuk meg ostoba szabályokkal" - mondta Trump, bár hozzátette, hogy nem szereti a ”mesterséges intelligencia„ elnevezést, mert ”nem szeretek semmit, ami mesterséges".
A terv magában foglalja a kormányzat tisztviselői által „bürokratikus bürokráciának” nevezett akadályok felszámolását a mesterséges intelligencia fejlesztése elől, és a magánszektor, valamint az akadémiai és civil társadalmi csoportok ajánlásain alapul - közölték a Fehér Ház tisztviselői. A cselekvési terv az adatközpontok, a félvezetőgyártó létesítmények és az energetikai infrastruktúra engedélyezésének egyszerűsítését is előírja. A kormány pedig az amerikai technológiai vállalatokkal együttműködve „teljes körű MI exportcsomagokat” - MI modelleket, hardvert és szoftvert - tesz elérhetővé a szövetséges országok számára. Mindez annak érdekében történik, hogy az amerikai technológia globális szabvány legyen, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet töltsön be az MI területén.
A törvényhozók és a technológiai vezetők megosztottak a mesterséges intelligencia szabályozásának módját illetően, kiemelve a biztonság és a sebesség egyensúlyának megteremtéséért folytatott küzdelmet. Nem sokkal hivatalba lépése után Trump hatályon kívül helyezte a korábbi elnök, Joe Biden által elfogadott átfogó végrehajtási rendeletet, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó bizonyos biztosítékokat kívánt bevezetni.
A terv szerint egy kormányzati ügynökségnek felül kellene vizsgálnia az MI fejlesztésére vonatkozó iránymutatásokat, hogy eltávolítsa a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás, az éghajlatváltozás és a félretájékoztatás említését. A konzervatívok azzal vádoltak néhány technológiai vállalatot, hogy olyan MI modelleket fejlesztenek ki, amelyekbe liberális előítéleteket építettek be. A legtöbb MI-modell már most is rengeteg, a világhálóról származó adatot használ, ami befolyásolja a válaszokat, így a hangsúlyok megváltoztatása nehézségekbe ütközik. A kritikusok attól tartanak, hogy ha nem ellenőrzik, a technológia a csalók és a szélsőségesek hatékony eszköze lehet, és a gazdaságot is tönkreteheti, ahogy egyre több munkahelyet automatizálnak. Hírügynökségek és művészek már beperelték az MI-cégeket, mert azt állítják, hogy azok jogellenesen képezték ki a technológiát a szerzői joggal védett művek és cikkek felhasználásával. A tegnap közzétett terv nem tartalmaz említést a szerzői jogról.
Nemrégiben, július 1-jén az amerikai szenátus megszavazta, hogy a republikánusok átfogó belpolitikai törvényéből töröljék például azt a rendelkezést, amely 10 évig megakadályozta volna az egyes szövetségi államokat abban, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törvényeket érvényesítsék. A technológiai vezetők azzal érveltek, hogy az állami szintű szabályok lelassíthatják az innovációt és a bevezetést. Azok azonban, akik ellenezték a rendelkezést, attól tartottak, hogy az akadályozná a mesterséges intelligencia biztonságának megőrzésére és a technológiai vállalatok felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseket. Az MI cselekvési terv azonban azt ajánlja, hogy a szövetségi kormány „vegye figyelembe az államok MI szabályozási környezetét”, amikor mérlegeli, hogyan ossza szét az MI-hez kapcsolódó programok szövetségi támogatását.
A szerda esti rendezvényen Trump még ennél is tovább ment, mondván: „egyetlen szövetségi szabványra van szükségünk, nem pedig 50 különböző államra, amelyek szabályozzák ezt az iparágat. Nem lehet olyan állam, amelynek szabványai feltartóztatóak”. Michael Krastios, a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Hivatalának igazgatója a konferenciahíváson elmondta, hogy a cselekvési tervben felvázolt valamennyi szakpolitika a következő hat hónap és egy év között megvalósítható.
Egyesek bírálták a Trump-kormányzat programját, amiért a technológiai ipar érdekeit helyezi előtérbe a mesterséges intelligencia biztonságával szemben, tekintettel többek között a munkahelyek elvesztésével vagy a gyermekek károsodásával kapcsolatos aggodalmakra. A magánélet védelmezőinek, a szakszervezeteknek és más szervezeteknek a koalíciója népi cselekvési tervet szorgalmaz a Trump-kormányzat javaslatai ellen. Az aláírók között van az Electronic Privacy Information Center, a Writers Guild of America East és az AI Now Institute kutatóintézet.
A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője elmondta, hogy több mint 10 000 válasz érkezett „különböző” személyektől és ágazatokból a Fehér Ház azon kérésére, hogy a terv elkészítéséhez információkat kérjenek. A terv javasolja a szövetségi közbeszerzési irányelvek frissítését, hogy a kormány csak olyan nagy nyelvi modellek fejlesztőivel kössön szerződést, amelyek „biztosítják, hogy rendszereik objektívek és mentesek a felülről jövő ideológiai elfogultságtól”. Szakértők szerint azonban egy ilyen szabály betartatása kihívást jelenthet, mivel nem világos, hogy mi az „elfogultság” definíciója. Ez az innovációt is lassíthatja, mivel a kormányzati szerződéseket elnyerni kívánó technológiai vállalatoknak valószínűleg új irányelveket kell majd betartaniuk.
A szerdai terv egy sor mesterséges intelligenciával és technológiával kapcsolatos befektetést és bejelentést követ, amelyeket Trump második hivatali ideje alatt eddig magánvállalkozások tettek. Július 15-én az elnök bejelentette, hogy több mint 90 milliárd dolláros beruházást eszközölnek a technológiai, energetikai és pénzügyi vállalatok, hogy Pennsylvaniát a mesterséges intelligencia központjává tegyék. Az elnök a második ciklusát a Stargate nevű, 500 milliárd dolláros MI-infrastruktúra-projekttel kezdte, amely az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, a SoftBank vezérigazgatója, Masayoshi Son és az Oracle elnöke, Larry Ellison együttműködésével valósul meg. Azt is mondta, hogy feloldja a Biden-korszak MI-chipekre vonatkozó exportkorlátozásait, és az Nvidia nemrégiben engedélyt kapott arra, hogy ismét eladja H20 MI-chipjeit Kínába.
Tágabb értelemben Trump nyomást gyakorol a technológiai óriásokra, hogy bővítsék amerikai tevékenységüket, hogy ezzel próbálják visszahozni az amerikai gyártást, munkahelyeket teremtsenek és csökkentsék a Kínától való függőséget a termelésben, bár a szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ezek az erőfeszítések sikeresek lesznek. Az olyan vállalatok beruházásait, mint az Apple és a TSMC, politikai győzelemként emlegette, bár lehetséges, hogy legalább néhány ilyen terv Trump nyomásától függetlenül is megvalósult volna.
A technológiai ipar és a Fehér Ház közötti együttműködés nem újdonság; már a Biden-kormányzat alatt és jóval azelőtt is történt ilyen. De a technológiai vezérigazgatók Trump első hat hivatali hónapja alatt érezhetően befolyásolták a dolgokat. Az IT-cégek és a Fehér Ház egy közös cél érdekében fogtak össze: Kína mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseit akarják megelőzni. A DeepSeek kínai startup az év elején megrázta a piacokat és a Szilícium-völgyet a nagy teljesítményű, de állítólag olcsón betanított R1 modelljével, ami aggodalmat keltett, hogy Kína a vártnál előrébb járhat.
A Capitol Hillen már korábban is felmerült a mesterséges intelligencia terén az előny fenntartásának kihívása, miközben a biztonságot is előtérbe helyezik; a Microsoft, az OpenAI, a CoreWeave és az AMD technológiai vezetői májusban egy szenátusi bizottsági meghallgatáson foglalkoztak a kérdéssel. "Az első számú tényező, amely meghatározhatja, hogy az Egyesült Államok vagy Kína nyeri-e ezt a versenyt, az, hogy kinek a technológiáját fogadják el a legszélesebb körben a világ többi részén” - mondta Brad Smith, a Microsoft alelnöke és elnöke azon a meghallgatáson.
A Fehér Ház ezt a magasztos, Szilícium-völgy-barát célt nagyrészt a mesterséges intelligencia szabályozásának visszaszorításával kívánja elérni - egy figyelemre méltó, MAGA-barát kivétellel, amely a politikai „elfogultság” megszüntetésén dolgozik majd a mesterséges intelligenciában. A terv három pillért foglal magában: az innováció felgyorsítása, az MI-infrastruktúra kiépítése az Egyesült Államokban, valamint az amerikai hardver és szoftver „szabványos” platformmá tétele a világszerte létrehozott MI-innovációk számára. A terv azt is ajánlja, hogy a szövetségi kormány által beszerzett nagyméretű nyelvi modellek „objektívek legyenek és mentesek a felülről jövő ideológiai elfogultságtól” - olvasható a Fehér Ház által szerdán közzétett 28 oldalas tervben.
Ez a Trump-kormányzat legújabb törekvése a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának és beruházásainak bővítésére az Egyesült Államokban, és újabb jelzés arra, hogy a kormányzat számára kiemelt prioritás, hogy a mesterséges intelligencia terén Kína előtt járjon. "Most globális verseny folyik a mesterséges intelligencia területén való vezető szerepért” - mondta David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligencia cárja egy újságírókkal folytatott konferenciahíváson. "A mesterséges intelligencia forradalmi technológia, amelynek mélyreható következményei lesznek mind a gazdaságra, mind a nemzetbiztonságra nézve, ezért nagyon fontos, hogy Amerika továbbra is meghatározó hatalom maradjon a mesterséges intelligencia területén.”
Trump szerda este Washingtonban, a Winning the AI Race (Az MI-verseny megnyerése) című rendezvényen vázolta fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos terveit. Az esemény házigazdája az „All-in Podcast” volt, egy üzleti és politikai témájú műsor, amelynek társszervezője Sacks mellett más iparági szereplők, valamint a Hill & Valley Forum, egy technológiai és politikai konferenciának otthont adó csoport, amelyet Jacob Helberg, az USA-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság korábbi biztosa, valamint Delian Asparouhov és Christian Garrett befektetők alapítottak. A Trump-kormányzat elfogadta a technológiai ipar érveit, miszerint kevés védőkorláttal kell hagyni, hogy működhessen, hogy Amerika uralhassa a technológia által meghatározott új korszakot. A jelentés erőteljes visszautasítása más kormányoknak, köztük az Európai Bizottságnak, amelyek a technológia fejlesztését szabályozó rendeleteket hagytak jóvá.
"Akár tetszik, akár nem, hirtelen egy gyors ütemű versenybe keveredtünk, hogy megépítsük és meghatározzuk ezt az úttörő technológiát, amely oly sokat fog meghatározni magának a civilizációnak a jövőjéről” - mondta Trump az eseményen. "Amerika az az ország, amely elindította a mesterséges intelligencia versenyt. És az Egyesült Államok elnökeként azért vagyok ma itt, hogy kijelentsem, Amerika meg fogja nyerni azt." Trump azt is kifejtette, hogy korlátozni kívánja az MI fejlesztésére vonatkozó korlátozásokat és szabályozásokat, mondván, hogy az iparág „egy gyönyörű baba, amely megszületett. Növesztenünk kell ezt a babát, és hagynunk kell, hogy ez a baba gyarapodjon. Nem állíthatjuk meg. Nem állíthatjuk meg politikával, nem állíthatjuk meg ostoba szabályokkal" - mondta Trump, bár hozzátette, hogy nem szereti a ”mesterséges intelligencia„ elnevezést, mert ”nem szeretek semmit, ami mesterséges".
A terv magában foglalja a kormányzat tisztviselői által „bürokratikus bürokráciának” nevezett akadályok felszámolását a mesterséges intelligencia fejlesztése elől, és a magánszektor, valamint az akadémiai és civil társadalmi csoportok ajánlásain alapul - közölték a Fehér Ház tisztviselői. A cselekvési terv az adatközpontok, a félvezetőgyártó létesítmények és az energetikai infrastruktúra engedélyezésének egyszerűsítését is előírja. A kormány pedig az amerikai technológiai vállalatokkal együttműködve „teljes körű MI exportcsomagokat” - MI modelleket, hardvert és szoftvert - tesz elérhetővé a szövetséges országok számára. Mindez annak érdekében történik, hogy az amerikai technológia globális szabvány legyen, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet töltsön be az MI területén.
A törvényhozók és a technológiai vezetők megosztottak a mesterséges intelligencia szabályozásának módját illetően, kiemelve a biztonság és a sebesség egyensúlyának megteremtéséért folytatott küzdelmet. Nem sokkal hivatalba lépése után Trump hatályon kívül helyezte a korábbi elnök, Joe Biden által elfogadott átfogó végrehajtási rendeletet, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó bizonyos biztosítékokat kívánt bevezetni.
A terv szerint egy kormányzati ügynökségnek felül kellene vizsgálnia az MI fejlesztésére vonatkozó iránymutatásokat, hogy eltávolítsa a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás, az éghajlatváltozás és a félretájékoztatás említését. A konzervatívok azzal vádoltak néhány technológiai vállalatot, hogy olyan MI modelleket fejlesztenek ki, amelyekbe liberális előítéleteket építettek be. A legtöbb MI-modell már most is rengeteg, a világhálóról származó adatot használ, ami befolyásolja a válaszokat, így a hangsúlyok megváltoztatása nehézségekbe ütközik. A kritikusok attól tartanak, hogy ha nem ellenőrzik, a technológia a csalók és a szélsőségesek hatékony eszköze lehet, és a gazdaságot is tönkreteheti, ahogy egyre több munkahelyet automatizálnak. Hírügynökségek és művészek már beperelték az MI-cégeket, mert azt állítják, hogy azok jogellenesen képezték ki a technológiát a szerzői joggal védett művek és cikkek felhasználásával. A tegnap közzétett terv nem tartalmaz említést a szerzői jogról.
Nemrégiben, július 1-jén az amerikai szenátus megszavazta, hogy a republikánusok átfogó belpolitikai törvényéből töröljék például azt a rendelkezést, amely 10 évig megakadályozta volna az egyes szövetségi államokat abban, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törvényeket érvényesítsék. A technológiai vezetők azzal érveltek, hogy az állami szintű szabályok lelassíthatják az innovációt és a bevezetést. Azok azonban, akik ellenezték a rendelkezést, attól tartottak, hogy az akadályozná a mesterséges intelligencia biztonságának megőrzésére és a technológiai vállalatok felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseket. Az MI cselekvési terv azonban azt ajánlja, hogy a szövetségi kormány „vegye figyelembe az államok MI szabályozási környezetét”, amikor mérlegeli, hogyan ossza szét az MI-hez kapcsolódó programok szövetségi támogatását.
A szerda esti rendezvényen Trump még ennél is tovább ment, mondván: „egyetlen szövetségi szabványra van szükségünk, nem pedig 50 különböző államra, amelyek szabályozzák ezt az iparágat. Nem lehet olyan állam, amelynek szabványai feltartóztatóak”. Michael Krastios, a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Hivatalának igazgatója a konferenciahíváson elmondta, hogy a cselekvési tervben felvázolt valamennyi szakpolitika a következő hat hónap és egy év között megvalósítható.
Egyesek bírálták a Trump-kormányzat programját, amiért a technológiai ipar érdekeit helyezi előtérbe a mesterséges intelligencia biztonságával szemben, tekintettel többek között a munkahelyek elvesztésével vagy a gyermekek károsodásával kapcsolatos aggodalmakra. A magánélet védelmezőinek, a szakszervezeteknek és más szervezeteknek a koalíciója népi cselekvési tervet szorgalmaz a Trump-kormányzat javaslatai ellen. Az aláírók között van az Electronic Privacy Information Center, a Writers Guild of America East és az AI Now Institute kutatóintézet.
A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője elmondta, hogy több mint 10 000 válasz érkezett „különböző” személyektől és ágazatokból a Fehér Ház azon kérésére, hogy a terv elkészítéséhez információkat kérjenek. A terv javasolja a szövetségi közbeszerzési irányelvek frissítését, hogy a kormány csak olyan nagy nyelvi modellek fejlesztőivel kössön szerződést, amelyek „biztosítják, hogy rendszereik objektívek és mentesek a felülről jövő ideológiai elfogultságtól”. Szakértők szerint azonban egy ilyen szabály betartatása kihívást jelenthet, mivel nem világos, hogy mi az „elfogultság” definíciója. Ez az innovációt is lassíthatja, mivel a kormányzati szerződéseket elnyerni kívánó technológiai vállalatoknak valószínűleg új irányelveket kell majd betartaniuk.
A szerdai terv egy sor mesterséges intelligenciával és technológiával kapcsolatos befektetést és bejelentést követ, amelyeket Trump második hivatali ideje alatt eddig magánvállalkozások tettek. Július 15-én az elnök bejelentette, hogy több mint 90 milliárd dolláros beruházást eszközölnek a technológiai, energetikai és pénzügyi vállalatok, hogy Pennsylvaniát a mesterséges intelligencia központjává tegyék. Az elnök a második ciklusát a Stargate nevű, 500 milliárd dolláros MI-infrastruktúra-projekttel kezdte, amely az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, a SoftBank vezérigazgatója, Masayoshi Son és az Oracle elnöke, Larry Ellison együttműködésével valósul meg. Azt is mondta, hogy feloldja a Biden-korszak MI-chipekre vonatkozó exportkorlátozásait, és az Nvidia nemrégiben engedélyt kapott arra, hogy ismét eladja H20 MI-chipjeit Kínába.
Tágabb értelemben Trump nyomást gyakorol a technológiai óriásokra, hogy bővítsék amerikai tevékenységüket, hogy ezzel próbálják visszahozni az amerikai gyártást, munkahelyeket teremtsenek és csökkentsék a Kínától való függőséget a termelésben, bár a szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ezek az erőfeszítések sikeresek lesznek. Az olyan vállalatok beruházásait, mint az Apple és a TSMC, politikai győzelemként emlegette, bár lehetséges, hogy legalább néhány ilyen terv Trump nyomásától függetlenül is megvalósult volna.
A technológiai ipar és a Fehér Ház közötti együttműködés nem újdonság; már a Biden-kormányzat alatt és jóval azelőtt is történt ilyen. De a technológiai vezérigazgatók Trump első hat hivatali hónapja alatt érezhetően befolyásolták a dolgokat. Az IT-cégek és a Fehér Ház egy közös cél érdekében fogtak össze: Kína mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseit akarják megelőzni. A DeepSeek kínai startup az év elején megrázta a piacokat és a Szilícium-völgyet a nagy teljesítményű, de állítólag olcsón betanított R1 modelljével, ami aggodalmat keltett, hogy Kína a vártnál előrébb járhat.
A Capitol Hillen már korábban is felmerült a mesterséges intelligencia terén az előny fenntartásának kihívása, miközben a biztonságot is előtérbe helyezik; a Microsoft, az OpenAI, a CoreWeave és az AMD technológiai vezetői májusban egy szenátusi bizottsági meghallgatáson foglalkoztak a kérdéssel. "Az első számú tényező, amely meghatározhatja, hogy az Egyesült Államok vagy Kína nyeri-e ezt a versenyt, az, hogy kinek a technológiáját fogadják el a legszélesebb körben a világ többi részén” - mondta Brad Smith, a Microsoft alelnöke és elnöke azon a meghallgatáson.