SG.hu·
A Fehér Ház új felügyeleti rendszert vezet be a fejlett MI modellek számára
Donald Trump elnök aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely arra kéri a technológiai vállalatokat, hogy önkéntes alapon biztosítsanak a kormány számára felügyeleti lehetőséget új mesterségesintelligencia-modelleik felett, mielőtt azokat nyilvánosan elérhetővé teszik. Ez jelentős irányváltást jelent egy olyan kormányzat részéről, amely korábban a lehető legkisebb állami beavatkozást támogatta e nagy hatású technológia esetében.
A rendeletet hónapokon át tartó vita előzte meg a Trump-kormányzaton belül arról, hogyan kellene kezelni a MI-t, valamint annak kiberbiztonsági és nemzetbiztonsági hatásait. Trump múlt hónapban az utolsó pillanatban vont vissza egy másik MI-rendeletet, amely akár 90 napos időszakot biztosított volna a kormánynak arra, hogy új MI-modelleket vizsgáljon át még azok nyilvános megjelenése előtt. A visszavonás mindössze órákkal azelőtt történt, hogy az elnök aláírta volna a dokumentumot.
A mostani aláírást egy hétfői fehér házi találkozó előzte meg, amelyet Trump hívott össze. A megbeszélésen részt vett többek között Scott Bessent pénzügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, valamint David Sacks, aki korábban a kormányzat MI-ügyi megbízottjaként dolgozott. Sacks eredetileg ellenezte a rendeletet, de végül támogatta az átdolgozott változatot, miután a felülvizsgálati időszakot 90 napról 30 napra csökkentették. Ez a módosítás segített meggyőzni Trumpot arról, hogy mégis írja alá a rendeletet.
A dokumentum a Trump-kormányzat eddigi legjelentősebb lépése a mesterséges intelligencia szabályozása felé. Egyúttal szakítást jelent az elnök korábbi, gyakorlatilag korlátozások nélküli megközelítésével, amelyet tavalyi hivatalba való visszatérése után képviselt. Akkor a cél az volt, hogy az amerikai technológiai vállalatok versenyelőnybe kerüljenek Kínával szemben, miközben erősítik az amerikai gazdaságot. Az új rendelet alapján a technológiai cégek önkéntes alapon akár 30 napos időablakot biztosítanának a kormány számára arra, hogy átvizsgálja új MI-modelljeiket még azok nyilvános bevezetése előtt. A rendelet emellett arra is utasítja a pénzügyminisztert, hogy hozzon létre egy MI-kiberbiztonsági koordinációs központot, amely a mesterséges intelligencia rendszerei által feltárt biztonsági sérülékenységeket vizsgálná.
A rendelet szövege szerint: „A fejlett MI-képességek erősebbé teszik nemzetünket, ugyanakkor új nemzetbiztonsági megfontolásokat is felvetnek, amelyek összehangolt fellépést igényelnek a végrehajtó hatalom minisztériumai és ügynökségei között.” Liz Huston, a Fehér Ház szóvivője szerint a rendelet Trump „józan észre épülő megközelítését” tükrözi, amely az iparággal való együttműködés révén kíván egyensúlyt teremteni az innováció és a biztonság között, miközben biztosítja Amerika további globális vezető szerepét a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság területén.
Ez az időablak lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy teszteljék a modellek veszélyes képességeit, feltárják a sérülékenységeket és előkészítsék a védekezést még azelőtt, hogy hackerek vagy külföldi ellenfelek kihasználhatnák azokat. Trump néhány politikai támogatója ennél is szigorúbb, kötelező ellenőrzési rendszert szeretett volna, miközben egyre erősödik a MI-vel szembeni társadalmi ellenállás. A rendelet emellett megerősíti a hírszerző közösség szerepét a MI-rendszerek értékelésében. A Nemzetbiztonsági Ügynökség, vagyis az NSA kulcsszerepet kap annak meghatározásában, mely új modellek igényelnek kormányzati vizsgálatot. A kormányzat azt tervezi, hogy a pénzügyminisztérium a MI-iparággal együttműködve központi szerepet vállaljon a sérülékenységek feltárásában és a javítások terjesztésében. A rendelet arra is utasítja a kormányzatot, hogy jelentősen növelje a kiberbiztonsági és MI-szakemberek felvételét, miután komoly leépítések történtek a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökségnél, amelynek feladata az ország kritikus infrastruktúrájának védelme a növekvő kiberveszélyekkel szemben.
A technológiai vállalatok vezetői igyekeztek felmérni, milyen hatással lehet az intézkedés egy olyan MI-iparágra, amely eddig szinte korlátozás nélküli gazdasági növekedést élvezett. Egyes cégek szerint a rendelet lehetővé teszi számukra, hogy a kormánnyal való együttműködésre hivatkozva csökkentsék a nyilvánosság aggályait a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Mások attól tartanak, hogy az intézkedés lassíthatja a fejlesztéseket, és hosszabb távon szigorúbb szabályozáshoz vezethet. Brad Smith, a Microsoft elnöke, Chris Lehane, az OpenAI globális ügyekért felelős vezetője, Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős elnöke és más technológiai vezetők külön-külön „fontos lépésnek” nevezték a rendeletet, amely szerintük megfelelő egyensúlyt teremthet a MI-biztonság és az innováció között.
Sok technológiai vezetőt váratlanul ért, hogy Trump különösebb felhajtás vagy fotózási lehetőség nélkül írta alá a rendeletet. Az elmúlt hónapokban az OpenAI, az Anthropic, a Microsoft, a Meta és a Google vezetőit is meghívták a Fehér Házba, hogy egyeztessenek a kormányzattal a tervezett szabályozásról. Néhányuk már úton volt a Fehér Házba a múlt hónapban tervezett aláírásra, amikor az eredeti rendeletet végül visszavonták. Több technológiai vezető, köztük Marc Andreessen kockázati tőkebefektető is közvetlenül beszélt Trumppal aggályairól. Bár támogatták a rendelet gondolatát, attól tartottak, hogy a 90 napos felülvizsgálati időszak jelentősen lassítaná a technológia fejlődését. Hangsúlyozták azt is, hogy létfontosságú az amerikai vállalatok versenyképességének megőrzése Kínával szemben.
Források szerint végül David Sacks győzte meg az elnököt arról, hogy halassza el a rendelet aláírását. Azóta Susie Wiles fehér házi kabinetfőnök, aki támogatta a szabályozást, azon dolgozott, hogy az intézkedés ismét napirendre kerüljön. A Fehér Ház döntése, hogy hivatalos felügyeleti folyamatot vezessen be a MI-modellek esetében, még áprilisban kezdett körvonalazódni. Ekkor jelentette be az Anthropic a Mythos nevű új MI-modellt, amely a vállalat szerint képes szoftveres sérülékenységek feltárására, és akár kiberbiztonsági „szembesüléshez” is vezethet. Kormányzati szervek, bankok és más szervezetek attól tartottak, hogy a jövő fejlettebb MI-rendszerei olyan biztonsági réseket fedezhetnek fel, amelyeket az Egyesült Államok ellenségei kihasználhatnak.
A Mythos megjelenése egy olyan időszakra esett, amikor a közvélemény egyre kritikusabban kezdett tekinteni a mesterséges intelligenciára. Egyre többen aggódnak a technológia munkahelyekre, energiaárakra, oktatásra és mentális egészségre gyakorolt hatásai miatt. A Quinnipiac Egyetem márciusi közvélemény-kutatása szerint az amerikai felnőttek 55 százaléka inkább károsnak, mint hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát. Trumpra egyre nagyobb nyomás nehezedett annak érdekében, hogy szigorúbb állami ellenőrzést vezessen be a technológia felett. Májusban a MAGA-mozgalom több ismert támogatója, köztük Stephen K. Bannon, Amy Kremer és három tucat lelkipásztor nyílt levélben kérte az elnököt, hogy tegyen kötelezővé egy hivatalos vizsgálati eljárást a MI-modellek számára. A levél aláírói arra figyelmeztettek, hogy ezek a rendszerek veszélyeztethetik a kiberbiztonságot, és a technológiai vállalatokra nem lehet rábízni az önszabályozást.
A csoport demonstrációt szervezett Washingtonban, hogy felszólítsa a Trump-kormányzatot és a Kongresszust a mesterséges intelligencia rendszereinek kötelező biztonsági tesztelésére. Brendan Steinhauser, a Secure AI Action Szövetség nevű, MI-oktatással foglalkozó nonprofit szervezet vezetője szerint a rendezvényt annak ellenére megtartják, hogy a rendeletet már aláírták, mert véleményük szerint az ellenőrzésnek kötelezőnek kellene lennie, nem pedig önkéntesnek. „Ez fontos ügy az elnök számára, ezért úgy gondoljuk, hogy minden vállalat eleget fog tenni a kérésnek, és a gyakorlatban ez olyan hatást fog kelteni, mintha kötelező lenne” - mondta. „A politikai széljárás ebben a kérdésben a mi irányunkba fordult, főként azért, mert a képességek folyamatosan növekednek, és egyre több aggodalom merül fel a megfelelő biztosítékok nélküli fejlett MI-rendszerekkel kapcsolatban.”
A rendelet kidolgozása közben egyébként komoly vita alakult ki a kormányzaton belül. Egyes tisztviselők azt szerették volna, hogy a hírszerző ügynökségek nagyobb felelősséget kapjanak a MI felügyeletében, miközben háttérbe szorították volna a kereskedelmi minisztérium alá tartozó, technológiával foglalkozó intézetet. Ugyanakkor az elnök egyik vezető tanácsadója riadalmat keltett a technológiai szektorban, amikor a terveket ahhoz hasonlította, ahogyan az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság felügyeli az új gyógyszereket. Ez sokakban attól való félelmet keltett, hogy túlzott szabályozás jöhet.
JD Vance alelnök kedden azt mondta, a Fehér Ház igyekszik egyensúlyt találni az új kockázatok kezelése során. „A mesterséges intelligencia fantasztikus lehet, segíthet gyógymódokat találni olyan betegségekre, amelyekben emberek ma még meghalnak vagy szenvednek” - mondta Vance. „Ugyanakkor vannak árnyoldalai is, és mi próbáljuk egyensúlyba hozni a biztonságot és az innovációt. Úgy gondoljuk, hogy a Trump-kormányzat megtalálta a megfelelő egyensúlyt.” Neil Chilson, az Abundance Institute MI-politikai vezetője szerint a kormányzat megfelelően célzott választ talált. Az intézet korábban az MI-modellek önkéntes kormányzati értékelését támogatta. „Ez egy nagyon konkrét típusú veszélyre adott válasz. Elég mérsékelt megközelítés” - mondta Chilson, aki Trump első elnöksége idején az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság megbízott vezető technológusa volt. „Ez nem egy kapuőri vagy engedélyezési rendszer, és semmiképpen sem hasonlít egy FDA-típusú szabályozásra.”
Bár a legújabb modellek növelték a kiberbiztonsági kockázatokat, a szakértők szerint a MI ereje továbbra is gyors ütemben fog növekedni. Helen Toner, a Georgetown Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiák Központjának ideiglenes igazgatója szerint a kormánynak már most fejlesztenie kellene saját technológiai szakértelmét a jövőre készülve. „Ez stratégiaibb megközelítés lenne” - mondta Toner, aki korábban az OpenAI igazgatótanácsának tagja volt. „Olyan megközelítésre van szükség, amely rugalmasan képes alkalmazkodni ahhoz, ahogyan ezek a rendszerek változnak.”
A rendeletet hónapokon át tartó vita előzte meg a Trump-kormányzaton belül arról, hogyan kellene kezelni a MI-t, valamint annak kiberbiztonsági és nemzetbiztonsági hatásait. Trump múlt hónapban az utolsó pillanatban vont vissza egy másik MI-rendeletet, amely akár 90 napos időszakot biztosított volna a kormánynak arra, hogy új MI-modelleket vizsgáljon át még azok nyilvános megjelenése előtt. A visszavonás mindössze órákkal azelőtt történt, hogy az elnök aláírta volna a dokumentumot.
A mostani aláírást egy hétfői fehér házi találkozó előzte meg, amelyet Trump hívott össze. A megbeszélésen részt vett többek között Scott Bessent pénzügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, valamint David Sacks, aki korábban a kormányzat MI-ügyi megbízottjaként dolgozott. Sacks eredetileg ellenezte a rendeletet, de végül támogatta az átdolgozott változatot, miután a felülvizsgálati időszakot 90 napról 30 napra csökkentették. Ez a módosítás segített meggyőzni Trumpot arról, hogy mégis írja alá a rendeletet.
A dokumentum a Trump-kormányzat eddigi legjelentősebb lépése a mesterséges intelligencia szabályozása felé. Egyúttal szakítást jelent az elnök korábbi, gyakorlatilag korlátozások nélküli megközelítésével, amelyet tavalyi hivatalba való visszatérése után képviselt. Akkor a cél az volt, hogy az amerikai technológiai vállalatok versenyelőnybe kerüljenek Kínával szemben, miközben erősítik az amerikai gazdaságot. Az új rendelet alapján a technológiai cégek önkéntes alapon akár 30 napos időablakot biztosítanának a kormány számára arra, hogy átvizsgálja új MI-modelljeiket még azok nyilvános bevezetése előtt. A rendelet emellett arra is utasítja a pénzügyminisztert, hogy hozzon létre egy MI-kiberbiztonsági koordinációs központot, amely a mesterséges intelligencia rendszerei által feltárt biztonsági sérülékenységeket vizsgálná.
A rendelet szövege szerint: „A fejlett MI-képességek erősebbé teszik nemzetünket, ugyanakkor új nemzetbiztonsági megfontolásokat is felvetnek, amelyek összehangolt fellépést igényelnek a végrehajtó hatalom minisztériumai és ügynökségei között.” Liz Huston, a Fehér Ház szóvivője szerint a rendelet Trump „józan észre épülő megközelítését” tükrözi, amely az iparággal való együttműködés révén kíván egyensúlyt teremteni az innováció és a biztonság között, miközben biztosítja Amerika további globális vezető szerepét a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság területén.
Ez az időablak lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy teszteljék a modellek veszélyes képességeit, feltárják a sérülékenységeket és előkészítsék a védekezést még azelőtt, hogy hackerek vagy külföldi ellenfelek kihasználhatnák azokat. Trump néhány politikai támogatója ennél is szigorúbb, kötelező ellenőrzési rendszert szeretett volna, miközben egyre erősödik a MI-vel szembeni társadalmi ellenállás. A rendelet emellett megerősíti a hírszerző közösség szerepét a MI-rendszerek értékelésében. A Nemzetbiztonsági Ügynökség, vagyis az NSA kulcsszerepet kap annak meghatározásában, mely új modellek igényelnek kormányzati vizsgálatot. A kormányzat azt tervezi, hogy a pénzügyminisztérium a MI-iparággal együttműködve központi szerepet vállaljon a sérülékenységek feltárásában és a javítások terjesztésében. A rendelet arra is utasítja a kormányzatot, hogy jelentősen növelje a kiberbiztonsági és MI-szakemberek felvételét, miután komoly leépítések történtek a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökségnél, amelynek feladata az ország kritikus infrastruktúrájának védelme a növekvő kiberveszélyekkel szemben.
A technológiai vállalatok vezetői igyekeztek felmérni, milyen hatással lehet az intézkedés egy olyan MI-iparágra, amely eddig szinte korlátozás nélküli gazdasági növekedést élvezett. Egyes cégek szerint a rendelet lehetővé teszi számukra, hogy a kormánnyal való együttműködésre hivatkozva csökkentsék a nyilvánosság aggályait a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Mások attól tartanak, hogy az intézkedés lassíthatja a fejlesztéseket, és hosszabb távon szigorúbb szabályozáshoz vezethet. Brad Smith, a Microsoft elnöke, Chris Lehane, az OpenAI globális ügyekért felelős vezetője, Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős elnöke és más technológiai vezetők külön-külön „fontos lépésnek” nevezték a rendeletet, amely szerintük megfelelő egyensúlyt teremthet a MI-biztonság és az innováció között.
Sok technológiai vezetőt váratlanul ért, hogy Trump különösebb felhajtás vagy fotózási lehetőség nélkül írta alá a rendeletet. Az elmúlt hónapokban az OpenAI, az Anthropic, a Microsoft, a Meta és a Google vezetőit is meghívták a Fehér Házba, hogy egyeztessenek a kormányzattal a tervezett szabályozásról. Néhányuk már úton volt a Fehér Házba a múlt hónapban tervezett aláírásra, amikor az eredeti rendeletet végül visszavonták. Több technológiai vezető, köztük Marc Andreessen kockázati tőkebefektető is közvetlenül beszélt Trumppal aggályairól. Bár támogatták a rendelet gondolatát, attól tartottak, hogy a 90 napos felülvizsgálati időszak jelentősen lassítaná a technológia fejlődését. Hangsúlyozták azt is, hogy létfontosságú az amerikai vállalatok versenyképességének megőrzése Kínával szemben.
Források szerint végül David Sacks győzte meg az elnököt arról, hogy halassza el a rendelet aláírását. Azóta Susie Wiles fehér házi kabinetfőnök, aki támogatta a szabályozást, azon dolgozott, hogy az intézkedés ismét napirendre kerüljön. A Fehér Ház döntése, hogy hivatalos felügyeleti folyamatot vezessen be a MI-modellek esetében, még áprilisban kezdett körvonalazódni. Ekkor jelentette be az Anthropic a Mythos nevű új MI-modellt, amely a vállalat szerint képes szoftveres sérülékenységek feltárására, és akár kiberbiztonsági „szembesüléshez” is vezethet. Kormányzati szervek, bankok és más szervezetek attól tartottak, hogy a jövő fejlettebb MI-rendszerei olyan biztonsági réseket fedezhetnek fel, amelyeket az Egyesült Államok ellenségei kihasználhatnak.
A Mythos megjelenése egy olyan időszakra esett, amikor a közvélemény egyre kritikusabban kezdett tekinteni a mesterséges intelligenciára. Egyre többen aggódnak a technológia munkahelyekre, energiaárakra, oktatásra és mentális egészségre gyakorolt hatásai miatt. A Quinnipiac Egyetem márciusi közvélemény-kutatása szerint az amerikai felnőttek 55 százaléka inkább károsnak, mint hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát. Trumpra egyre nagyobb nyomás nehezedett annak érdekében, hogy szigorúbb állami ellenőrzést vezessen be a technológia felett. Májusban a MAGA-mozgalom több ismert támogatója, köztük Stephen K. Bannon, Amy Kremer és három tucat lelkipásztor nyílt levélben kérte az elnököt, hogy tegyen kötelezővé egy hivatalos vizsgálati eljárást a MI-modellek számára. A levél aláírói arra figyelmeztettek, hogy ezek a rendszerek veszélyeztethetik a kiberbiztonságot, és a technológiai vállalatokra nem lehet rábízni az önszabályozást.
A csoport demonstrációt szervezett Washingtonban, hogy felszólítsa a Trump-kormányzatot és a Kongresszust a mesterséges intelligencia rendszereinek kötelező biztonsági tesztelésére. Brendan Steinhauser, a Secure AI Action Szövetség nevű, MI-oktatással foglalkozó nonprofit szervezet vezetője szerint a rendezvényt annak ellenére megtartják, hogy a rendeletet már aláírták, mert véleményük szerint az ellenőrzésnek kötelezőnek kellene lennie, nem pedig önkéntesnek. „Ez fontos ügy az elnök számára, ezért úgy gondoljuk, hogy minden vállalat eleget fog tenni a kérésnek, és a gyakorlatban ez olyan hatást fog kelteni, mintha kötelező lenne” - mondta. „A politikai széljárás ebben a kérdésben a mi irányunkba fordult, főként azért, mert a képességek folyamatosan növekednek, és egyre több aggodalom merül fel a megfelelő biztosítékok nélküli fejlett MI-rendszerekkel kapcsolatban.”
A rendelet kidolgozása közben egyébként komoly vita alakult ki a kormányzaton belül. Egyes tisztviselők azt szerették volna, hogy a hírszerző ügynökségek nagyobb felelősséget kapjanak a MI felügyeletében, miközben háttérbe szorították volna a kereskedelmi minisztérium alá tartozó, technológiával foglalkozó intézetet. Ugyanakkor az elnök egyik vezető tanácsadója riadalmat keltett a technológiai szektorban, amikor a terveket ahhoz hasonlította, ahogyan az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság felügyeli az új gyógyszereket. Ez sokakban attól való félelmet keltett, hogy túlzott szabályozás jöhet.
JD Vance alelnök kedden azt mondta, a Fehér Ház igyekszik egyensúlyt találni az új kockázatok kezelése során. „A mesterséges intelligencia fantasztikus lehet, segíthet gyógymódokat találni olyan betegségekre, amelyekben emberek ma még meghalnak vagy szenvednek” - mondta Vance. „Ugyanakkor vannak árnyoldalai is, és mi próbáljuk egyensúlyba hozni a biztonságot és az innovációt. Úgy gondoljuk, hogy a Trump-kormányzat megtalálta a megfelelő egyensúlyt.” Neil Chilson, az Abundance Institute MI-politikai vezetője szerint a kormányzat megfelelően célzott választ talált. Az intézet korábban az MI-modellek önkéntes kormányzati értékelését támogatta. „Ez egy nagyon konkrét típusú veszélyre adott válasz. Elég mérsékelt megközelítés” - mondta Chilson, aki Trump első elnöksége idején az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság megbízott vezető technológusa volt. „Ez nem egy kapuőri vagy engedélyezési rendszer, és semmiképpen sem hasonlít egy FDA-típusú szabályozásra.”
Bár a legújabb modellek növelték a kiberbiztonsági kockázatokat, a szakértők szerint a MI ereje továbbra is gyors ütemben fog növekedni. Helen Toner, a Georgetown Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiák Központjának ideiglenes igazgatója szerint a kormánynak már most fejlesztenie kellene saját technológiai szakértelmét a jövőre készülve. „Ez stratégiaibb megközelítés lenne” - mondta Toner, aki korábban az OpenAI igazgatótanácsának tagja volt. „Olyan megközelítésre van szükség, amely rugalmasan képes alkalmazkodni ahhoz, ahogyan ezek a rendszerek változnak.”