SG.hu
Kínában szinte teljesen eltűntek az érmék és bankjegyek
A szupermarketektől a kávézókig és a tömegközlekedésig, a mindennapi fizetések mindegyike a WeChat vagy az Alipay alkalmazásokon keresztül történik, amelyek elengedhetetlenek az ország életében.
A világ második legnagyobb gazdasága gyors digitalizáción ment keresztül, és a mindennapi fizetések, a szupermarketektől a kávézókig, a taxikon és a tömegközlekedésen át, mind a WeChat vagy az Alipay alkalmazás egyikével történnek, amelyek ma már elengedhetetlenek Kína életében. Logóik - az egyik zöld, a másik kék - minden fizetési helyen megtalálhatók, és sok üzlet már nem is tart pénztárgépet, csak beolvassa a vásárló által bemutatott QR-kódot. Sok taxi nem fogad el készpénzes fizetést, csakúgy, mint sok élelmiszerbolt, amelyek egyébként sem rendelkeznek apróval.
A Xinmin zöldség- és frissáru-piacon, Peking központjában, közvetlenül a második körgyűrű északi részén, az idősebb vásárlók az utolsók, akik még érméket és bankjegyeket használnak, amelyek a kínai társadalom többi részében már lassan eltűnnek. Korán kell kelni, hogy találkozhassunk velük, és éberen kell figyelni, hogy kiszúrjuk őket a sorok között. Ma Dian - egy Hubei-ből származó zöldséges, aki a főváros piacán dolgozik - látta, hogy ez a tendencia egy évtized alatt hirtelen felgyorsult, és „radikális változássá” vált. „Már csak a nagyon idős embereknek segítek készpénzzel fizetni. 80 év alatt szinte mindenki átállt, 80 év felett nehezebb alkalmazkodni” – mondja, miközben daliani áfonyáját kínálja.
Az idősek megosztottak a témában. A 81 éves Wei Yunliang szürke sapkája mögé bújva beismeri, hogy nem boldogul vele. "Minden túl gyorsan megy. A fiam és még a 8 éves unokám is telepítette nekem a WeChatet és az Alipayt, de túl bonyolult” – állapítja meg. Ha taxit kell hívnia, szintén a családját hívja, mert szinte lehetetlen taxit fogni az utcán, mivel azokat a Didi alkalmazáson keresztül lehet lefoglalni, amely máshol a világon az Ubernek felel meg. A külföldi látogatók is nehezen jutnak el a repülőtérről a belvárosba, ha nem gondoltak arra, hogy előtte telepítsék az egyik alkalmazást, vagy nem sikerült pénzt átutalniuk rá.
A szomszédos standon egy 75 éves férfi - aki csak a vezetéknevét, Wangot adja meg - éppen ellenkezőleg, sokkal könnyebbnek találja, hogy már nem kell számolgatnia a zsebében lévő aprót. A pandémia évei alatt tért át erre, amikor a boltok már csak digitális fizetést fogadtak el. "Nincs más választásunk” – jegyzi meg, miközben elárulja, hogy mindig tart egy 100 jüanos (kb. 12 euró) bankjegyet a pénztárcájában, hogy hazajuthasson, ha elveszítené vagy otthon felejtené a telefonját. Megszokta az online vertikális videókat is, és influencereket követ, hogy információt szerezzen a tenger gyümölcseinek elkészítéséről, amelyeket nem mer megvenni.
A WeChat alkalmazáson keresztüli fizetések elterjedése – amely eredetileg egy közösségi hálózat volt, majd miniprogramokkal bővült, amelyek mindenféle szolgáltatást lehetővé tesznek – és az Alipay, az online kereskedelem bajnokának, az Alibabának a fizetési eszköze, mindkét óriásnak nagy hatalmat biztosít. Bár továbbra is szükség van bankszámlára a fizetések fogadásához és a bankkártyák alkalmazásokhoz való kapcsolásához, a valóságban sok fiatal kínai csak nagyon korlátozottan használja a bankok eszközeit a mindennapi életben. A bankok - amelyek Kínában mind állami tulajdonban vannak - nehezen alkalmazkodtak a könyörtelen versenyhez, és elvesztették a hatalmukat a napi tranzakciók felett.
A hatóságok szemszögéből az Alibaba e sikernek köszönhetően bizonyos mértékű arroganciára vetemedik, míg a Tencent vezetője, Ma Huateng mindig is tudta, hogyan kell háttérbe szorulni az állam-párt hatalma mögött. 2020 októberében, alig néhány nappal azelőtt, hogy leányvállalata, az Ant tőzsdére lépett volna - ami a történelem legnagyobb tőzsdei bevezetése lett volna -, az Alibaba alapítója, Jack Ma nyilvánosan bírálta a szektor szabályozóját, azzal vádolva, hogy "elavult” módszerekkel gátolja az innovációt. Peking ezután leállította a tőzsdei bevezetést, és intenzív kampányt indított Ma ellen. A vezető több hónapra eltűnt, majd külföldön töltött egy kis időt, és ma már sokkal diszkrétebb. Csak 2025 februárjában, amikor Jack Ma-t Xi Jinping elnök fogadta más technológiai ágazatbeli vezetőkkel együtt, tűnt úgy, hogy az ügy lezárult.
A WeChat és az Alipay hatalmával szemben a kínai központi bank megpróbálta felgyorsítani a digitális valuta fejlesztését. A Kínai Népi Bank már 2014-ben kutatásokat végzett a digitális valutákkal kapcsolatban, hogy lépést tartson a világ többi részével, ahol a közintézményeken kívül olyan kriptovaluták fejlődtek, mint a bitcoin, ami Peking számára elfogadhatatlan monetáris hatalomveszteséget jelentett. Ezért a központi intézmény létrehozta a digitális jüant, a digitális renminbit (néha e-CNY-nek is nevezik), amelyet saját maga bocsát ki, és amely a hagyományos bankokon keresztül forgalmazódik, de teljesen dematerializált fizetési eszközként szolgál. 2019-ben több városban is bejelentettek kísérleti programokat, mielőtt 2022-ben elindult volna egy okostelefonos alkalmazás. Ekkor a hatóságok azt állították, hogy 260 millió fiókot „nyitottak”, de később nem tették közzé a tényleges használat volumenét. A valóságban ez a digitális valuta szinte nem létezik a kínaiak életében, akik meg vannak győződve a WeChat és az Alipay könnyű használhatóságáról.
Amellett, hogy nehéz volt rávenni a népet a használatára, a kínai digitális valuta úgy tűnik, hogy a helyi politikai rendszerben jól ismert visszaélések áldozatává vált. A Kínai Kommunista Párt hatalmas fegyelmi szervének nyomozói 2024 áprilisában bejelentették, hogy korrupció miatt letartóztatták a tőzsdefelügyeleti bizottság egyik tisztviselőjét, Yao Qiant, akit azzal vádolnak, hogy technológiai vállalatoktól kényszerített ki kenőpénzt. Yao előző, 2019-ig betöltött pozíciójában a digitális jüan bevezetésével kapcsolatos központi banki kutatásokért volt felelős. Emellett azzal is vádolják, hogy a kenőpénzeket digitális valuták segítségével rejtegette.
A világ második legnagyobb gazdasága gyors digitalizáción ment keresztül, és a mindennapi fizetések, a szupermarketektől a kávézókig, a taxikon és a tömegközlekedésen át, mind a WeChat vagy az Alipay alkalmazás egyikével történnek, amelyek ma már elengedhetetlenek Kína életében. Logóik - az egyik zöld, a másik kék - minden fizetési helyen megtalálhatók, és sok üzlet már nem is tart pénztárgépet, csak beolvassa a vásárló által bemutatott QR-kódot. Sok taxi nem fogad el készpénzes fizetést, csakúgy, mint sok élelmiszerbolt, amelyek egyébként sem rendelkeznek apróval.
A Xinmin zöldség- és frissáru-piacon, Peking központjában, közvetlenül a második körgyűrű északi részén, az idősebb vásárlók az utolsók, akik még érméket és bankjegyeket használnak, amelyek a kínai társadalom többi részében már lassan eltűnnek. Korán kell kelni, hogy találkozhassunk velük, és éberen kell figyelni, hogy kiszúrjuk őket a sorok között. Ma Dian - egy Hubei-ből származó zöldséges, aki a főváros piacán dolgozik - látta, hogy ez a tendencia egy évtized alatt hirtelen felgyorsult, és „radikális változássá” vált. „Már csak a nagyon idős embereknek segítek készpénzzel fizetni. 80 év alatt szinte mindenki átállt, 80 év felett nehezebb alkalmazkodni” – mondja, miközben daliani áfonyáját kínálja.
Az idősek megosztottak a témában. A 81 éves Wei Yunliang szürke sapkája mögé bújva beismeri, hogy nem boldogul vele. "Minden túl gyorsan megy. A fiam és még a 8 éves unokám is telepítette nekem a WeChatet és az Alipayt, de túl bonyolult” – állapítja meg. Ha taxit kell hívnia, szintén a családját hívja, mert szinte lehetetlen taxit fogni az utcán, mivel azokat a Didi alkalmazáson keresztül lehet lefoglalni, amely máshol a világon az Ubernek felel meg. A külföldi látogatók is nehezen jutnak el a repülőtérről a belvárosba, ha nem gondoltak arra, hogy előtte telepítsék az egyik alkalmazást, vagy nem sikerült pénzt átutalniuk rá.
A szomszédos standon egy 75 éves férfi - aki csak a vezetéknevét, Wangot adja meg - éppen ellenkezőleg, sokkal könnyebbnek találja, hogy már nem kell számolgatnia a zsebében lévő aprót. A pandémia évei alatt tért át erre, amikor a boltok már csak digitális fizetést fogadtak el. "Nincs más választásunk” – jegyzi meg, miközben elárulja, hogy mindig tart egy 100 jüanos (kb. 12 euró) bankjegyet a pénztárcájában, hogy hazajuthasson, ha elveszítené vagy otthon felejtené a telefonját. Megszokta az online vertikális videókat is, és influencereket követ, hogy információt szerezzen a tenger gyümölcseinek elkészítéséről, amelyeket nem mer megvenni.
A WeChat alkalmazáson keresztüli fizetések elterjedése – amely eredetileg egy közösségi hálózat volt, majd miniprogramokkal bővült, amelyek mindenféle szolgáltatást lehetővé tesznek – és az Alipay, az online kereskedelem bajnokának, az Alibabának a fizetési eszköze, mindkét óriásnak nagy hatalmat biztosít. Bár továbbra is szükség van bankszámlára a fizetések fogadásához és a bankkártyák alkalmazásokhoz való kapcsolásához, a valóságban sok fiatal kínai csak nagyon korlátozottan használja a bankok eszközeit a mindennapi életben. A bankok - amelyek Kínában mind állami tulajdonban vannak - nehezen alkalmazkodtak a könyörtelen versenyhez, és elvesztették a hatalmukat a napi tranzakciók felett.
A hatóságok szemszögéből az Alibaba e sikernek köszönhetően bizonyos mértékű arroganciára vetemedik, míg a Tencent vezetője, Ma Huateng mindig is tudta, hogyan kell háttérbe szorulni az állam-párt hatalma mögött. 2020 októberében, alig néhány nappal azelőtt, hogy leányvállalata, az Ant tőzsdére lépett volna - ami a történelem legnagyobb tőzsdei bevezetése lett volna -, az Alibaba alapítója, Jack Ma nyilvánosan bírálta a szektor szabályozóját, azzal vádolva, hogy "elavult” módszerekkel gátolja az innovációt. Peking ezután leállította a tőzsdei bevezetést, és intenzív kampányt indított Ma ellen. A vezető több hónapra eltűnt, majd külföldön töltött egy kis időt, és ma már sokkal diszkrétebb. Csak 2025 februárjában, amikor Jack Ma-t Xi Jinping elnök fogadta más technológiai ágazatbeli vezetőkkel együtt, tűnt úgy, hogy az ügy lezárult.
A WeChat és az Alipay hatalmával szemben a kínai központi bank megpróbálta felgyorsítani a digitális valuta fejlesztését. A Kínai Népi Bank már 2014-ben kutatásokat végzett a digitális valutákkal kapcsolatban, hogy lépést tartson a világ többi részével, ahol a közintézményeken kívül olyan kriptovaluták fejlődtek, mint a bitcoin, ami Peking számára elfogadhatatlan monetáris hatalomveszteséget jelentett. Ezért a központi intézmény létrehozta a digitális jüant, a digitális renminbit (néha e-CNY-nek is nevezik), amelyet saját maga bocsát ki, és amely a hagyományos bankokon keresztül forgalmazódik, de teljesen dematerializált fizetési eszközként szolgál. 2019-ben több városban is bejelentettek kísérleti programokat, mielőtt 2022-ben elindult volna egy okostelefonos alkalmazás. Ekkor a hatóságok azt állították, hogy 260 millió fiókot „nyitottak”, de később nem tették közzé a tényleges használat volumenét. A valóságban ez a digitális valuta szinte nem létezik a kínaiak életében, akik meg vannak győződve a WeChat és az Alipay könnyű használhatóságáról.
Amellett, hogy nehéz volt rávenni a népet a használatára, a kínai digitális valuta úgy tűnik, hogy a helyi politikai rendszerben jól ismert visszaélések áldozatává vált. A Kínai Kommunista Párt hatalmas fegyelmi szervének nyomozói 2024 áprilisában bejelentették, hogy korrupció miatt letartóztatták a tőzsdefelügyeleti bizottság egyik tisztviselőjét, Yao Qiant, akit azzal vádolnak, hogy technológiai vállalatoktól kényszerített ki kenőpénzt. Yao előző, 2019-ig betöltött pozíciójában a digitális jüan bevezetésével kapcsolatos központi banki kutatásokért volt felelős. Emellett azzal is vádolják, hogy a kenőpénzeket digitális valuták segítségével rejtegette.