SG.hu
Kína szigorítja az internet ellenőrzését
Kína mesterien ért az internet ellenőrzéséhez, és a világ egyik legkiterjedtebb online cenzúra- és felügyeleti rendszerét működteti. A minden online platformon kötelező személyazonosság-ellenőrzéssel szinte lehetetlenné vált a felhasználók számára, hogy névtelenek maradjanak. Ez a szigorúan moderált online környezet azonban még szigorúbb ellenőrzésnek néz elébe az állam által kiadott nemzeti internetes személyi igazolvány bevezetésével.
Ahelyett, hogy az egyéneknek minden egyes platformon külön-külön kellene megadniuk személyes adataikat a személyazonossági ellenőrzéshez, a kormány most egy virtuális azonosító kibocsátásával kívánja központosítani a folyamatot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a különböző közösségi médiaalkalmazások és weboldalak közötti bejelentkezést. Az új, jelenleg önkéntes rendszer szabályait július közepén vezetik majd be. Célja a közzétett szabályok szerint „a polgárok személyazonossági adatainak védelme, valamint a digitális gazdaság egészséges és szabályos fejlődésének támogatása”.
Szakértők azonban aggodalmukat fejezték ki, hogy az új politika tovább fogja csorbítani az amúgy is korlátozott véleménynyilvánítási szabadságot, mivel arra kényszeríti az internetfelhasználókat, hogy még több kontrollt engedjenek át az államnak. Mióta Hszi Csin-ping kínai vezető 2012-ben átvette a hatalmat, az ország tovább szigorította a digitális tér ellenőrzését a cenzorok seregével. A cenzorok éjjel-nappal bevetésre kerülnek, posztokat távolítanak el, fiókokat függesztenek fel, és segítenek a hatóságoknak azonosítani a kritikusokat, elfojtva az ellenvélemény bármilyen jelét, mielőtt az teret nyerhetne.
A véglegesített szabályokat egy tavaly nyáron nyilvános véleményezésre bocsátott javaslat után jelentették be, ami tipikus lépés a kínai jogalkotási folyamatban. A nyilvános konzultáció során az elmúlt évben a javaslat ellenérzésekkel szembesült jogászprofesszorok, emberi jogi szakértők és egyes internetfelhasználók részéről. A véglegesített szabályok azonban nagyrészt hasonlóak maradtak a tervezethez. "Ez egy államilag irányított, egységes személyazonossági rendszer, amely képes a felhasználók valós idejű megfigyelésére és blokkolására” - mondta Xiao Qiang, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem internetszabadsággal foglalkozó kutatója. „Közvetlenül törölheti a neki nem tetsző hangokat az internetről, így ez több mint egy felügyeleti eszköz - ez a digitális totalitarizmus infrastruktúrája.”
A globális internet hatalmas kínai részének ellenőrzése nagyrészt különböző csoportok decentralizált körére hárul, a hatóságok részben magukra a közösségi médiaplatformokra támaszkodnak a problémásnak ítélt kommentek azonosításában. Xiao figyelmeztetett, hogy az internetes azonosítót használó központosított rendszer sokkal könnyebbé tenné a kormány számára, hogy egy felhasználó jelenlétét egyszerre több platformon is törölje.
Shane Yi, a China Human Rights Defenders, egy érdekvédelmi csoport kutatója is osztotta Xiao aggodalmát. A rendszer a kínai kormánynak nagyobb hatalmat biztosít arra, hogy „azt tegyen, amit akar, amikor jónak lát” az interneten, mivel a hatóságok képesek a felhasználók teljes digitális nyomvonalát nyomon követni „a nullponttól kezdve” - mondta. Otthon a kínai állami média az internetes azonosítót a „személyes adatok golyóálló mellényének” nevezte, és a rendszert úgy reklámozta, hogy az képes nagymértékben csökkenteni a személyes adatok kiszivárgásának kockázatát.
A kínai állami média, a Xinhua múlt havi jelentése szerint már több mint hatmillióan regisztráltak az azonosítóra a több mint egymilliárdra becsült online lakosságból. A közbiztonsági minisztérium kiberbiztonsági tisztviselője a Xinhuának elmondta, hogy az internetes azonosító szolgáltatás szigorúan „önkéntes”, de a kormány arra ösztönzi a különböző iparágakat és szektorokat, hogy integrálódjanak vele. "Célja, hogy a digitális gazdaság fejlődésének támogatására biztonságos, kényelmes, hiteles és hatékony személyazonosság-ellenőrzési eszközt biztosítson az egyének számára” - idézték az illetőt.
Szakértők azonban azt is megkérdőjelezték, hogy a rendszer valójában mennyire önkéntes, és kiemelték a lehetséges adateltérések kockázatát, mivel a személyes adatokat mostantól központosított módon gyűjtik. Haochen Sun, a Hongkongi Egyetem jogászprofesszora szerint bár a törvény a rendszert önkéntesnek mutatja be, fokozatosan olyan rendszerré alakulhat, amelybe a felhasználók nehezen tudnak majd nem belépni. "Ha a kormány népszerűsíteni akarja ezt az internetes személyazonosság-ellenőrzési rendszert, akkor ezt különböző intézkedésekkel teheti meg - lényegében az emberek ösztönzésével, hogy elfogadják, cserébe több kényelmi szolgáltatást kínálva” - mondta.
Sun az adatszivárgás megnövekedett kockázata miatt is aggályokat fogalmazott meg. "Egy központosított, országos szintű platform természeténél fogva egyetlen sebezhetőségi pontot hoz létre, ami vonzó célponttá teszi a hackerek vagy ellenséges külföldi szereplők számára” - mondta. Világszerte történtek kormányzati adatszivárgások. Az egyik figyelemre méltó kínai incidens során 2022-ben egy rendőrségi adatbázis szivárgott ki az interneten, amely egymilliárd állampolgár személyes adatait tartalmazta.
Bár az új szabályok csak július közepén lépnek életbe, már tavaly óta több száz alkalmazás kezdte el kipróbálni az internetes azonosítót. A rendszer egy rendőrségi tisztviselő tavaly év eleji javaslatára született. Jia Xiaoliang, az északkelet-kínai kiberrendőrség igazgatóhelyettese, aki egyben a kínai törvényhozás, az Országos Népi Kongresszus küldöttje is, először a kongresszus 2024. márciusi éves ülésén javasolta a rendszert.
Amint a kormány tavaly júliusban megkezdte a nyilvános észrevételek bekérését a javaslattal kapcsolatban, szakértők és jogtudósok tiltakozásuknak adtak hangot. Lao Dongyan, a Cshinghua Egyetem neves jogászprofesszora a Weibo-n - az X-hez hasonló kínai közösségi médiaplatformon - közzétett bejegyzésében a rendszert ahhoz hasonlította, mintha „megfigyelőberendezést telepítenének minden egyén online tevékenységére”. A bejegyzést nem sokkal később eltávolították, majd fiókját három hónapra felfüggesztették a posztolás alól, „a vonatkozó szabályok megsértése” miatt.
Május végén, amikor egy év után bemutatták a véglegesített szabályokat, szinte semmilyen kritikát nem lehetett találni az interneten. Xiao kifejtette, hogy nem ez az első eset, hogy a hatóságok kitolják a javaslat és a végrehajtás közötti időt, hogy a kritikusok „kiengedhessék a gőzt”. „Ezt szándékosan teszik... Sok intézkedésük ugyanazt a mintát követi, és hatékonynak bizonyult” - mondta.
Ahelyett, hogy az egyéneknek minden egyes platformon külön-külön kellene megadniuk személyes adataikat a személyazonossági ellenőrzéshez, a kormány most egy virtuális azonosító kibocsátásával kívánja központosítani a folyamatot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a különböző közösségi médiaalkalmazások és weboldalak közötti bejelentkezést. Az új, jelenleg önkéntes rendszer szabályait július közepén vezetik majd be. Célja a közzétett szabályok szerint „a polgárok személyazonossági adatainak védelme, valamint a digitális gazdaság egészséges és szabályos fejlődésének támogatása”.
Szakértők azonban aggodalmukat fejezték ki, hogy az új politika tovább fogja csorbítani az amúgy is korlátozott véleménynyilvánítási szabadságot, mivel arra kényszeríti az internetfelhasználókat, hogy még több kontrollt engedjenek át az államnak. Mióta Hszi Csin-ping kínai vezető 2012-ben átvette a hatalmat, az ország tovább szigorította a digitális tér ellenőrzését a cenzorok seregével. A cenzorok éjjel-nappal bevetésre kerülnek, posztokat távolítanak el, fiókokat függesztenek fel, és segítenek a hatóságoknak azonosítani a kritikusokat, elfojtva az ellenvélemény bármilyen jelét, mielőtt az teret nyerhetne.
A véglegesített szabályokat egy tavaly nyáron nyilvános véleményezésre bocsátott javaslat után jelentették be, ami tipikus lépés a kínai jogalkotási folyamatban. A nyilvános konzultáció során az elmúlt évben a javaslat ellenérzésekkel szembesült jogászprofesszorok, emberi jogi szakértők és egyes internetfelhasználók részéről. A véglegesített szabályok azonban nagyrészt hasonlóak maradtak a tervezethez. "Ez egy államilag irányított, egységes személyazonossági rendszer, amely képes a felhasználók valós idejű megfigyelésére és blokkolására” - mondta Xiao Qiang, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem internetszabadsággal foglalkozó kutatója. „Közvetlenül törölheti a neki nem tetsző hangokat az internetről, így ez több mint egy felügyeleti eszköz - ez a digitális totalitarizmus infrastruktúrája.”
A globális internet hatalmas kínai részének ellenőrzése nagyrészt különböző csoportok decentralizált körére hárul, a hatóságok részben magukra a közösségi médiaplatformokra támaszkodnak a problémásnak ítélt kommentek azonosításában. Xiao figyelmeztetett, hogy az internetes azonosítót használó központosított rendszer sokkal könnyebbé tenné a kormány számára, hogy egy felhasználó jelenlétét egyszerre több platformon is törölje.
Shane Yi, a China Human Rights Defenders, egy érdekvédelmi csoport kutatója is osztotta Xiao aggodalmát. A rendszer a kínai kormánynak nagyobb hatalmat biztosít arra, hogy „azt tegyen, amit akar, amikor jónak lát” az interneten, mivel a hatóságok képesek a felhasználók teljes digitális nyomvonalát nyomon követni „a nullponttól kezdve” - mondta. Otthon a kínai állami média az internetes azonosítót a „személyes adatok golyóálló mellényének” nevezte, és a rendszert úgy reklámozta, hogy az képes nagymértékben csökkenteni a személyes adatok kiszivárgásának kockázatát.
A kínai állami média, a Xinhua múlt havi jelentése szerint már több mint hatmillióan regisztráltak az azonosítóra a több mint egymilliárdra becsült online lakosságból. A közbiztonsági minisztérium kiberbiztonsági tisztviselője a Xinhuának elmondta, hogy az internetes azonosító szolgáltatás szigorúan „önkéntes”, de a kormány arra ösztönzi a különböző iparágakat és szektorokat, hogy integrálódjanak vele. "Célja, hogy a digitális gazdaság fejlődésének támogatására biztonságos, kényelmes, hiteles és hatékony személyazonosság-ellenőrzési eszközt biztosítson az egyének számára” - idézték az illetőt.
Szakértők azonban azt is megkérdőjelezték, hogy a rendszer valójában mennyire önkéntes, és kiemelték a lehetséges adateltérések kockázatát, mivel a személyes adatokat mostantól központosított módon gyűjtik. Haochen Sun, a Hongkongi Egyetem jogászprofesszora szerint bár a törvény a rendszert önkéntesnek mutatja be, fokozatosan olyan rendszerré alakulhat, amelybe a felhasználók nehezen tudnak majd nem belépni. "Ha a kormány népszerűsíteni akarja ezt az internetes személyazonosság-ellenőrzési rendszert, akkor ezt különböző intézkedésekkel teheti meg - lényegében az emberek ösztönzésével, hogy elfogadják, cserébe több kényelmi szolgáltatást kínálva” - mondta.
Sun az adatszivárgás megnövekedett kockázata miatt is aggályokat fogalmazott meg. "Egy központosított, országos szintű platform természeténél fogva egyetlen sebezhetőségi pontot hoz létre, ami vonzó célponttá teszi a hackerek vagy ellenséges külföldi szereplők számára” - mondta. Világszerte történtek kormányzati adatszivárgások. Az egyik figyelemre méltó kínai incidens során 2022-ben egy rendőrségi adatbázis szivárgott ki az interneten, amely egymilliárd állampolgár személyes adatait tartalmazta.
Bár az új szabályok csak július közepén lépnek életbe, már tavaly óta több száz alkalmazás kezdte el kipróbálni az internetes azonosítót. A rendszer egy rendőrségi tisztviselő tavaly év eleji javaslatára született. Jia Xiaoliang, az északkelet-kínai kiberrendőrség igazgatóhelyettese, aki egyben a kínai törvényhozás, az Országos Népi Kongresszus küldöttje is, először a kongresszus 2024. márciusi éves ülésén javasolta a rendszert.
Amint a kormány tavaly júliusban megkezdte a nyilvános észrevételek bekérését a javaslattal kapcsolatban, szakértők és jogtudósok tiltakozásuknak adtak hangot. Lao Dongyan, a Cshinghua Egyetem neves jogászprofesszora a Weibo-n - az X-hez hasonló kínai közösségi médiaplatformon - közzétett bejegyzésében a rendszert ahhoz hasonlította, mintha „megfigyelőberendezést telepítenének minden egyén online tevékenységére”. A bejegyzést nem sokkal később eltávolították, majd fiókját három hónapra felfüggesztették a posztolás alól, „a vonatkozó szabályok megsértése” miatt.
Május végén, amikor egy év után bemutatták a véglegesített szabályokat, szinte semmilyen kritikát nem lehetett találni az interneten. Xiao kifejtette, hogy nem ez az első eset, hogy a hatóságok kitolják a javaslat és a végrehajtás közötti időt, hogy a kritikusok „kiengedhessék a gőzt”. „Ezt szándékosan teszik... Sok intézkedésük ugyanazt a mintát követi, és hatékonynak bizonyult” - mondta.