SG.hu
A Meta 15 milliárd dollárért felvásárolja a Scale AI-t és új műhelyt hoz létre a szuperintelligencia kutatására
Az új laboratórium a Meta mesterséges intelligencia terén végzett tevékenységének Mark Zuckerberg irányítása alatt történő átszervezésének része. A műhely tagjai között szerepel a Scale AI alapítója, Alexandr Wang is.
A Meta 14,8 milliárd dollárért 49%-os részesedést szerez a Scale AI mesterséges intelligencia startupban. A 2016-ban alapított cég hatalmas mennyiségű címkézett adatot és válogatott képzési adatot biztosít, ami elengedhetetlen az olyan kifinomult eszközök fejlesztéséhez, mint a ChatGPT. A cég 2024-ben mintegy 870 millió dolláros bevételt termelt, idén pedig több mint 2 milliárd dollárra számít. A honlapja szerint az OpenAI és a Cohere AI-cégeket, valamint a Microsoft, a Meta és a Cisco Systems technológiai óriásokat is ügyfelei között tartja számon. A még nem véglegesített üzlet a Scale AI befektetői, köztük az Accel, az Index Ventures, a Founders Fund és a Greenoaks Capital, valamint jelenlegi és korábbi alkalmazottai számára is előnyösnek tűnik. Az üzlet részeként a Scale AI vezérigazgatója, Alexandr Wang vezető pozíciót kap a Metán belül, és egy új „szuperintelligencia” laboratóriumot fog vezetni.
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója aktívan toborozza a legjobb MI-kutatókat. A cég hét-kilenc számjegyű kompenzációs csomagokat ajánlott fel több tucat kutatónak vezető mesterséges intelligencia vállalatoknál, mint például az OpenAI és a Google, és néhányan beleegyeztek, hogy csatlakoznak. A vállalat küzd azzal a vélekedéssel, hogy lemaradt az MI versenyben, miután az áprilisban kiadott Llama 4 nagyméretű nyelvi modelljei elmaradtak az elvárt teljesítménytől. A Meta elhalasztotta a „Behemoth” elnevezésű mesterséges intelligenciamodell zászlóshajójának kiadását is a képességeit illető aggodalmak miatt. A vállalatnak az Instagram és a WhatsApp felvásárlásával kapcsolatos trösztellenes aggályokkal is szembe kell néznie. A Scale AI-val kötendő potenciális üzlet struktúráját úgy alakíthatják ki, hogy elkerüljék a további szabályozási vizsgálatokat.
A "szuperintelligencia” egy olyan hipotetikus mesterséges intelligencia rendszer, amely meghaladja az emberi agy képességeit. A 28 éves Alexandr Wang mellett a Scale AI más alkalmazottai is a vállalathoz kerülnek majd. Az új laboratórium a Meta mesterséges intelligencia terén végzett tevékenységének átfogó átszervezésének része. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója milliárd dollárokat fektetett abba, hogy vállalatát mesterséges intelligencia nagyhatalommá alakítsa. Azóta, hogy az OpenAI 2022-ben kiadta a ChatGPT csevegőrobotot, a technológiai iparág versenyt futott az egyre erősebb mesterséges intelligencia fejlesztéséért. Zuckerberg arra ösztönözte vállalatát, hogy mesterséges intelligenciát építsen be termékeibe, többek között okos szemüvegébe és a nemrégiben kiadott Meta AI alkalmazásba.
A versenyből való kiesés nem megengedhető a Meta, a Google, az Amazon és a Microsoft számára, mivel ez a technológia valószínűleg az iparág jövőjét jelenti. A Microsoft több mint 13 milliárd dollárt fektetett az OpenAI-ba, míg az Amazon 8 milliárd dollárt ölt az Anthropic mesterséges intelligencia start-upba. Az óriáscégek milliárdokat költöttek arra is, hogy neves start-upok alkalmazottait elcsábítsák és licenceljék technológiájukat. Tavaly a Google 3 milliárd dollárt fizetett azért, hogy felvegye a Character.AI szakembereit és vezetőit, és licencelje a technológiáját. A cég chatbotokat fejleszt személyes beszélgetésekhez.
Februárban a 41 éves Zuckerberg az MI-t „a történelem egyik legfontosabb innovációjának” nevezte. Hozzátette: „Ez az év meg fogja határozni a jövő irányát.” A vezető kutatók a szuperintelligenciát az MI fejlesztés futurisztikus céljának tekintik. Az OpenAI, a Google és mások kijelentették, hogy közvetlen céljuk egy „mesterséges általános intelligencia” (AGI) létrehozása, vagyis egy olyan gép, amely képes mindenre, amire az emberi agy.. Ez egy olyan ambíció, amelynél nincs egyértelmű út a sikerhez. A szuperintelligencia, ha sikerül kifejleszteni, teljesítményében meghaladná az AGI-t.
A Meta több mint egy évtizede fektet be a mesterséges intelligenciába. Zuckerberg 2013-ban hozta létre a vállalat első mesterséges intelligencia laboratóriumát, miután a Google megvette a DeepMind nevű úttörő startupot. A DeepMind ma a Google mesterséges intelligencia-erőfeszítéseinek központi eleme. Azóta a Meta kutatási tevékenységét Yann LeCun, a vállalat vezető mesterséges intelligencia tudósa - aki egyben a New York-i Egyetem professzora is - felügyeli. Dr. LeCun a neurális hálózatok úttörője, amely technológia a ChatGPT és hasonló rendszerek alapját képezi.
Miután a ChatGPT robbanásszerű érdeklődést váltott ki a mesterséges intelligencia iránt, a Meta további erőforrásokat fordított a technológia fejlesztésére. Létrehozott egy generatív mesterséges intelligencia csoportot, amelyet Ahmad Al-Dahle, a vállalat alelnöke vezet. Dr. LeCun kutatócsoportja is elkezdett dolgozni azon, amit ő a mesterséges intelligencia következő generációjának tartott. Dr. LeCun 2018-ban megkapta a Turing-díjat, amit az informatika Nobel-díjának tartanak. Nagy tiszteletnek örvend a szakmában, de a mesterséges intelligenciáról alkotott véleménye eltér a Szilícium-völgyben uralkodó nézettől. Míg egyesek úgy vélik, hogy a jelenlegi technológiák az elkövetkező néhány évben elérik az általános mesterséges intelligenciát, Dr. LeCun szerint teljesen új ötletekre van szükség ennek a magasztos célnak az eléréséhez.
A Meta egyik stratégiája az MI területén való előrelépés érdekében az volt, hogy szoftverét „nyílt forráskódúvá” tette, vagyis lényegében ingyenesen elérhetővé tette technológiájának kódját, hogy a fejlesztők és mások is átvehessék eszközeit. A vállalat kiadott egy nyílt forráskódú MI-modellt, a Llama-t, valamint chatbot termékét, a Meta AI-t. A Meta AI-t beépítették a Facebookba, az Instagramba és a WhatsAppba, valamint a Ray-Ban okos szemüvegébe. Májusban Zuckerberg azt mondta, hogy havonta több mint egymilliárd ember használja a Meta AI-t.
A Meta mesterséges intelligencia részlege nemrégiben elvesztette néhány alkalmazottját, akik rivális cégekhez távoztak. A távozások oka a termékfejlesztés kimerítő üteme, a csapatvezetők közötti belső viszályok és a szűk munkaerőpiac volt. Áprilisban Zuckerberg bejelentette a Meta Llama modelljeinek két új verzióját, amelyek állítása szerint a Meta által összeállított tesztelési benchmarkok szerint ugyanolyan jól vagy jobban teljesítettek, mint az OpenAI és a Google hasonló modelljei. Nem sokkal később külső kutatók megállapították, hogy a Meta benchmarkjait úgy végezték, hogy az egyik termék kifinomultabbnak tűnjön, mint amilyen valójában. Egyes fejlesztők felháborodtak a Meta által elkövetett trükközésen. De nem annyira, mint Zuckerberg, akit feldühített, hogy az emberek azt hitték, hogy megpróbálja elfedni a legújabb kiadás gyenge teljesítményét.
A Meta most mindent megtesz, hogy Wang segítségével az első helyre kerüljön az MI-versenyben. Ezt óvatosan kell tennie, mert az FTC, azaz a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság nemrég szövetségi bíróság elé vitte a Metát az Instagram és a WhatsApp felvásárlása miatt. A Scale AI-val kötött, szokatlanul strukturált befektetési megállapodás célja, hogy a Meta elkerülje ezeket az aggályokat. Wang 2016-ban alapította a Scale AI-t Lucy Guo mérnökkel együtt, akit később kirúgott. A Scale AI más vállalkozásoknak segített MI-technológiák kiépítésében. Szerződéses munkavállalók seregeit alkalmazta, hogy hatalmas mennyiségű adatot szitáljanak át, címkézzenek fel és „tisztítsanak” meg, hogy azokat aztán komplex mesterséges intelligencia rendszerek betanítására lehessen használni. A Scale AI ügyfelei közé tartozik az OpenAI, a Microsoft és a Cohere, egy torontói MI-vállalkozás.
Az utóbbi időben a Scale AI a vállalati és a közszféra üzletágának kiépítésén dolgozott, tanácsadókat és mérnököket küldött a vállalatok és kormányok mellé, hogy segítsenek az MI-t használó szoftverek kiépítésében. Wang egykor az OpenAI vezérigazgatójával, Sam Altmannal lakott egy házban. Januárban kettejüket egymás mellett fotózták le a Capitoliumban Trump elnök beiktatásán. Másnap a Scale AI hirdetést adott fel a The Washington Postban, amelyben Wang felszólította Trumpot, hogy növelje az M.I.-be történő beruházásokat, különben azt kockáztatja, hogy lemarad Kína mögött. "Kedves Trump elnök úr” - állt a hirdetésben - "Amerikának meg kell nyernie az MI háborút."
A Meta 14,8 milliárd dollárért 49%-os részesedést szerez a Scale AI mesterséges intelligencia startupban. A 2016-ban alapított cég hatalmas mennyiségű címkézett adatot és válogatott képzési adatot biztosít, ami elengedhetetlen az olyan kifinomult eszközök fejlesztéséhez, mint a ChatGPT. A cég 2024-ben mintegy 870 millió dolláros bevételt termelt, idén pedig több mint 2 milliárd dollárra számít. A honlapja szerint az OpenAI és a Cohere AI-cégeket, valamint a Microsoft, a Meta és a Cisco Systems technológiai óriásokat is ügyfelei között tartja számon. A még nem véglegesített üzlet a Scale AI befektetői, köztük az Accel, az Index Ventures, a Founders Fund és a Greenoaks Capital, valamint jelenlegi és korábbi alkalmazottai számára is előnyösnek tűnik. Az üzlet részeként a Scale AI vezérigazgatója, Alexandr Wang vezető pozíciót kap a Metán belül, és egy új „szuperintelligencia” laboratóriumot fog vezetni.
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója aktívan toborozza a legjobb MI-kutatókat. A cég hét-kilenc számjegyű kompenzációs csomagokat ajánlott fel több tucat kutatónak vezető mesterséges intelligencia vállalatoknál, mint például az OpenAI és a Google, és néhányan beleegyeztek, hogy csatlakoznak. A vállalat küzd azzal a vélekedéssel, hogy lemaradt az MI versenyben, miután az áprilisban kiadott Llama 4 nagyméretű nyelvi modelljei elmaradtak az elvárt teljesítménytől. A Meta elhalasztotta a „Behemoth” elnevezésű mesterséges intelligenciamodell zászlóshajójának kiadását is a képességeit illető aggodalmak miatt. A vállalatnak az Instagram és a WhatsApp felvásárlásával kapcsolatos trösztellenes aggályokkal is szembe kell néznie. A Scale AI-val kötendő potenciális üzlet struktúráját úgy alakíthatják ki, hogy elkerüljék a további szabályozási vizsgálatokat.
A "szuperintelligencia” egy olyan hipotetikus mesterséges intelligencia rendszer, amely meghaladja az emberi agy képességeit. A 28 éves Alexandr Wang mellett a Scale AI más alkalmazottai is a vállalathoz kerülnek majd. Az új laboratórium a Meta mesterséges intelligencia terén végzett tevékenységének átfogó átszervezésének része. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója milliárd dollárokat fektetett abba, hogy vállalatát mesterséges intelligencia nagyhatalommá alakítsa. Azóta, hogy az OpenAI 2022-ben kiadta a ChatGPT csevegőrobotot, a technológiai iparág versenyt futott az egyre erősebb mesterséges intelligencia fejlesztéséért. Zuckerberg arra ösztönözte vállalatát, hogy mesterséges intelligenciát építsen be termékeibe, többek között okos szemüvegébe és a nemrégiben kiadott Meta AI alkalmazásba.
A versenyből való kiesés nem megengedhető a Meta, a Google, az Amazon és a Microsoft számára, mivel ez a technológia valószínűleg az iparág jövőjét jelenti. A Microsoft több mint 13 milliárd dollárt fektetett az OpenAI-ba, míg az Amazon 8 milliárd dollárt ölt az Anthropic mesterséges intelligencia start-upba. Az óriáscégek milliárdokat költöttek arra is, hogy neves start-upok alkalmazottait elcsábítsák és licenceljék technológiájukat. Tavaly a Google 3 milliárd dollárt fizetett azért, hogy felvegye a Character.AI szakembereit és vezetőit, és licencelje a technológiáját. A cég chatbotokat fejleszt személyes beszélgetésekhez.
Februárban a 41 éves Zuckerberg az MI-t „a történelem egyik legfontosabb innovációjának” nevezte. Hozzátette: „Ez az év meg fogja határozni a jövő irányát.” A vezető kutatók a szuperintelligenciát az MI fejlesztés futurisztikus céljának tekintik. Az OpenAI, a Google és mások kijelentették, hogy közvetlen céljuk egy „mesterséges általános intelligencia” (AGI) létrehozása, vagyis egy olyan gép, amely képes mindenre, amire az emberi agy.. Ez egy olyan ambíció, amelynél nincs egyértelmű út a sikerhez. A szuperintelligencia, ha sikerül kifejleszteni, teljesítményében meghaladná az AGI-t.
A Meta több mint egy évtizede fektet be a mesterséges intelligenciába. Zuckerberg 2013-ban hozta létre a vállalat első mesterséges intelligencia laboratóriumát, miután a Google megvette a DeepMind nevű úttörő startupot. A DeepMind ma a Google mesterséges intelligencia-erőfeszítéseinek központi eleme. Azóta a Meta kutatási tevékenységét Yann LeCun, a vállalat vezető mesterséges intelligencia tudósa - aki egyben a New York-i Egyetem professzora is - felügyeli. Dr. LeCun a neurális hálózatok úttörője, amely technológia a ChatGPT és hasonló rendszerek alapját képezi.
Miután a ChatGPT robbanásszerű érdeklődést váltott ki a mesterséges intelligencia iránt, a Meta további erőforrásokat fordított a technológia fejlesztésére. Létrehozott egy generatív mesterséges intelligencia csoportot, amelyet Ahmad Al-Dahle, a vállalat alelnöke vezet. Dr. LeCun kutatócsoportja is elkezdett dolgozni azon, amit ő a mesterséges intelligencia következő generációjának tartott. Dr. LeCun 2018-ban megkapta a Turing-díjat, amit az informatika Nobel-díjának tartanak. Nagy tiszteletnek örvend a szakmában, de a mesterséges intelligenciáról alkotott véleménye eltér a Szilícium-völgyben uralkodó nézettől. Míg egyesek úgy vélik, hogy a jelenlegi technológiák az elkövetkező néhány évben elérik az általános mesterséges intelligenciát, Dr. LeCun szerint teljesen új ötletekre van szükség ennek a magasztos célnak az eléréséhez.
A Meta egyik stratégiája az MI területén való előrelépés érdekében az volt, hogy szoftverét „nyílt forráskódúvá” tette, vagyis lényegében ingyenesen elérhetővé tette technológiájának kódját, hogy a fejlesztők és mások is átvehessék eszközeit. A vállalat kiadott egy nyílt forráskódú MI-modellt, a Llama-t, valamint chatbot termékét, a Meta AI-t. A Meta AI-t beépítették a Facebookba, az Instagramba és a WhatsAppba, valamint a Ray-Ban okos szemüvegébe. Májusban Zuckerberg azt mondta, hogy havonta több mint egymilliárd ember használja a Meta AI-t.
A Meta mesterséges intelligencia részlege nemrégiben elvesztette néhány alkalmazottját, akik rivális cégekhez távoztak. A távozások oka a termékfejlesztés kimerítő üteme, a csapatvezetők közötti belső viszályok és a szűk munkaerőpiac volt. Áprilisban Zuckerberg bejelentette a Meta Llama modelljeinek két új verzióját, amelyek állítása szerint a Meta által összeállított tesztelési benchmarkok szerint ugyanolyan jól vagy jobban teljesítettek, mint az OpenAI és a Google hasonló modelljei. Nem sokkal később külső kutatók megállapították, hogy a Meta benchmarkjait úgy végezték, hogy az egyik termék kifinomultabbnak tűnjön, mint amilyen valójában. Egyes fejlesztők felháborodtak a Meta által elkövetett trükközésen. De nem annyira, mint Zuckerberg, akit feldühített, hogy az emberek azt hitték, hogy megpróbálja elfedni a legújabb kiadás gyenge teljesítményét.
A Meta most mindent megtesz, hogy Wang segítségével az első helyre kerüljön az MI-versenyben. Ezt óvatosan kell tennie, mert az FTC, azaz a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság nemrég szövetségi bíróság elé vitte a Metát az Instagram és a WhatsApp felvásárlása miatt. A Scale AI-val kötött, szokatlanul strukturált befektetési megállapodás célja, hogy a Meta elkerülje ezeket az aggályokat. Wang 2016-ban alapította a Scale AI-t Lucy Guo mérnökkel együtt, akit később kirúgott. A Scale AI más vállalkozásoknak segített MI-technológiák kiépítésében. Szerződéses munkavállalók seregeit alkalmazta, hogy hatalmas mennyiségű adatot szitáljanak át, címkézzenek fel és „tisztítsanak” meg, hogy azokat aztán komplex mesterséges intelligencia rendszerek betanítására lehessen használni. A Scale AI ügyfelei közé tartozik az OpenAI, a Microsoft és a Cohere, egy torontói MI-vállalkozás.
Az utóbbi időben a Scale AI a vállalati és a közszféra üzletágának kiépítésén dolgozott, tanácsadókat és mérnököket küldött a vállalatok és kormányok mellé, hogy segítsenek az MI-t használó szoftverek kiépítésében. Wang egykor az OpenAI vezérigazgatójával, Sam Altmannal lakott egy házban. Januárban kettejüket egymás mellett fotózták le a Capitoliumban Trump elnök beiktatásán. Másnap a Scale AI hirdetést adott fel a The Washington Postban, amelyben Wang felszólította Trumpot, hogy növelje az M.I.-be történő beruházásokat, különben azt kockáztatja, hogy lemarad Kína mögött. "Kedves Trump elnök úr” - állt a hirdetésben - "Amerikának meg kell nyernie az MI háborút."