SG.hu
Kereskedelmi viták határozzák meg az ASML jövőjét
Az ASML chipgyártó berendezéseket fejleszt, de vezetője fejlesztés helyett a technológiai kereskedelmi háború következményeivel küzd.
A múlt hónapban Trump elnök 50 százalékos vámot vetett ki az Egyesült Államokba értékesített európai árukra, ami potenciálisan megnövelheti az ASML litográfiai gépeinek költségeit, amelyek elengedhetetlenek a fejlett mikrochipek gyártásához. Két nappal később felfüggesztette a vámokat. Ugyanekkor a holland külügyminiszter Pekingben járt, részben azért, hogy megvitassa a kínai vállalatok ASML-berendezések vásárlását tiltó szabályok feloldását. Ezután a héten a holland kormány összeomlott, ami minden kereskedelmi tárgyalást kétségessé tett.
Mindezek az események zavart okozhattak volna az ASML-nek, amely az egyetlen gyártója azoknak a komplex litográfiai gépeknek, amelyek akár 400 millió dollárba is kerülhetnek, és akkorák, mint egy vasúti kocsi. Ezeket a gépeket olyan országok, mint Kína és az Egyesült Államok annyira áhítják a legmodernebb chipek gyártásához, hogy az ASML a kereskedelmi háborúk geopolitikai sakkfigurájává vált, és egyes termékeinek exportját bizonyos országokba korlátozták. A küzdelem bizonytalan időket hozott az 52 éves Fouquet számára, aki tavaly vette át a 300 milliárd dolláros vállalat vezérigazgatói posztját. „Ennek nagy része még mindig nem a mi kezünkben van” – mondta egy nemrégiben készült interjúban az ASML székhelyén, a kisvárosban, Veldhovenben, Amszterdamtól körülbelül 120 kilométerre délre.
Fouquet francia állampolgár és mérnökként végzett, így kezdetben nem szívesen nyilatkozott a vállalatát érintő geopolitikai kihívásokról. Mostanra azonban nyíltabban beszél aggodalmairól, miszerint a kormányzati politikák felboríthatják a több évtizedes ellátási láncokat, lassíthatják a mesterséges intelligencia és más technológiák fejlődését, és arra ösztönözhetik Kínát, hogy bővítse hazai félvezetőiparát, ami végső soron alááshatja az ASML dominanciáját és károsíthatja a nyugati érdekeket. Már most is látható, hogy Kína megkezdte saját litográfiai eszközök fejlesztését, amelyek elengedhetetlenek az áramköri minták szilíciumlapokra történő vetítéséhez a chipek gyártása során. Bár Kína még hosszú út áll előtte, mire utoléri az ASML technológiáját, Fouquet szerint „azok, akiket megpróbálsz megállítani, még keményebben fognak dolgozni a sikerért”. „Nem számít, hány akadályt állítasz az útjukba” – tette hozzá.
Fouquet egy kis csoport tagja, amelynek tagjai a termékeik és szolgáltatásaik értékesítését korlátozó amerikai kereskedelempolitikával szemben állnak. A múlt hónapban Jensen Huang, az MI chipek legnagyobb gyártójának, az Nvidia vezérigazgatója azt mondta, hogy az ilyen politikák, amelyek célja Kína hozzáférésének megakadályozása a kulcsfontosságú technológiákhoz, „mindig is kérdésesek voltak, és most már egyértelműen helytelenek”. "A kínai chipgyártók védelme az amerikai versenytől csak megerősíti őket külföldön és gyengíti Amerika pozícióját” – mondta Huang a vállalat eredménybeszámolóján.
Fouquet igyekszik megerősíteni az ASML pozícióját. Amellett, hogy nyíltan beszél a kereskedelempolitika következményeiről, kibővítette a vállalat lobbicsoportjait Washingtonban, Brüsszelben és Hágában. Elmondta, hogy az Európai Unió és Hollandia többet tehetne azért, hogy megvédje az ASML-t és a félvezetőipart az amerikai-kínai konfliktusok kereszttüzétől. "Természetesen mindig szeretnénk, ha a politikusok többet tennének értünk, ez nem kérdés” – mondta. „Úgy gondolom, hogy Európa és Hollandia számára az ASML fontossága valódi lehetőséget jelent.”
Az ASML az 1980-as évek óta fejleszt litográfiai gépeket a chipek gyártásához. A vállalat legfejlettebb gépei extrém ultraibolya (EUV) fényt használnak a tranzisztorok gyártásához, így nagyobb számítási teljesítményt tesznek lehetővé a szilíciumszeleteken. Ehhez rendkívül kifinomult tükrökre és erős fényforrásokra van szükség, amelyeket apró óncseppek lézerrel történő megsütésével hoznak létre. Az EUV-eszközök több száz nemzetközi beszállító alkatrészeit tartalmazzák, és több 747-es repülőgépre van szükség a hollandiai gyártól a vevőkhöz történő szállításukhoz.
"Ez a legbonyolultabb gép, amelyet az emberiség valaha létrehozott. Az ellátási lánca Európára, az Egyesült Államokra és Ázsiára terjed ki, és olyan területeket vonultat fel, mint az anyagtudomány, a fizika, a gyártás, a tervezés és az optika” – mondta Chris Miller, a Tufts Egyetem Fletcher Jogi és Diplomáciai Iskolájának professzora és a félvezetőkkel foglalkozó „Chip Wars” című könyv szerzője. Az ASML üzleti tevékenységét áldásként érintette, hogy a chipek egyre több területen jelennek meg a mindennapi életben, például okostelefonokban, autókban, játékokban és hűtőszekrényekben. Az utóbbi időben olyan cégek, mint az OpenAI, a Microsoft és a Google hatalmas adatközpontokat építettek világszerte, amelyekben az ASML berendezéseivel gyártott mesterséges intelligencia chipek találhatók. A vállalat bevétele tavaly rekordot döntött, elérte a 28,3 milliárd eurót, és az ASML becslései szerint 2030-ra az értékesítés elérheti a 44-60 milliárd eurót.
A vállalatot azonban aggodalmak övezik a geopolitikai helyzet, a vámok és az exportkorlátozások miatt. Egyesek megkérdőjelezik, hogy az MI-boom miatti chipigény fenntartható-e, és hogy az ASML legújabb gépei megérik-e a 400 millió dolláros árat. A vállalat részvényeinek értéke az elmúlt évben körülbelül 25 százalékkal csökkent. Fouquet szerint a Trump-kormány vámjai további kihívásokat teremtettek, bizonytalanságot szítottak és aláásták az Egyesült Államok hazai chipgyárak építésére irányuló erőfeszítéseit. "Ha az ember a saját országában akar chipeket gyártani, akkor gondoskodnia kell arról, hogy azok költségei ésszerűek legyenek” – mondta. „Ha vámok vannak, akkor természetesen a költségek emelkednek.”
*
Fouquet 2008-ban csatlakozott az ASML-hez, fokozatosan emelkedett a ranglétrán, és végül az EUV-gépeket gyártó részleg alelnöke lett. Körülbelül hat évvel ezelőtt ezek az eszközök azon vita középpontjába kerültek, amely szerint a Nyugat olyan kritikus gépeket szállít-e Kínának, amelyek előnyt biztosítanak az országnak, így gyors tanfolyamot kapott a technológia geopolitikájáról. 2019-ben a Trump-kormány sikeresen lobbizott a holland kormánynál, hogy blokkolja az ASML EUV-rendszereinek Kínába történő szállítását. A Biden-kormány idején az exporttilalmat kiterjesztették a régebbi gépekre is. A kereskedelmi korlátozások miatt a vállalat arra számít, hogy a Kínába irányuló értékesítés az éves bevételének körülbelül 25 százalékára csökken a tavalyi második negyedév közel feléről, amikor az ASML a Covid-járvány idején nem tudta teljesíteni a felhalmozódott megrendeléseket. A vállalat legnagyobb piacai a tajvani és dél-koreai félvezetőgyártási központok.
Fouquet elmondta, hogy ő és csapata rendszeres kapcsolatban állnak a washingtoni, brüsszeli és hágai kormányzati tisztviselőkkel. Üzenete számukra az, hogy a félvezető-ellátási lánc globálisan integrált, és az egy országra ható politikák lassíthatják a technológiai fejlődést és mindenki számára megnövelhetik a költségeket. Az exporttilalmak kontraproduktívak lehetnek, mondta, és óva intett attól, hogy a nemzetbiztonságot használják a protekcionista politikák igazolására. Ahelyett, hogy kizárólag egy olyan gazdasági rivális visszatartására koncentrálnának, mint Kína, a figyelmet az innovációra kell fordítani, mondta.
Gregory C. Allen, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatója és volt amerikai védelmi tisztviselő szerint az exporttilalmakra azért van szükség, hogy lassítsák Kína független hazai félvezetőipari szektorának kialakulását. Peking adókedvezményekkel, ingyenes földterületekkel, pénzügyi támogatásokkal és egyéb szubvenciókkal segíti vállalatait, mondta. A kínai technológiai vállalat, a Huawei ASML-alkalmazottakat vett fel litográfiai gépek fejlesztésére, de továbbra is lemaradásban van – mondta Allen. Hozzátette, hogy a kínai vállalatok az exporttilalom hatálybalépése előtt felhalmoztak régebbi modelleket az ASML litográfiai gépeiből, ami lehetővé tette számukra, hogy kevésbé fejlett chipgyártással haladjanak előre. "Ez az a technológia, amelyben Kína a leginkább lemaradt, és szinte biztos, hogy Kína lesz az utolsó, aki ezt a technológiát lemásolja” – mondta.
Veldhovenben az ASML növekedésének jelei láthatóak: három építődaru áll a vállalat székhelyének bővítése érdekében. Bent steril fehér ruhát viselő mérnökök tesztelték a legújabb litográfiai gépeket. A legfelső emeleti konferenciateremből, ahonnan mindenre rálátott, Fouquet optimistán nyilatkozott arról, hogy az iparág „csak a kezdetén” áll egy olyan mesterséges intelligencia-boomnak, amely meg fogja dobni az ASML eszközei iránti keresletet. Ugyanakkor elismerte, hogy a geopolitikai feszültségek valószínűleg továbbra is bonyolítják a vállalat helyzetét. "Nem lehetünk naivak” – mondta. "Ez az iparág mindenki számára stratégiai jelentőségűvé vált.”
A múlt hónapban Trump elnök 50 százalékos vámot vetett ki az Egyesült Államokba értékesített európai árukra, ami potenciálisan megnövelheti az ASML litográfiai gépeinek költségeit, amelyek elengedhetetlenek a fejlett mikrochipek gyártásához. Két nappal később felfüggesztette a vámokat. Ugyanekkor a holland külügyminiszter Pekingben járt, részben azért, hogy megvitassa a kínai vállalatok ASML-berendezések vásárlását tiltó szabályok feloldását. Ezután a héten a holland kormány összeomlott, ami minden kereskedelmi tárgyalást kétségessé tett.
Mindezek az események zavart okozhattak volna az ASML-nek, amely az egyetlen gyártója azoknak a komplex litográfiai gépeknek, amelyek akár 400 millió dollárba is kerülhetnek, és akkorák, mint egy vasúti kocsi. Ezeket a gépeket olyan országok, mint Kína és az Egyesült Államok annyira áhítják a legmodernebb chipek gyártásához, hogy az ASML a kereskedelmi háborúk geopolitikai sakkfigurájává vált, és egyes termékeinek exportját bizonyos országokba korlátozták. A küzdelem bizonytalan időket hozott az 52 éves Fouquet számára, aki tavaly vette át a 300 milliárd dolláros vállalat vezérigazgatói posztját. „Ennek nagy része még mindig nem a mi kezünkben van” – mondta egy nemrégiben készült interjúban az ASML székhelyén, a kisvárosban, Veldhovenben, Amszterdamtól körülbelül 120 kilométerre délre.
Fouquet francia állampolgár és mérnökként végzett, így kezdetben nem szívesen nyilatkozott a vállalatát érintő geopolitikai kihívásokról. Mostanra azonban nyíltabban beszél aggodalmairól, miszerint a kormányzati politikák felboríthatják a több évtizedes ellátási láncokat, lassíthatják a mesterséges intelligencia és más technológiák fejlődését, és arra ösztönözhetik Kínát, hogy bővítse hazai félvezetőiparát, ami végső soron alááshatja az ASML dominanciáját és károsíthatja a nyugati érdekeket. Már most is látható, hogy Kína megkezdte saját litográfiai eszközök fejlesztését, amelyek elengedhetetlenek az áramköri minták szilíciumlapokra történő vetítéséhez a chipek gyártása során. Bár Kína még hosszú út áll előtte, mire utoléri az ASML technológiáját, Fouquet szerint „azok, akiket megpróbálsz megállítani, még keményebben fognak dolgozni a sikerért”. „Nem számít, hány akadályt állítasz az útjukba” – tette hozzá.
Fouquet egy kis csoport tagja, amelynek tagjai a termékeik és szolgáltatásaik értékesítését korlátozó amerikai kereskedelempolitikával szemben állnak. A múlt hónapban Jensen Huang, az MI chipek legnagyobb gyártójának, az Nvidia vezérigazgatója azt mondta, hogy az ilyen politikák, amelyek célja Kína hozzáférésének megakadályozása a kulcsfontosságú technológiákhoz, „mindig is kérdésesek voltak, és most már egyértelműen helytelenek”. "A kínai chipgyártók védelme az amerikai versenytől csak megerősíti őket külföldön és gyengíti Amerika pozícióját” – mondta Huang a vállalat eredménybeszámolóján.
Fouquet igyekszik megerősíteni az ASML pozícióját. Amellett, hogy nyíltan beszél a kereskedelempolitika következményeiről, kibővítette a vállalat lobbicsoportjait Washingtonban, Brüsszelben és Hágában. Elmondta, hogy az Európai Unió és Hollandia többet tehetne azért, hogy megvédje az ASML-t és a félvezetőipart az amerikai-kínai konfliktusok kereszttüzétől. "Természetesen mindig szeretnénk, ha a politikusok többet tennének értünk, ez nem kérdés” – mondta. „Úgy gondolom, hogy Európa és Hollandia számára az ASML fontossága valódi lehetőséget jelent.”
Az ASML az 1980-as évek óta fejleszt litográfiai gépeket a chipek gyártásához. A vállalat legfejlettebb gépei extrém ultraibolya (EUV) fényt használnak a tranzisztorok gyártásához, így nagyobb számítási teljesítményt tesznek lehetővé a szilíciumszeleteken. Ehhez rendkívül kifinomult tükrökre és erős fényforrásokra van szükség, amelyeket apró óncseppek lézerrel történő megsütésével hoznak létre. Az EUV-eszközök több száz nemzetközi beszállító alkatrészeit tartalmazzák, és több 747-es repülőgépre van szükség a hollandiai gyártól a vevőkhöz történő szállításukhoz.
"Ez a legbonyolultabb gép, amelyet az emberiség valaha létrehozott. Az ellátási lánca Európára, az Egyesült Államokra és Ázsiára terjed ki, és olyan területeket vonultat fel, mint az anyagtudomány, a fizika, a gyártás, a tervezés és az optika” – mondta Chris Miller, a Tufts Egyetem Fletcher Jogi és Diplomáciai Iskolájának professzora és a félvezetőkkel foglalkozó „Chip Wars” című könyv szerzője. Az ASML üzleti tevékenységét áldásként érintette, hogy a chipek egyre több területen jelennek meg a mindennapi életben, például okostelefonokban, autókban, játékokban és hűtőszekrényekben. Az utóbbi időben olyan cégek, mint az OpenAI, a Microsoft és a Google hatalmas adatközpontokat építettek világszerte, amelyekben az ASML berendezéseivel gyártott mesterséges intelligencia chipek találhatók. A vállalat bevétele tavaly rekordot döntött, elérte a 28,3 milliárd eurót, és az ASML becslései szerint 2030-ra az értékesítés elérheti a 44-60 milliárd eurót.
A vállalatot azonban aggodalmak övezik a geopolitikai helyzet, a vámok és az exportkorlátozások miatt. Egyesek megkérdőjelezik, hogy az MI-boom miatti chipigény fenntartható-e, és hogy az ASML legújabb gépei megérik-e a 400 millió dolláros árat. A vállalat részvényeinek értéke az elmúlt évben körülbelül 25 százalékkal csökkent. Fouquet szerint a Trump-kormány vámjai további kihívásokat teremtettek, bizonytalanságot szítottak és aláásták az Egyesült Államok hazai chipgyárak építésére irányuló erőfeszítéseit. "Ha az ember a saját országában akar chipeket gyártani, akkor gondoskodnia kell arról, hogy azok költségei ésszerűek legyenek” – mondta. „Ha vámok vannak, akkor természetesen a költségek emelkednek.”
*
Fouquet 2008-ban csatlakozott az ASML-hez, fokozatosan emelkedett a ranglétrán, és végül az EUV-gépeket gyártó részleg alelnöke lett. Körülbelül hat évvel ezelőtt ezek az eszközök azon vita középpontjába kerültek, amely szerint a Nyugat olyan kritikus gépeket szállít-e Kínának, amelyek előnyt biztosítanak az országnak, így gyors tanfolyamot kapott a technológia geopolitikájáról. 2019-ben a Trump-kormány sikeresen lobbizott a holland kormánynál, hogy blokkolja az ASML EUV-rendszereinek Kínába történő szállítását. A Biden-kormány idején az exporttilalmat kiterjesztették a régebbi gépekre is. A kereskedelmi korlátozások miatt a vállalat arra számít, hogy a Kínába irányuló értékesítés az éves bevételének körülbelül 25 százalékára csökken a tavalyi második negyedév közel feléről, amikor az ASML a Covid-járvány idején nem tudta teljesíteni a felhalmozódott megrendeléseket. A vállalat legnagyobb piacai a tajvani és dél-koreai félvezetőgyártási központok.
Fouquet elmondta, hogy ő és csapata rendszeres kapcsolatban állnak a washingtoni, brüsszeli és hágai kormányzati tisztviselőkkel. Üzenete számukra az, hogy a félvezető-ellátási lánc globálisan integrált, és az egy országra ható politikák lassíthatják a technológiai fejlődést és mindenki számára megnövelhetik a költségeket. Az exporttilalmak kontraproduktívak lehetnek, mondta, és óva intett attól, hogy a nemzetbiztonságot használják a protekcionista politikák igazolására. Ahelyett, hogy kizárólag egy olyan gazdasági rivális visszatartására koncentrálnának, mint Kína, a figyelmet az innovációra kell fordítani, mondta.
Gregory C. Allen, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatója és volt amerikai védelmi tisztviselő szerint az exporttilalmakra azért van szükség, hogy lassítsák Kína független hazai félvezetőipari szektorának kialakulását. Peking adókedvezményekkel, ingyenes földterületekkel, pénzügyi támogatásokkal és egyéb szubvenciókkal segíti vállalatait, mondta. A kínai technológiai vállalat, a Huawei ASML-alkalmazottakat vett fel litográfiai gépek fejlesztésére, de továbbra is lemaradásban van – mondta Allen. Hozzátette, hogy a kínai vállalatok az exporttilalom hatálybalépése előtt felhalmoztak régebbi modelleket az ASML litográfiai gépeiből, ami lehetővé tette számukra, hogy kevésbé fejlett chipgyártással haladjanak előre. "Ez az a technológia, amelyben Kína a leginkább lemaradt, és szinte biztos, hogy Kína lesz az utolsó, aki ezt a technológiát lemásolja” – mondta.
Veldhovenben az ASML növekedésének jelei láthatóak: három építődaru áll a vállalat székhelyének bővítése érdekében. Bent steril fehér ruhát viselő mérnökök tesztelték a legújabb litográfiai gépeket. A legfelső emeleti konferenciateremből, ahonnan mindenre rálátott, Fouquet optimistán nyilatkozott arról, hogy az iparág „csak a kezdetén” áll egy olyan mesterséges intelligencia-boomnak, amely meg fogja dobni az ASML eszközei iránti keresletet. Ugyanakkor elismerte, hogy a geopolitikai feszültségek valószínűleg továbbra is bonyolítják a vállalat helyzetét. "Nem lehetünk naivak” – mondta. "Ez az iparág mindenki számára stratégiai jelentőségűvé vált.”