A Java programozási nyelv első nyilvános kiadása 30 éve mutatta meg, hogy lehetséges a Write Once, Run Anywhere, azaz a megírt programokat bárhol futtatni, és egyben megmutatta a fejlesztőknek, hogy van élet a C-n és a C++-on túl is.

Az eredetileg "Oak"-nak nevezett Javát az 1990-es évek elején James Gosling tervezte a Sun Microsystemsnél. A digitális eszközökre tervezett nyelv fókusza hamarosan egy másik, akkoriban meglehetősen újnak számító platformra, a világhálóra helyeződött át. A nyelv némi hasonlóságot mutat a C és a C++ nyelvvel, és elméletileg bármilyen Java virtuális gépen (JVM) futtatható. A szándék az volt, hogy a programozók számára lehetővé tegye a WORA (Write Once Run Anywhere) használatát, bár a JVM implementációk közötti finom különbségek miatt ez az álom nem mindig vált valóra.

A nyelv azonban hamarosan hatalmas népszerűségre tett szert, és gyorsan sok vállalat gerincévé vált. A Microsoft gyorsan elkészítette saját változatát, a Visual J++-t, amely bár megfelelt a Java nyelvi specifikációjának, nem ment át a Sun Microsystems megfelelőségi tesztjein, és a Sun 1999-ben be perelte miatta Redmondot. 2000-ben a J++-t kivették a Visual Studio-ból, és nem sokkal később fel is hagytak a fejlesztésével.

A Java népszerűsége a megjelenése után egyre nőtt, és csak az utóbbi években kezdtek a fejlesztők egyéb alternatívák után nézni. A Stack Overflow 2024-es felmérésében a nyelv a Top 10 tagja, megelőzve a C#-ot, a C++-t és a C-t. A népszerűség enyhe csökkenése a TIOBE Indexben is megfigyelhető, ahol a nyelv egykor az első helyen állt, de most a negyedik helyen szerepel. A TIOBE szerint a Python messze a legnépszerűbb nyelv, de 2015-ben, azaz még 20 évvel születése után is a Javát tartották az év nyelvének.


Brian Fox, a Sonatype társalapítója és technológiai igazgatója elmondta: "A Java túlélte a trendeket, a rivális nyelveket és a változó paradigmákat. Az appletektől és szervletektől a mikroszolgáltatásokig és a felhő-natív architektúrákig a Java úgy fejlődött, hogy közben ismerős maradt. Kikövezte az utat a nyílt forráskódnak a vállalatokba való bejutáshoz. És vitathatatlan, hogy a vállalatok soha nem néztek vissza."

A Java-kódok puszta mennyisége, amely ma sok vállalat alapját képezi azt jelenti, hogy a Java-ismeretek iránti igény még akkor is megmarad, ha a programozási divatok jönnek és mennek. Az általános elterjedtsége, a hosszú élettartama és számos back-office rendszerben való jelenléte kapcsán egyes mérnököknek a COBOL juthat eszébe, de 30 évvel ezelőtt kortársaihoz képest modern, friss levegőt jelentett, és a hordozhatóság ígérete csábító volt. Az elmúlt 30 év azonban nem volt teljesen sima ügy. "A Java egy olyan történet, amely többről szól, mint a kód. Ez a történet a bizalomról szól, amelyet a megbízhatóság, a gondoskodás és a közös szabványok évtizedeivel érdemeltünk ki. De ez a bizalom nem garantált." - véli Fox.

Amikor az Oracle 2010-ben felvásárolta a Sun-t, a Java is vele együtt érkezett. Bár a Sun JVM implementációjának nagy része nyílt forráskódúvá vált, az Oracle egy évtizeden belül elkezdett licencdíjat kérni azért, ami korábban ingyenes volt. Majd a cég 2023-ban módosította az előfizetési modell licencfeltételeit, ami a vállalkozásoknak komoly többletköltséget jelentett. Az év elején egy kutatás azt hozta ki, hogy tíz Java-felhasználóból csak egy szándékozik az Oracle-nél maradni.

A platform konstans jelenléte azonban azt is magával hozta, hogy az Oracle Java mellett léteznek alternatívák, és a nyelv népszerűségét az úgynevezett "ragadozó licencelési taktikák" sem csökkentik. A Java 30 év alatt egy újonnan induló nyelvből olyanná vált, amelyre a vállalatok komolyan támaszkodnak. Ugyan nem rendelkezik a mai mesterséges intelligencia-alkalmazások által megkövetelt csillogó csecsebecsékkel, de továbbra is a modern szoftverfejlesztés alapját képezi. A virágzó ökoszisztéma és a rajongók hatalmas közössége azt jelenti, hogy a Java a negyedik évtizedébe lépve is több, mint releváns marad.