SG.hu
Majdnem megúszták a gyilkosságot, de a Google kereséseik lebuktatták őket
Egy gyújtogatás elkövetőit keresve a nyomozók új módszert alkalmaztak, ami etikai kétségeket vet fel.
2020. augusztus 5-én, hajnalban tűz ütött ki a Colorado állambeli Denver egyik külvárosában, a Green Valley Ranch nevű környéken. A tűz következtében egy egész család életét vesztette: Djibril Diol, felesége, testvére és két kisgyermek. A tragédia sokkolta az amerikai közvéleményt, különösen a bevándorló és muszlim közösséget. Az eset első látásra egy balesetnek tűnt, de hamar kiderült: gyújtogatás történt. A rendőrség hónapokig dolgozott az ügyön, és végül három tinit - Kevin Buit, Gavin Seymourt és Dillon Siebertet - vádoltak meg a brutális tett elkövetésével. A felderítés módja azonban precedensértékű lett: a nyomozók egy eddig ritkán alkalmazott digitális eszközhöz, az úgynevezett „reverse keyword warrant”-hoz (fordított kulcsszavas házkutatási engedélyhez) folyamodtak a Google-nél. Ez a módszer viszont súlyos adatvédelmi és alkotmányossági kérdéseket vetett fel.
A tűz után a helyszíni kamerák három maszkos alakot rögzítettek, akik az éj leple alatt behatoltak a házba, majd percekkel később elmenekültek. A tűz szinte azonnal elnyelte az egész épületet. A helyszínen alig maradt tárgyi bizonyíték. A rendőrök eleinte úgy gondolták, elektromos hiba okozhatta a tüzet. A valódi áttörést a szomszéd biztonsági kamerája hozta, amely rögzítette a három fiatalt a házhoz közeledve, majd elmenekülve. Bár az arcukat nem lehetett azonosítani, a nyomozók biztosak lettek abban, hogy szándékos gyújtogatás történt. Ezután egy rendkívül összetett digitális nyomozás indult.
A nyomozók először ún. „tower dump” engedélyekkel próbáltak eredményt elérni: a főbb mobilszolgáltatóktól bekérték, hogy milyen mobiltelefonok tartózkodtak a bűncselekmény helyszínének közelében a tűz időpontjában. Csak a T-Mobile hálózatáról 1471 eszközről kaptak adatokat. Ezt követően geokerítéses (geofence) keresést hajtottak végre: a Google-tól azt kérték, hogy adja ki azon felhasználók adatait, akik az adott területen tartózkodtak. A Google az adatvédelmi előírásokra hivatkozva csak anonimizált adatokat szolgáltatott, de ezekből is több száz potenciális eszközt tudtak azonosítani. Az adathalmazt digitális nyomelemző szoftverrel (cell tower simulator, signal bounce analysis) szűkítették, így végül 33 mobilkészülékre csökkent a lehetséges gyanúsítottak köre. Ezek mindegyike ott volt a helyszínen a tűz idején, de a tulajdonosok nem éltek a környéken - tehát gyanússá váltak.
A nyomozás ekkor majdnem elakadt. Nem volt elég bizonyíték egyik készülékhez sem, hogy bírósági engedéllyel kikérhessék a tulajdonos adatait. Ekkor vetődött fel egy újszerű ötlet: lehet, hogy a tettesek rákerestek a ház címére, mielőtt odamentek? A Google-ön? A nyomozók reverse keyword warrantot kértek: olyan bírósági végzést, amely arra kötelezte a Google-t, hogy adja ki azoknak a felhasználóknak az IP-címét és adatait, akik az elmúlt két hétben rákerestek a „5312 Truckee Street” címre. A Google ezt első körben elutasította az adatvédelmi protokollja miatt, mivel a hatóság rögtön névhez kötött információt kért, ami aránytalanul nagy beavatkozás lett volna a felhasználók magánéletébe.
Hosszas egyeztetés után sikerült egy olyan megfogalmazást találni, amelyben előbb anonimizált adatokat kértek, majd ebből szűrték le a releváns IP-címeket, és csak azokra kértek további információt. A Google így végül kiadott 61 olyan eszközt, amelyről a keresést elvégezték. Ebből három eszköz különösen feltűnő volt: több alkalommal is rákerestek a címre, sőt még az ingatlan alaprajzát is megnézték a Zillow nevű oldalon. Az egyik IP-cím tulajdonosa Kevin Bui nővére volt - mint később kiderült, Kevin használta a készüléket. A másik két IP-cím Gavin Seymourhoz és Dillon Sieberthez volt köthető.
Ezután következett az adatok validálása. A nyomozók újabb bírósági végzések révén kikérték a fiúk korábbi keresési előzményeit. Ezekből kiderült, hogy Kevin Bui többször is rákeresett a címre, sőt szöveges üzenetekben bosszút forralt. Seymour maszkokat vett, melyek megegyeztek a helyszíni kamerán látottakkal. Mindhárman olyan Snapchat-üzeneteket váltottak, amelyek egyértelműen az elkövetésre utaltak, és a térfigyelő kamerákon látott Toyota Camry Bui családjáé volt. A nyomozás ezzel teljessé vált: a digitális keresésekből kiindulva, a mobiltornyokon keresztül a közösségi médiás tartalmakig sikerült egy teljes képet alkotni a bűntény előkészületeiről, elkövetéséről és az elkövetők motivációiról.
A bizonyítékok súlya ellenére a védelem megpróbálta kizáratni a kulcsszavas keresésekre alapozott bizonyítékokat. Szerintük a nyomozók megsértették az amerikai alkotmány 4. kiegészítését, amely tiltja a megalapozatlan kutatást és lefoglalást. Az érvelés szerint ez a módszer „digitális horgászat”, amellyel bárki múltbeli kereséseit elő lehet venni, legyen szó vallásos kételyről, abortuszról, vagy szexuális orientációval kapcsolatos kérdésekről. A Colorado Állami Legfelsőbb Bíróság végül 2023 októberében döntött: az ilyen jellegű keresések nem feltétlenül sértik az alkotmányt, de ebben az esetben az engedély „alkotmányosan hibás” volt, mert nem volt konkrét gyanúsított a keresés előtt.
A három fiatal végül vádalkut kötött: Siebert 10 évet kapott fiatalkorúként, Seymour 40, Bui 60 évet. Bár az igazságszolgáltatás győzött, az ügy messze túlmutat egyetlen bűncselekményen. A reverse keyword warrant eszköz ma már rendőrségi képzések része, de egyre többen aggódnak, hogy ezzel a jogállam határai is elmosódnak. Ahogy az Electronic Frontier Foundation egyik jogásza fogalmazott: „Egy olyan világba lépünk, ahol nem kell semmit tenned – elég, ha rossz időben rossz keresést végzel.”
2020. augusztus 5-én, hajnalban tűz ütött ki a Colorado állambeli Denver egyik külvárosában, a Green Valley Ranch nevű környéken. A tűz következtében egy egész család életét vesztette: Djibril Diol, felesége, testvére és két kisgyermek. A tragédia sokkolta az amerikai közvéleményt, különösen a bevándorló és muszlim közösséget. Az eset első látásra egy balesetnek tűnt, de hamar kiderült: gyújtogatás történt. A rendőrség hónapokig dolgozott az ügyön, és végül három tinit - Kevin Buit, Gavin Seymourt és Dillon Siebertet - vádoltak meg a brutális tett elkövetésével. A felderítés módja azonban precedensértékű lett: a nyomozók egy eddig ritkán alkalmazott digitális eszközhöz, az úgynevezett „reverse keyword warrant”-hoz (fordított kulcsszavas házkutatási engedélyhez) folyamodtak a Google-nél. Ez a módszer viszont súlyos adatvédelmi és alkotmányossági kérdéseket vetett fel.
A tűz után a helyszíni kamerák három maszkos alakot rögzítettek, akik az éj leple alatt behatoltak a házba, majd percekkel később elmenekültek. A tűz szinte azonnal elnyelte az egész épületet. A helyszínen alig maradt tárgyi bizonyíték. A rendőrök eleinte úgy gondolták, elektromos hiba okozhatta a tüzet. A valódi áttörést a szomszéd biztonsági kamerája hozta, amely rögzítette a három fiatalt a házhoz közeledve, majd elmenekülve. Bár az arcukat nem lehetett azonosítani, a nyomozók biztosak lettek abban, hogy szándékos gyújtogatás történt. Ezután egy rendkívül összetett digitális nyomozás indult.
A nyomozók először ún. „tower dump” engedélyekkel próbáltak eredményt elérni: a főbb mobilszolgáltatóktól bekérték, hogy milyen mobiltelefonok tartózkodtak a bűncselekmény helyszínének közelében a tűz időpontjában. Csak a T-Mobile hálózatáról 1471 eszközről kaptak adatokat. Ezt követően geokerítéses (geofence) keresést hajtottak végre: a Google-tól azt kérték, hogy adja ki azon felhasználók adatait, akik az adott területen tartózkodtak. A Google az adatvédelmi előírásokra hivatkozva csak anonimizált adatokat szolgáltatott, de ezekből is több száz potenciális eszközt tudtak azonosítani. Az adathalmazt digitális nyomelemző szoftverrel (cell tower simulator, signal bounce analysis) szűkítették, így végül 33 mobilkészülékre csökkent a lehetséges gyanúsítottak köre. Ezek mindegyike ott volt a helyszínen a tűz idején, de a tulajdonosok nem éltek a környéken - tehát gyanússá váltak.
A nyomozás ekkor majdnem elakadt. Nem volt elég bizonyíték egyik készülékhez sem, hogy bírósági engedéllyel kikérhessék a tulajdonos adatait. Ekkor vetődött fel egy újszerű ötlet: lehet, hogy a tettesek rákerestek a ház címére, mielőtt odamentek? A Google-ön? A nyomozók reverse keyword warrantot kértek: olyan bírósági végzést, amely arra kötelezte a Google-t, hogy adja ki azoknak a felhasználóknak az IP-címét és adatait, akik az elmúlt két hétben rákerestek a „5312 Truckee Street” címre. A Google ezt első körben elutasította az adatvédelmi protokollja miatt, mivel a hatóság rögtön névhez kötött információt kért, ami aránytalanul nagy beavatkozás lett volna a felhasználók magánéletébe.
Hosszas egyeztetés után sikerült egy olyan megfogalmazást találni, amelyben előbb anonimizált adatokat kértek, majd ebből szűrték le a releváns IP-címeket, és csak azokra kértek további információt. A Google így végül kiadott 61 olyan eszközt, amelyről a keresést elvégezték. Ebből három eszköz különösen feltűnő volt: több alkalommal is rákerestek a címre, sőt még az ingatlan alaprajzát is megnézték a Zillow nevű oldalon. Az egyik IP-cím tulajdonosa Kevin Bui nővére volt - mint később kiderült, Kevin használta a készüléket. A másik két IP-cím Gavin Seymourhoz és Dillon Sieberthez volt köthető.
Ezután következett az adatok validálása. A nyomozók újabb bírósági végzések révén kikérték a fiúk korábbi keresési előzményeit. Ezekből kiderült, hogy Kevin Bui többször is rákeresett a címre, sőt szöveges üzenetekben bosszút forralt. Seymour maszkokat vett, melyek megegyeztek a helyszíni kamerán látottakkal. Mindhárman olyan Snapchat-üzeneteket váltottak, amelyek egyértelműen az elkövetésre utaltak, és a térfigyelő kamerákon látott Toyota Camry Bui családjáé volt. A nyomozás ezzel teljessé vált: a digitális keresésekből kiindulva, a mobiltornyokon keresztül a közösségi médiás tartalmakig sikerült egy teljes képet alkotni a bűntény előkészületeiről, elkövetéséről és az elkövetők motivációiról.
A bizonyítékok súlya ellenére a védelem megpróbálta kizáratni a kulcsszavas keresésekre alapozott bizonyítékokat. Szerintük a nyomozók megsértették az amerikai alkotmány 4. kiegészítését, amely tiltja a megalapozatlan kutatást és lefoglalást. Az érvelés szerint ez a módszer „digitális horgászat”, amellyel bárki múltbeli kereséseit elő lehet venni, legyen szó vallásos kételyről, abortuszról, vagy szexuális orientációval kapcsolatos kérdésekről. A Colorado Állami Legfelsőbb Bíróság végül 2023 októberében döntött: az ilyen jellegű keresések nem feltétlenül sértik az alkotmányt, de ebben az esetben az engedély „alkotmányosan hibás” volt, mert nem volt konkrét gyanúsított a keresés előtt.
A három fiatal végül vádalkut kötött: Siebert 10 évet kapott fiatalkorúként, Seymour 40, Bui 60 évet. Bár az igazságszolgáltatás győzött, az ügy messze túlmutat egyetlen bűncselekményen. A reverse keyword warrant eszköz ma már rendőrségi képzések része, de egyre többen aggódnak, hogy ezzel a jogállam határai is elmosódnak. Ahogy az Electronic Frontier Foundation egyik jogásza fogalmazott: „Egy olyan világba lépünk, ahol nem kell semmit tenned – elég, ha rossz időben rossz keresést végzel.”