SG.hu
Aggódik Japán, hogy Kína nem szállít nekik galliumot
Japán tisztviselők és cégvezetők szerint a félvezető nyersanyagokra vonatkozó exportellenőrzések kínai kiterjesztése veszélyezteti a globális elektronikai ellátási láncokat. A gallium ára Kínán kívül december eleje óta 23 százalékkal 640 dollárra emelkedett kilogrammonként, és több mint kétszeresére nőtt 2023 júliusa óta az Argus árfigyelő cég szerint.
Peking decemberben megszigorította a gallium, a germánium, az antimon és az úgynevezett szuperkemény anyagok exportellenőrzését, és „elvben” megtiltotta az Egyesült Államokba történő kivitelüket, mivel ezek kettős felhasználásúak a polgári és katonai technológiában. De az ország már 18 hónapja korlátozza az USA szövetségesének, Japánnak történő szállítást. Tokiói tisztviselők attól tartanak, hogy a legújabb szabályok, valamint a Peking által bevezetett új, extraterritoriális exportellenőrzési rendszer, amely megtiltja a galliumtartalmú termékek meghatározott katonai felhasználóknak történő kivitelét, a japán vállalatok nagyszámú, az Egyesült Államokba irányuló exportjának bejelentését teszik szükségessé a kínai hatóságoknál.
A szabályok alapján például a Tesla autók motorjaihoz, a Broadcom optikai kommunikációs lézereihez használt gallium-arzenidhez vagy az iPhone-okba szánt félvezetőknél a japán gyártóknak kiviteli engedélyt kell beszerezniük Pekingtől. A japán vállalatok a világ legnagyobb fogyasztói a galliumnak, germániumnak és grafitnak, melyeket kritikus elektronikai és autóipari alkatrészekben, például motorokban, chipekben és akkumulátorokban használnak. A gallium elengedhetetlen a nagyfrekvenciás radartechnológiákhoz, az 5G kommunikációhoz és az energetikai eszközökhöz. Jelentősége tovább fog nőni, mivel a nagyteljesítményű félvezetőknél a küszöbön áll, hogy a szilícium helyett ezt az anyagot használják. Viszont Kína ellenőrzi a globális kínálat 98 százalékát.
Japán galliumimportját Kínából már korábban is sújtották korlátozások: Peking 2023 augusztusában vezetett be exportkorlátozásokat, és a japán hivatalos statisztikák szerint 2024-ben 85 százalékkal csökkent a felhasználásuk. Kína ebben a hónapban további öt kritikus ásványi anyagra, köztük a volfrámra és az indiumra vonatkozó korlátozást szigorított, miután Donald Trump amerikai elnök további 10 százalékos vámokat vetett ki a kínai árukra. A tisztviselők szerint a volfrámkorlátozások máris gondot okoznak a japán vállalatoknak.
Egy japán kormánytisztviselő szerint a kínai intézkedések decemberi köre „egyfajta gazdasági hadüzenetnek felel meg a világ többi része ellen”. Az újrakiviteli ellenőrzések azt jelentik, hogy Kína „nem csak az Egyesült Államokat célozza” - mondta a tisztviselő, aki szerint Peking intézkedései „teljesen kívül esnek a nemzetbiztonsági alapú exportellenőrzések végrehajtásának korábbi globális normáin”. Japán tisztviselők és vállalatvezetők amiatt is aggódnak, mert Kína nem tisztázta, mennyi galliumot tartalmazhat egy termék anélkül, hogy az új szabályok hatálya alá esne.
A vezetők azzal érvelnek, hogy a pekingi szabályoknak való megfelelés szinte lehetetlen, mivel a galliumot nem lehet nyomon követni az ellátási láncon keresztül, hogy meg lehessen ismerni a végső felhasználót. "A globális ellátási láncok annyira összefonódtak, hogy a galliumnak valamikor be kell jutnia az Egyesült Államokba. Ez a nagy probléma” - mondta egy Japánon kívüli galliumfelhasználó. Galliumot tartalmazó termékek egyes gyártói a pekingi kiviteli engedélyek megszerzése érdekében nem is kívánnak információt szolgáltatni, mert a végfelhasználást vagy túl nehéz megragadni, vagy túlságosan bizalmas. Azt tervezik, hogy közvetítő kereskedőkre támaszkodnak az anyag beszerzésében és az engedélyek biztosításában, valamint a készleteikből élnek - mondták.
Yang Jie, a sanghaji székhelyű Hui Ye ügyvédi iroda kereskedelmi jogásza szerint az, hogy Peking mennyire szigorúan fogja betartatni az exportellenőrzéseket, „még bizonytalan”, de valószínűleg az USA-val fenntartott diplomáciai kapcsolatoktól függ. Kína szigorúbb exportellenőrzését egy nappal azután vezette be, hogy Washington tilalmat vezetett be a chipgyártó gépek Kínának történő értékesítésére, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett félvezetők előállítását. Tokió a múlt hónap végén vezette be ezen szabály saját változatát, amely 21, a fejlett félvezetőkkel és a kvantumszámítástechnikával kapcsolatos termék kiviteléhez ír elő engedélyt.
Peking decemberben megszigorította a gallium, a germánium, az antimon és az úgynevezett szuperkemény anyagok exportellenőrzését, és „elvben” megtiltotta az Egyesült Államokba történő kivitelüket, mivel ezek kettős felhasználásúak a polgári és katonai technológiában. De az ország már 18 hónapja korlátozza az USA szövetségesének, Japánnak történő szállítást. Tokiói tisztviselők attól tartanak, hogy a legújabb szabályok, valamint a Peking által bevezetett új, extraterritoriális exportellenőrzési rendszer, amely megtiltja a galliumtartalmú termékek meghatározott katonai felhasználóknak történő kivitelét, a japán vállalatok nagyszámú, az Egyesült Államokba irányuló exportjának bejelentését teszik szükségessé a kínai hatóságoknál.
A szabályok alapján például a Tesla autók motorjaihoz, a Broadcom optikai kommunikációs lézereihez használt gallium-arzenidhez vagy az iPhone-okba szánt félvezetőknél a japán gyártóknak kiviteli engedélyt kell beszerezniük Pekingtől. A japán vállalatok a világ legnagyobb fogyasztói a galliumnak, germániumnak és grafitnak, melyeket kritikus elektronikai és autóipari alkatrészekben, például motorokban, chipekben és akkumulátorokban használnak. A gallium elengedhetetlen a nagyfrekvenciás radartechnológiákhoz, az 5G kommunikációhoz és az energetikai eszközökhöz. Jelentősége tovább fog nőni, mivel a nagyteljesítményű félvezetőknél a küszöbön áll, hogy a szilícium helyett ezt az anyagot használják. Viszont Kína ellenőrzi a globális kínálat 98 százalékát.
Japán galliumimportját Kínából már korábban is sújtották korlátozások: Peking 2023 augusztusában vezetett be exportkorlátozásokat, és a japán hivatalos statisztikák szerint 2024-ben 85 százalékkal csökkent a felhasználásuk. Kína ebben a hónapban további öt kritikus ásványi anyagra, köztük a volfrámra és az indiumra vonatkozó korlátozást szigorított, miután Donald Trump amerikai elnök további 10 százalékos vámokat vetett ki a kínai árukra. A tisztviselők szerint a volfrámkorlátozások máris gondot okoznak a japán vállalatoknak.
Egy japán kormánytisztviselő szerint a kínai intézkedések decemberi köre „egyfajta gazdasági hadüzenetnek felel meg a világ többi része ellen”. Az újrakiviteli ellenőrzések azt jelentik, hogy Kína „nem csak az Egyesült Államokat célozza” - mondta a tisztviselő, aki szerint Peking intézkedései „teljesen kívül esnek a nemzetbiztonsági alapú exportellenőrzések végrehajtásának korábbi globális normáin”. Japán tisztviselők és vállalatvezetők amiatt is aggódnak, mert Kína nem tisztázta, mennyi galliumot tartalmazhat egy termék anélkül, hogy az új szabályok hatálya alá esne.
A vezetők azzal érvelnek, hogy a pekingi szabályoknak való megfelelés szinte lehetetlen, mivel a galliumot nem lehet nyomon követni az ellátási láncon keresztül, hogy meg lehessen ismerni a végső felhasználót. "A globális ellátási láncok annyira összefonódtak, hogy a galliumnak valamikor be kell jutnia az Egyesült Államokba. Ez a nagy probléma” - mondta egy Japánon kívüli galliumfelhasználó. Galliumot tartalmazó termékek egyes gyártói a pekingi kiviteli engedélyek megszerzése érdekében nem is kívánnak információt szolgáltatni, mert a végfelhasználást vagy túl nehéz megragadni, vagy túlságosan bizalmas. Azt tervezik, hogy közvetítő kereskedőkre támaszkodnak az anyag beszerzésében és az engedélyek biztosításában, valamint a készleteikből élnek - mondták.
Yang Jie, a sanghaji székhelyű Hui Ye ügyvédi iroda kereskedelmi jogásza szerint az, hogy Peking mennyire szigorúan fogja betartatni az exportellenőrzéseket, „még bizonytalan”, de valószínűleg az USA-val fenntartott diplomáciai kapcsolatoktól függ. Kína szigorúbb exportellenőrzését egy nappal azután vezette be, hogy Washington tilalmat vezetett be a chipgyártó gépek Kínának történő értékesítésére, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett félvezetők előállítását. Tokió a múlt hónap végén vezette be ezen szabály saját változatát, amely 21, a fejlett félvezetőkkel és a kvantumszámítástechnikával kapcsolatos termék kiviteléhez ír elő engedélyt.