SG.hu
Kábeljavító hajókból álló flottát hozna létre az EU
Az EU tárgyalásokat folytat a sérült tenger alatti kábelek javítására szolgáló flotta finanszírozásáról.
Az Európai Unió „több százmillió” euró értékű köz- és magánszféra közötti kezdeményezést fontolgat olyan hajók vásárlására, amelyek sérülés vagy szabotázs esetén azonnal meg tudják javítani a tenger alatti kábeleket - közölte a szervezet technológiai vezetője. "Most tárgyalunk a tagállamokkal arról, hogy mekkora összegre lenne szükség” - mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke a müncheni biztonsági konferencia alkalmával. „Ami a biztonságot illeti, úgy látjuk, hogy sürgős cselekvésre van szükség”.
Az elmúlt hónapokban a Balti-tengeren számos olyan incidens történt, amelyek során az országok között a tengerfenéken kifeszített távközlési és energiakábeleket megrongálták az elhaladó hajók. Bár nem világos, hogy ezek a megszakítások véletlenek vagy szándékosak voltak-e, arra ösztönözték az EU-t, hogy az infrastruktúra ellenálló képességére összpontosítson, többek között a kontinens kábeljavító flottájának növelésével.
A tenger alatti kábelek országokon és kontinenseken átívelő internet- és áramellátási kapcsolatokat biztosítanak, és elvesztésük fennakadásokat okozhat a digitális szolgáltatásokban, többek között a webes hozzáférésben és a fizetésekben, és a távközlési szolgáltatókat a forgalom átirányítására kényszeríti. A Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság szerint a globális adatforgalom több mint 95%-a tenger alatti kábeleken keresztül bonyolódik.
Maguk a kábelek körülbelül olyan vastagok, mint egy kerti slag, és ki vannak téve a károsodásnak - természeti események, például földrengések, balesetek, például halászhajók által a tengerfenéken áthúzott berendezések vagy szándékos szabotázs miatt. Az iparág egy kis, öregedő javítóhajó-flottára támaszkodik, amely kevesebb mint 100 hajóval fedezi le a világot. A francia Orange SA telefontársaság 2023-ban 50 millió euróért indított útnak egy új hajót.
A hajóbeszerzés „nagymértékben a köz- és a magánszféra közötti partnerség” lenne, amelyben az EU, az egyes országok és a távközlési vállalatok is részt vennének. „Mindenkinek részt kell vennie” - mondta Virkkunen. Az uniós oldalról szükséges forrásokat a meglévő költségvetésből csoportosítják át, mivel a következő költségvetés csak 2028-ban lesz végrehajtható - mondta. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve a következő hetekben tervezi, hogy további részleteket tesz közzé cselekvési tervében.
A bizottság küldöttsége a jövő héten Virkkunen hazájába, Finnországba utazik, a kábelkárok által leginkább érintett tagállamok egyikébe, miközben az EU három, a védelmi, a belső biztonsági és a felkészültségi stratégiákkal foglalkozó dokumentum közzétételére készül.
Az Európai Unió „több százmillió” euró értékű köz- és magánszféra közötti kezdeményezést fontolgat olyan hajók vásárlására, amelyek sérülés vagy szabotázs esetén azonnal meg tudják javítani a tenger alatti kábeleket - közölte a szervezet technológiai vezetője. "Most tárgyalunk a tagállamokkal arról, hogy mekkora összegre lenne szükség” - mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke a müncheni biztonsági konferencia alkalmával. „Ami a biztonságot illeti, úgy látjuk, hogy sürgős cselekvésre van szükség”.
Az elmúlt hónapokban a Balti-tengeren számos olyan incidens történt, amelyek során az országok között a tengerfenéken kifeszített távközlési és energiakábeleket megrongálták az elhaladó hajók. Bár nem világos, hogy ezek a megszakítások véletlenek vagy szándékosak voltak-e, arra ösztönözték az EU-t, hogy az infrastruktúra ellenálló képességére összpontosítson, többek között a kontinens kábeljavító flottájának növelésével.
A tenger alatti kábelek országokon és kontinenseken átívelő internet- és áramellátási kapcsolatokat biztosítanak, és elvesztésük fennakadásokat okozhat a digitális szolgáltatásokban, többek között a webes hozzáférésben és a fizetésekben, és a távközlési szolgáltatókat a forgalom átirányítására kényszeríti. A Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság szerint a globális adatforgalom több mint 95%-a tenger alatti kábeleken keresztül bonyolódik.
Maguk a kábelek körülbelül olyan vastagok, mint egy kerti slag, és ki vannak téve a károsodásnak - természeti események, például földrengések, balesetek, például halászhajók által a tengerfenéken áthúzott berendezések vagy szándékos szabotázs miatt. Az iparág egy kis, öregedő javítóhajó-flottára támaszkodik, amely kevesebb mint 100 hajóval fedezi le a világot. A francia Orange SA telefontársaság 2023-ban 50 millió euróért indított útnak egy új hajót.
A hajóbeszerzés „nagymértékben a köz- és a magánszféra közötti partnerség” lenne, amelyben az EU, az egyes országok és a távközlési vállalatok is részt vennének. „Mindenkinek részt kell vennie” - mondta Virkkunen. Az uniós oldalról szükséges forrásokat a meglévő költségvetésből csoportosítják át, mivel a következő költségvetés csak 2028-ban lesz végrehajtható - mondta. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve a következő hetekben tervezi, hogy további részleteket tesz közzé cselekvési tervében.
A bizottság küldöttsége a jövő héten Virkkunen hazájába, Finnországba utazik, a kábelkárok által leginkább érintett tagállamok egyikébe, miközben az EU három, a védelmi, a belső biztonsági és a felkészültségi stratégiákkal foglalkozó dokumentum közzétételére készül.