SG.hu
A Meta új okosszemüvegeket és headseteket mutatott be
A Szilícium-völgyben tartott rendezvényen a vállalat egy sor olyan terméket mutatott be, amelyek a valós világ és a virtuális valóság keveredését szolgálják, egy egészséges adag mesterséges intelligenciával megspékelve.
Mark Zuckerberg dollármilliárdokat költött, alkalmazottak ezreit alkalmazta, és élete nagyjából negyedét töltött el egy olyan jövőről szóló vízióval, amelyben a fizikai és a digitális világ összefonódik, hogy összekapcsolja az embereket világszerte. Az álom még mindig távolinak tűnik, azonban a Meta nevű cége most egy lépéssel közelebb került hozzá. A társaság egy sor új terméket mutatott be a kaliforniai Menlo Parkban található székhelyén tartott rendezvényen, köztük a Quest 3S virtuális valóság headset frissített, olcsó változatát, egy prototípus szemüveget, amelynek lencséibe holografikus technológiát építettek, valamint a mesterséges intelligencia asszisztens, a Meta AI számos fejlesztését.
Ezek a frissítések számos híresség hangját - többek között Awkwafina, John Cena és Dame Judi Dench hangját - hozzák el a felhasználók kérdéseire válaszolni képes mesterséges intelligencia asszisztenshez. A segéd beépül a Meta alkalmazásainak többségébe, beleértve az Instagramot, a WhatsAppot, a Messengert és a Facebookot. Az új termékek Zuckerberg újabb kísérlete arra, hogy bemutassa elképzelését arról, hogy milyenek lehetnek a közösségi hálózatok, azzal szemben, ami már most lehetséges. Bár a Meta némi sikert ért el a virtuális valóság szemüvegeinek értékesítésével és a Ray-Ban kiterjesztett valóság szemüvegének meglepetésszerű sikerével, Zuckerberg metaverzuma még évekre van a valóságtól. "Kezdjük látni hogyan fog kinézni a számítástechnika és az emberi kapcsolatok jövője” - mondta a rendezvényen.
Az elmúlt években a Meta közel 50 milliárd dollárt költött a Reality Labs részlegére, mely a metaverzum megvalósításához szükséges hardvereken dolgozik. Ez a közeljövőben nem fog nyereséget termelni, ráadásul a Meta egyre többet költ a mesterséges intelligenciára és adatközpontok terén történő terjeszkedésére is. Az okosszemüvegek és VR-headsetek millióinak eladásával Zuckerberg azt reméli, hogy az ilyen alkalmazásokat használó embereket egy másfajta közösségi hálózatba vonja be. Azzal pedig, hogy ezeket a termékeket összekapcsolja a Meta AI asszisztenssel azt reméli, hogy így elég hasznosak lesznek ahhoz, hogy az emberek rendszeresen vissza akarjanak térni hozzájuk. A vállalat szerint már több mint 400 millióan használták a Meta AI-t, és hetente közel 200 millióan használják az okos asszisztenst a vállalat valamelyik termékén.
A Quest 3S - a tavalyi Quest 3 olcsóbb változata - október 15-én kerül a boltokba, ára 300 dollárnál kezdődik majd 128 GB tárhellyel. Az alacsonyabb ár néhány kompromisszummal jár az elődjéhez képest. A legnagyobb a kijelzőt érinti, mely LCD panel a 2020-as Quest 2 szemenkénti 1832x1920-as felbontásával bír. Ez észrevehető lemaradás a Quest 3 két 2064×2208 pixeles LCD kijelzőjéhez képest. A 3S a Quest 2 fresnel lencséit használja, ami a Quest 3 pancake lencséihez képest butítás, hiszen az jobb tisztaságot és kevésbé terjedelmes lencseházat tett lehetővé. A Quest 3S csak 96 fokos vízszintes látómezőt ígér, szemben a Quest 3 110 fokos látómezejével, és 90 fokos függőleges látómezőt, szemben a Quest 3 96 fokos látómezejével. Ez egy észrevehető, relatív „alagútlátás” effektust eredményezhet, azaz sokkal több fejmozgást igényel egy tárgy VR-látóterében való megnézése.
Belsőleg a Quest 3S ugyanazt a Qualcomm Snapdragon XR Gen 2 processzort használja, mint a Quest 3, vagyis ugyanazokat a játékokat és programokat kell tudnia futtatni. Szintén ugyanazokat a kézkövető Touch Plus kontrollereket használja, és a csomagba a jövő hónapban megjelenő Batman: Arkham Shadow kódja és a Meta Quest+ előfizetéses szolgáltatásának három hónapos próbaverziója is benne lesz. Egy 400 dolláros csomag 256 GB belső tárhellyel is elérhető lesz. A Quest 3S bejelentésével párhuzamosan a Meta azt is bejelentette, hogy a Quest 2 és a Quest Pro gyártását beszünteti, „a megmaradt készülékeinket az év végéig lehet kapni, vagy amíg el nem fogynak, attól függően, hogy melyik jön előbb” - olvasható a blogbejegyzésben. A Quest 3 128 GB-os verziója szintén kivezetésre kerül új, alacsonyabb, 430 dolláros áron, míg az 512 GB-os Quest 3 mostantól 500 dollárért lesz kapható.
Az új funkciók közé tartozik az élő fordítási lehetőség. A szemüveg képes lefordítani az emberek közötti beszélgetéseket angol, spanyol, olasz és francia nyelven. A Meta néhány másik ötlete kockázatos. A vállalat elkezdi beilleszteni az MI által generált posztokat a felhasználók Facebook- és Instagram-csatornáiba. Ez a lépés elidegenítheti azokat az embereket, akik nem akarnak ilyen, a a felhasználók érdeklődési körén és a böngészési szokásaiból összegyűjtött adatokon alapuló tartalmakat látni. A Meta nem minden mesterséges intelligencia projektje vált be: a vállalat kevesebb mint egy év után bezárta azt a terméket, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy híres embereket, mint Snoop Dogg és Tom Brady utánzó chatbotokkal beszélgessenek.
Az intelligens szemüvegek esetében a Meta nagyban támaszkodik az EssilorLuxotticával, a világ legnagyobb szemüveggyártó konglomerátumával kötött partnerségére. A korai eladások ígéretesek, és a Meta igyekszik gyorsan további funkciókat bevezetni. A Meta tárgyalásokat folytat a szemüveggyártó cég kisebbségi részesedésének megvásárlásáról is. A Meta a Be My Eyes nevű céggel is együttműködik, hogy a látássérült emberek a mesterséges intelligencia és a szemüveg belsejében lévő kamerák segítségével hangos leírást kapjanak a körülöttük lévő világról.
A Meta legnagyobb tétje még kísérleti jellegű. Az eseményen Zuckerberg bemutatta a Project Oriont, egy olyan intelligens szemüveget, amely a cég meglévő Ray-Bans szemüvegén túlmutatva digitális technológiát épít a lencsékbe. A Meta reményei szerint ez a technológia lehetővé teszi majd a felhasználók számára, hogy például a nappaliban ülve beszélgessenek egy barátjukkal a világ másik felén, miközben az illető digitális avatárját nézik, mintha a barátjuk mellettük ülne a kanapén. Zuckerberg szerint ezek a továbbfejlesztett szemüvegek egy napon kiválthatják az okostelefonokat.
Zuckerberg szerint egy kényelmes kiterjesztett valóságot használó szemüveg megalkotásának alapvető kihívása az, hogy „szemüvegnek kell lennie”. Ez azt jelenti, hogy nincs benne terjedelmes fejhallgató (mint a Quest-nél), nincsenek vezetékek (mint az Apple Vision Pro-nál), és a súlya kevesebb mint 100 gramm (szemben a Meta Quest 3 515 grammjával). Bár a könnyű szemüvegben egy apró akkumulátor és „egyedi szilícium” található, Zuckerberg elismerte, hogy a feldolgozás egy része egy „kis korongban” történik, amely vezeték nélkül csatlakozik a szemüveghez.
A valódi kiterjesztett valóság elérése érdekében Zuckerberg szerint az Orion olyan képernyőt használ, amely „valójában nem képernyő”. Ehelyett a szemüveg a szárakba ágyazott apró projektorokat használ, amelyek fényt lőnek a speciálisan erre a célra tervezett hullámvezetőkbe. Onnan a fény „a lencsékbe vésett, nanoméretű 3D-s struktúrákat” éri el, és holografikus képeket jelenít meg, amelyek különböző mélységben és méretben rétegezhetők a valós világ természetes, átlátszó lencséken keresztül látható látványára. Zuckerberg szerint nagy kihívást jelentett, hogy ezek a képek elég élesek legyenek a finom részletek megörökítéséhez, és elég fényesek ahhoz, hogy mindenféle fényviszonyok mellett is láthatóak legyenek. „Ez nem passthrough” - hangsúlyozta Zuckerberg a keynote során. „Ez a fizikai világ, amelyen hologramok jelennek meg”.
Az Orion mikroprojekciós technológiája olyan látómezőt tesz lehetővé, amely a Meta szerint „az eddigi legszélesebb az eddigi legkisebb AR-szemüveg formájában”. A Meta szerint a látómező 70 fok, szemben a Microsoft régebbi Hololens 2-jének mindössze 52 fokával vagy a Magic Leap One 50 fokával, hogy a fogyasztói AR néhány korlátozottabb példáját említsük. A hologramok vezérléséhez az Orion felhasználói hangparancsokat vagy a Quest VR-headseteken már látott kéz- és szemkövetést használhatnak. Zuckerberg azonban egy „neurális interfész” csuklópántról is beszélt - amelyet a vállalat már korábban is bemutatott -, amely képes leolvasni a csukló és az ujjak apró mozdulatait. Ez lehetővé teszi majd, hogy anélkül interakcióba lépjünk a szemüvegünkön lévő dolgokkal, hogy kínosan hangosan kellene beszélnünk, vagy zombiként magunk elé tartanunk a kezünket - mondta Zuckerberg.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a társaságnak eléggé korlátozott elképzelései vannak arról, hogy mit lehet kezdeni ezzel az újfajta kijelzővel. Elmondása szerint az Orion lehetővé teszi majd, hogy az emberek olyan alkalmazásokat és funkciókat használjanak, amelyeket egyébként egy okostelefonon használnának, de anélkül, hogy egy másik eszközre kellene bámulniuk. Az Orionról szóló Meta blogbejegyzés a lebegő, áttetsző képernyőkből álló „multitasking ablakokat”, a „mosogatás közbeni” kéz nélküli videohívásokat, vagy az ételekkel teli kamrára pillantást és a mesterséges intelligencia által készített receptet javasolja.
Az okostelefonokhoz hasonlóan valószínűleg eltart egy ideig, amíg a fejlesztők rájönnek, hogy mit is kezdjenek a számítógépes interakció ezen új módjával. De ellentétben a terjedelmes VR-headsetekkel vagy a „passthrough” vegyes valóságélményekkel, az ilyen, valóban könnyű AR-szemüvegek sokkal könnyebben integrálhatók a mindennapi feladatokba, kínos vagy kellemetlen érzés nélkül. Egy példány megépítése jelenleg 10 000 dollárba kerül, ami messze nem egy fogyasztóbarát ár. Zuckerberg elképzeléseinek nagy része még elméleti. És ha a viszonylag lassú felhasználói elfogadottságot vesszük alapul, akkor ez még messze van a jövőtől. De ő továbbra is optimista. Hisz abban, hogy a ma bemutatott termékeket végül emberek milliói fogják elfogadni, amint kipróbálhatják őket. „Egyelőre azt hiszem, úgy kell tekinteni ezekre a szemüvegekre, mint egy időgépre” - mondta Zuckerberg. „Ezek egy olyan jövőbe engednek bepillantást, amely szerintem nagyon izgalmas lesz.”
Mark Zuckerberg dollármilliárdokat költött, alkalmazottak ezreit alkalmazta, és élete nagyjából negyedét töltött el egy olyan jövőről szóló vízióval, amelyben a fizikai és a digitális világ összefonódik, hogy összekapcsolja az embereket világszerte. Az álom még mindig távolinak tűnik, azonban a Meta nevű cége most egy lépéssel közelebb került hozzá. A társaság egy sor új terméket mutatott be a kaliforniai Menlo Parkban található székhelyén tartott rendezvényen, köztük a Quest 3S virtuális valóság headset frissített, olcsó változatát, egy prototípus szemüveget, amelynek lencséibe holografikus technológiát építettek, valamint a mesterséges intelligencia asszisztens, a Meta AI számos fejlesztését.
Ezek a frissítések számos híresség hangját - többek között Awkwafina, John Cena és Dame Judi Dench hangját - hozzák el a felhasználók kérdéseire válaszolni képes mesterséges intelligencia asszisztenshez. A segéd beépül a Meta alkalmazásainak többségébe, beleértve az Instagramot, a WhatsAppot, a Messengert és a Facebookot. Az új termékek Zuckerberg újabb kísérlete arra, hogy bemutassa elképzelését arról, hogy milyenek lehetnek a közösségi hálózatok, azzal szemben, ami már most lehetséges. Bár a Meta némi sikert ért el a virtuális valóság szemüvegeinek értékesítésével és a Ray-Ban kiterjesztett valóság szemüvegének meglepetésszerű sikerével, Zuckerberg metaverzuma még évekre van a valóságtól. "Kezdjük látni hogyan fog kinézni a számítástechnika és az emberi kapcsolatok jövője” - mondta a rendezvényen.
Az elmúlt években a Meta közel 50 milliárd dollárt költött a Reality Labs részlegére, mely a metaverzum megvalósításához szükséges hardvereken dolgozik. Ez a közeljövőben nem fog nyereséget termelni, ráadásul a Meta egyre többet költ a mesterséges intelligenciára és adatközpontok terén történő terjeszkedésére is. Az okosszemüvegek és VR-headsetek millióinak eladásával Zuckerberg azt reméli, hogy az ilyen alkalmazásokat használó embereket egy másfajta közösségi hálózatba vonja be. Azzal pedig, hogy ezeket a termékeket összekapcsolja a Meta AI asszisztenssel azt reméli, hogy így elég hasznosak lesznek ahhoz, hogy az emberek rendszeresen vissza akarjanak térni hozzájuk. A vállalat szerint már több mint 400 millióan használták a Meta AI-t, és hetente közel 200 millióan használják az okos asszisztenst a vállalat valamelyik termékén.
A Quest 3S - a tavalyi Quest 3 olcsóbb változata - október 15-én kerül a boltokba, ára 300 dollárnál kezdődik majd 128 GB tárhellyel. Az alacsonyabb ár néhány kompromisszummal jár az elődjéhez képest. A legnagyobb a kijelzőt érinti, mely LCD panel a 2020-as Quest 2 szemenkénti 1832x1920-as felbontásával bír. Ez észrevehető lemaradás a Quest 3 két 2064×2208 pixeles LCD kijelzőjéhez képest. A 3S a Quest 2 fresnel lencséit használja, ami a Quest 3 pancake lencséihez képest butítás, hiszen az jobb tisztaságot és kevésbé terjedelmes lencseházat tett lehetővé. A Quest 3S csak 96 fokos vízszintes látómezőt ígér, szemben a Quest 3 110 fokos látómezejével, és 90 fokos függőleges látómezőt, szemben a Quest 3 96 fokos látómezejével. Ez egy észrevehető, relatív „alagútlátás” effektust eredményezhet, azaz sokkal több fejmozgást igényel egy tárgy VR-látóterében való megnézése.
Belsőleg a Quest 3S ugyanazt a Qualcomm Snapdragon XR Gen 2 processzort használja, mint a Quest 3, vagyis ugyanazokat a játékokat és programokat kell tudnia futtatni. Szintén ugyanazokat a kézkövető Touch Plus kontrollereket használja, és a csomagba a jövő hónapban megjelenő Batman: Arkham Shadow kódja és a Meta Quest+ előfizetéses szolgáltatásának három hónapos próbaverziója is benne lesz. Egy 400 dolláros csomag 256 GB belső tárhellyel is elérhető lesz. A Quest 3S bejelentésével párhuzamosan a Meta azt is bejelentette, hogy a Quest 2 és a Quest Pro gyártását beszünteti, „a megmaradt készülékeinket az év végéig lehet kapni, vagy amíg el nem fogynak, attól függően, hogy melyik jön előbb” - olvasható a blogbejegyzésben. A Quest 3 128 GB-os verziója szintén kivezetésre kerül új, alacsonyabb, 430 dolláros áron, míg az 512 GB-os Quest 3 mostantól 500 dollárért lesz kapható.
Az új funkciók közé tartozik az élő fordítási lehetőség. A szemüveg képes lefordítani az emberek közötti beszélgetéseket angol, spanyol, olasz és francia nyelven. A Meta néhány másik ötlete kockázatos. A vállalat elkezdi beilleszteni az MI által generált posztokat a felhasználók Facebook- és Instagram-csatornáiba. Ez a lépés elidegenítheti azokat az embereket, akik nem akarnak ilyen, a a felhasználók érdeklődési körén és a böngészési szokásaiból összegyűjtött adatokon alapuló tartalmakat látni. A Meta nem minden mesterséges intelligencia projektje vált be: a vállalat kevesebb mint egy év után bezárta azt a terméket, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy híres embereket, mint Snoop Dogg és Tom Brady utánzó chatbotokkal beszélgessenek.
Az intelligens szemüvegek esetében a Meta nagyban támaszkodik az EssilorLuxotticával, a világ legnagyobb szemüveggyártó konglomerátumával kötött partnerségére. A korai eladások ígéretesek, és a Meta igyekszik gyorsan további funkciókat bevezetni. A Meta tárgyalásokat folytat a szemüveggyártó cég kisebbségi részesedésének megvásárlásáról is. A Meta a Be My Eyes nevű céggel is együttműködik, hogy a látássérült emberek a mesterséges intelligencia és a szemüveg belsejében lévő kamerák segítségével hangos leírást kapjanak a körülöttük lévő világról.
A Meta legnagyobb tétje még kísérleti jellegű. Az eseményen Zuckerberg bemutatta a Project Oriont, egy olyan intelligens szemüveget, amely a cég meglévő Ray-Bans szemüvegén túlmutatva digitális technológiát épít a lencsékbe. A Meta reményei szerint ez a technológia lehetővé teszi majd a felhasználók számára, hogy például a nappaliban ülve beszélgessenek egy barátjukkal a világ másik felén, miközben az illető digitális avatárját nézik, mintha a barátjuk mellettük ülne a kanapén. Zuckerberg szerint ezek a továbbfejlesztett szemüvegek egy napon kiválthatják az okostelefonokat.
Zuckerberg szerint egy kényelmes kiterjesztett valóságot használó szemüveg megalkotásának alapvető kihívása az, hogy „szemüvegnek kell lennie”. Ez azt jelenti, hogy nincs benne terjedelmes fejhallgató (mint a Quest-nél), nincsenek vezetékek (mint az Apple Vision Pro-nál), és a súlya kevesebb mint 100 gramm (szemben a Meta Quest 3 515 grammjával). Bár a könnyű szemüvegben egy apró akkumulátor és „egyedi szilícium” található, Zuckerberg elismerte, hogy a feldolgozás egy része egy „kis korongban” történik, amely vezeték nélkül csatlakozik a szemüveghez.
A valódi kiterjesztett valóság elérése érdekében Zuckerberg szerint az Orion olyan képernyőt használ, amely „valójában nem képernyő”. Ehelyett a szemüveg a szárakba ágyazott apró projektorokat használ, amelyek fényt lőnek a speciálisan erre a célra tervezett hullámvezetőkbe. Onnan a fény „a lencsékbe vésett, nanoméretű 3D-s struktúrákat” éri el, és holografikus képeket jelenít meg, amelyek különböző mélységben és méretben rétegezhetők a valós világ természetes, átlátszó lencséken keresztül látható látványára. Zuckerberg szerint nagy kihívást jelentett, hogy ezek a képek elég élesek legyenek a finom részletek megörökítéséhez, és elég fényesek ahhoz, hogy mindenféle fényviszonyok mellett is láthatóak legyenek. „Ez nem passthrough” - hangsúlyozta Zuckerberg a keynote során. „Ez a fizikai világ, amelyen hologramok jelennek meg”.
Az Orion mikroprojekciós technológiája olyan látómezőt tesz lehetővé, amely a Meta szerint „az eddigi legszélesebb az eddigi legkisebb AR-szemüveg formájában”. A Meta szerint a látómező 70 fok, szemben a Microsoft régebbi Hololens 2-jének mindössze 52 fokával vagy a Magic Leap One 50 fokával, hogy a fogyasztói AR néhány korlátozottabb példáját említsük. A hologramok vezérléséhez az Orion felhasználói hangparancsokat vagy a Quest VR-headseteken már látott kéz- és szemkövetést használhatnak. Zuckerberg azonban egy „neurális interfész” csuklópántról is beszélt - amelyet a vállalat már korábban is bemutatott -, amely képes leolvasni a csukló és az ujjak apró mozdulatait. Ez lehetővé teszi majd, hogy anélkül interakcióba lépjünk a szemüvegünkön lévő dolgokkal, hogy kínosan hangosan kellene beszélnünk, vagy zombiként magunk elé tartanunk a kezünket - mondta Zuckerberg.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a társaságnak eléggé korlátozott elképzelései vannak arról, hogy mit lehet kezdeni ezzel az újfajta kijelzővel. Elmondása szerint az Orion lehetővé teszi majd, hogy az emberek olyan alkalmazásokat és funkciókat használjanak, amelyeket egyébként egy okostelefonon használnának, de anélkül, hogy egy másik eszközre kellene bámulniuk. Az Orionról szóló Meta blogbejegyzés a lebegő, áttetsző képernyőkből álló „multitasking ablakokat”, a „mosogatás közbeni” kéz nélküli videohívásokat, vagy az ételekkel teli kamrára pillantást és a mesterséges intelligencia által készített receptet javasolja.
Az okostelefonokhoz hasonlóan valószínűleg eltart egy ideig, amíg a fejlesztők rájönnek, hogy mit is kezdjenek a számítógépes interakció ezen új módjával. De ellentétben a terjedelmes VR-headsetekkel vagy a „passthrough” vegyes valóságélményekkel, az ilyen, valóban könnyű AR-szemüvegek sokkal könnyebben integrálhatók a mindennapi feladatokba, kínos vagy kellemetlen érzés nélkül. Egy példány megépítése jelenleg 10 000 dollárba kerül, ami messze nem egy fogyasztóbarát ár. Zuckerberg elképzeléseinek nagy része még elméleti. És ha a viszonylag lassú felhasználói elfogadottságot vesszük alapul, akkor ez még messze van a jövőtől. De ő továbbra is optimista. Hisz abban, hogy a ma bemutatott termékeket végül emberek milliói fogják elfogadni, amint kipróbálhatják őket. „Egyelőre azt hiszem, úgy kell tekinteni ezekre a szemüvegekre, mint egy időgépre” - mondta Zuckerberg. „Ezek egy olyan jövőbe engednek bepillantást, amely szerintem nagyon izgalmas lesz.”