SG.hu
Atomerőművet indíttat be a Microsoft az MI működtetésére
A nagyméretű nyelvi modelleket futtató adatközpontok elképzelhetetlen mennyiségű energiát fogyasztanak, és a technológiai vállalatok számára nagy a tét, hogy elegendő energiát biztosítsanak az erőművek működtetéséhez. Ezért a Microsoft most az atomenergia mögé állt.
A technológiai óriás jelentős megállapodást kötött az atomerőműveket üzemeltető Constellation Energyvel, hogy adatközpontjai számára az energiavállalat Three Mile Island atomerőmű egyes blokkjából vásároljon áramot. Az erőmű közvetlenül a kettes blokk mellett található, amely 1979-ben hírhedt módon leolvadt. Az 1-es blokkot 2019-ben leállították, mivel az atomenergia iránti kereslet csökkent az olcsóbb energiaalternatívák - például a földgáz, a nap- és a szélenergia - által támasztott verseny közepette. A Constellation közölte, hogy a hatósági jóváhagyástól függően 2028-ig 1,6 milliárd dollárt tervez költeni az 1-es blokk újjáélesztésére.
A Microsoft beleegyezett, hogy a következő 20 évben a reaktor összes termelt energiáját megvásárolja - mondta a Constellation szóvivője. A reaktor helyreállítása után 835 megawattos kapacitást biztosít. Az új erőművet a Constellation korábbi vezérigazgatója, az áprilisban elhunyt Chris Crane után Crane Clean Energy Center (CCEC) névre nevezik át. Az erőmű várhatóan 3400 közvetlen és közvetett munkahelyet teremt, 16 milliárd dollárral növeli a pennsylvaniai GDP-t, és több mint 3 milliárd dollár állami és szövetségi adót generál - derül ki a Pennsylvania Building & Construction Trades Council megbízásából készült gazdasági jelentésből.
"A nemzetünk globális gazdasági és technológiai versenyképessége szempontjából kritikus iparágak - köztük az adatközpontok - energiaellátásához a nap minden órájában szén-dioxid-mentes és megbízható energiára van szükség, és az atomerőművek az egyetlen olyan energiaforrások, amelyek következetesen képesek teljesíteni ezt az ígéretet” - mondta Joe Dominguez, a Constellation elnök-vezérigazgatója.
Nem a Microsoft az egyetlen technológiai vállalat, amely a nukleáris energia felé fordul az MI adatközpontok energiaellátása érdekében. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman is az atomenergia lelkes támogatója, az Amazon pedig márciusban 650 millió dollárért vásárolt egy atomenergiával működő adatközpontot Pennsylvaniában. A Microsoft, az Amazon és az Alphabet teljes egészében zöld energiával tervezi üzemeltetni az adatközpontokat. A Microsoft célja, hogy ezt 2030-ra elérje, de májusban a vállalat elismerte, hogy a mesterséges intelligenciára való törekvése veszélyezteti ezt a célt. Júniusban a Bloomberg arról számolt be, hogy a nagy technológiai cégek közelgő adatközpontjai évente összesen 508 terawattóra villamos energiát fognak fogyasztani. Ez több lenne, mint az Ausztráliában egy év alatt megtermelt összes villamos energia.
A tiszta villamos energia iránti kereslet - amely nemcsak az adatközpontok, hanem az elektromos járművek, gyárak és egyéb berendezések energiaellátását is szolgálja - egyfajta reneszánszot idézett elő az atomenergia körül. A befektetők egyre inkább a fúzióval foglalkozó startupok felé fordulnak, amelyek eddig 7,1 milliárd dollárt gyűjtöttek. A fúzió hidrogént használ üzemanyagként, míg az atomerőművek és a maghasadási folyamat olyan nehezen hozzáférhető elemekre támaszkodik, mint az urán és a plutónium.
A technológiai óriás jelentős megállapodást kötött az atomerőműveket üzemeltető Constellation Energyvel, hogy adatközpontjai számára az energiavállalat Three Mile Island atomerőmű egyes blokkjából vásároljon áramot. Az erőmű közvetlenül a kettes blokk mellett található, amely 1979-ben hírhedt módon leolvadt. Az 1-es blokkot 2019-ben leállították, mivel az atomenergia iránti kereslet csökkent az olcsóbb energiaalternatívák - például a földgáz, a nap- és a szélenergia - által támasztott verseny közepette. A Constellation közölte, hogy a hatósági jóváhagyástól függően 2028-ig 1,6 milliárd dollárt tervez költeni az 1-es blokk újjáélesztésére.
A Microsoft beleegyezett, hogy a következő 20 évben a reaktor összes termelt energiáját megvásárolja - mondta a Constellation szóvivője. A reaktor helyreállítása után 835 megawattos kapacitást biztosít. Az új erőművet a Constellation korábbi vezérigazgatója, az áprilisban elhunyt Chris Crane után Crane Clean Energy Center (CCEC) névre nevezik át. Az erőmű várhatóan 3400 közvetlen és közvetett munkahelyet teremt, 16 milliárd dollárral növeli a pennsylvaniai GDP-t, és több mint 3 milliárd dollár állami és szövetségi adót generál - derül ki a Pennsylvania Building & Construction Trades Council megbízásából készült gazdasági jelentésből.
"A nemzetünk globális gazdasági és technológiai versenyképessége szempontjából kritikus iparágak - köztük az adatközpontok - energiaellátásához a nap minden órájában szén-dioxid-mentes és megbízható energiára van szükség, és az atomerőművek az egyetlen olyan energiaforrások, amelyek következetesen képesek teljesíteni ezt az ígéretet” - mondta Joe Dominguez, a Constellation elnök-vezérigazgatója.
Nem a Microsoft az egyetlen technológiai vállalat, amely a nukleáris energia felé fordul az MI adatközpontok energiaellátása érdekében. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman is az atomenergia lelkes támogatója, az Amazon pedig márciusban 650 millió dollárért vásárolt egy atomenergiával működő adatközpontot Pennsylvaniában. A Microsoft, az Amazon és az Alphabet teljes egészében zöld energiával tervezi üzemeltetni az adatközpontokat. A Microsoft célja, hogy ezt 2030-ra elérje, de májusban a vállalat elismerte, hogy a mesterséges intelligenciára való törekvése veszélyezteti ezt a célt. Júniusban a Bloomberg arról számolt be, hogy a nagy technológiai cégek közelgő adatközpontjai évente összesen 508 terawattóra villamos energiát fognak fogyasztani. Ez több lenne, mint az Ausztráliában egy év alatt megtermelt összes villamos energia.
A tiszta villamos energia iránti kereslet - amely nemcsak az adatközpontok, hanem az elektromos járművek, gyárak és egyéb berendezések energiaellátását is szolgálja - egyfajta reneszánszot idézett elő az atomenergia körül. A befektetők egyre inkább a fúzióval foglalkozó startupok felé fordulnak, amelyek eddig 7,1 milliárd dollárt gyűjtöttek. A fúzió hidrogént használ üzemanyagként, míg az atomerőművek és a maghasadási folyamat olyan nehezen hozzáférhető elemekre támaszkodik, mint az urán és a plutónium.