SG.hu

Ha az EU nem támogatja, nem épít chipgyárat Németországban a Wolfspeed

A Wolfspeed elhalasztotta a 3 milliárd dolláros németországi üzem építésére vonatkozó terveit, ami jól mutatja milyen küzdelmet vív az Európai Unió a félvezetőgyártás növeléséért és az ázsiai chipektől való függőségének csökkentéséért.

A Saar-vidékre tervezett üzem elektromos autókban használt chipeket gyártana. A tervet nem vetették el teljesen, és a vállalat továbbra is keresi a finanszírozást - közölte a szóvivőjük. Az európai és az amerikai elektromos jármű-piacok gyengesége miatt azonban az észak-karolinai székhelyű Wolfspeed most inkább a New York-i termelés felfuttatására összpontosít - tette hozzá a szóvivő. A vállalat legkorábban 2025 közepén kezdi meg az építkezést Németországban, két évvel később, mint az eredeti cél. A Wolfspeed részvényei az elmúlt évben mintegy 51%-ot estek.

Az EU 2022-ben hozta meg a chiptámogatási jogszabályát, ezután olyan vállalatok jelentették be új európai üzemek terveit, mint az Intel, a TSMC, az Infineon, az STMicroelectronics és a GlobalFoundries. Az Egyesült Államok, Kína és Japán hasonló terveivel versenyezve a jogszabály célja 43 milliárd euró előteremtése volt állami és magánberuházások révén a régió félvezetőiparának megerősítése érdekében. A jogszabály azt követően készült, hogy a COVID-19 világjárvány globális félvezetőhiányt eredményezett, és a legkorszerűbb chipek európai gyártásának elősegítését célozta.

Két év elteltével azonban csak kevés projekt épül meg, és még kevesebb projekt kapta meg az Európai Bizottság jóváhagyását az állami támogatásra, amely nélkül a projektek pénzügyileg nem életképesek. A késedelmek lassítják a régió azon erőfeszítéseit, hogy önellátóbbá váljon, és megvédje magát a kereskedelmi feszültségek eszkalálódásával szemben. Jan-Peter Kleinhans, a német technológiai és politikai agytröszt, az Interface (korábban Stiftung Neue Verantwortung) chipszakértője szerint az EU 2030-ra kitűzött célja, a világpiaci részesedés 20%-ának megszerzése elérhetetlen. Az önellátás a chippiacok összekapcsolódása miatt irreális, és Európa továbbra is érzékeny a sokkhatásokra - tette hozzá. Mégis "lenyűgöző a bejelentett projektek puszta mennyisége" - mondta Klienhans. "Még akkor is, ha ezek közül több soha nem fog megvalósulni".


Scholz kancellár és Gregg Lowe, a Wolfspeed vezérigazgatója

Az uniós chiptörvény értelmében a közpénzeket az államok és a nemzeti kormányok biztosítják, míg a projektek átvilágítása Brüsszelben történik. Németország - Európa legnagyobb gazdasága - élen járt az Intel, a TSMC, az Infineon és a Wolfspeed terveinek támogatásában, eddig azonban egyik sem nyerte el az EU jóváhagyását. Németország azóta költségvetési válságba került, ami gyengítette a nagy infrastrukturális projektek iránti elkötelezettségét, bár tisztviselők szerint a félvezetőgyárak finanszírozása nem kérdéses. Eközben a populista pártok európai választásokon elért győzelmei gyengíthetik a chipgyártók számára kulcsfontosságú megújuló energiaprojektek támogatását, vagy olyan bevándorlásellenes politikához vezethetnek, amely megnehezíti a munkaerő felvételét.

Az Intel kelet-németországi Magdeburg városába tervezett üzeme várhatóan a legnagyobb lesz Európában, 33 milliárd dollárba kerül, amelyből 11 milliárd dollár állami támogatás. Az Intelnek idén kellett volna megkezdenie a projekt előkészítő munkálatait, de ezt elhalasztották. A közvetlen problémát a telephelyen található gazdag felső talajréteg jelenti, kb. 80 000 teherautónyi föld. A német törvények értelmében a talajt meg kell őrizni és újra kell osztani a gazdák között, mielőtt az építkezés megkezdődhetne. Ez azt jelenti, hogy a projekt befejezése - amely Európa egyetlen, a legmodernebb logikai chipeket gyártó üzeme lenne - az évtized végére csúszik. "Az Európai Bizottság jóváhagyását követően az első magdeburgi létesítmény várhatóan négy-öt éven belül kezdi meg a termelést" - mondta az Intel szóvivője.

Margrethe Vestager, az EU digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke májusban azt mondta, hogy "teljesen biztos" abban, hogy más országokban is hamarosan jóváhagyás várható. A TSMC azt tervezi, hogy idén megkezdik a munkát egy 11 milliárd dolláros drezdai üzemen, a Robert Bosch, az NXP és az Infineon autóipari chipgyártókkal együtt. A francia-olasz STMicroelectronics - a Wolfspeed versenytársa - a múlt hónapban elnyerte az EU engedélyét egy 5 milliárd eurós szilíciumkarbid gyár építésére, amelyet Olaszországban építenek. Az Onsemi - egy másik Wolfspeed versenytárs - szerdán bejelentette, hogy akár 2 milliárd dollárt is tervez költeni szilícium-karbid üzemének bővítésére a Cseh Köztársaságban, az EU jóváhagyásától függően.

Az ST 2023-ban - a GlobalFoundries-szel közösen - megkapta egy 7,5 milliárd eurós üzem építésére a franciaországi Crolles-ban az uniós jóváhagyást. Az ST szóvivője szerint a projekt építése folyamatban van. A GF azonban még nem vesz részt a projektben - jelentette márciusban a L'Usine francia üzleti magazin. "A crolles-i terjeszkedésünk üteme a vevői kereslethez és a piaci feltételekhez igazodik majd" - mondta a GF szóvivője. A német Infineon 2023-ban kezdte el saját kockázatára építeni 5 milliárd eurós chipgyárát Drezdában. A létesítmény 2026-ra készül el, annak ellenére, hogy még nem rendelkezik uniós támogatás jóváhagyással. "Minden az Európai Bizottságon múlik" - mondta egy szóvivő.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #3
    A logisztika a fo szempont, pl. soron kivul felujitottak a Budapest-Belgrad vonalrol Szegedre tarto szarnyvonalat, hogy az uj gyaraknak legyen vasuti kapcsolatuk a kinai szallitasi lanchoz. Az, hogy milyen fold van a terulet alatt teljesen lenyegtelen a gyar telepeitesekor, mert a teljes termoterulethez kepest elhanyagolhato a felhasznalt foldterulet.
  • barret #2
    Gondolom előírás,hogy oda kell telepíteni. Annyival kevesebb élelmiszer termelő terület marad.Kész haszon!
  • Cat #1
    "A közvetlen problémát a telephelyen található gazdag felső talajréteg jelenti, kb. 80 000 teherautónyi föld. A német törvények értelmében a talajt meg kell őrizni és újra kell osztani a gazdák között, mielőtt az építkezés megkezdődhetne. Ez azt jelenti, hogy a projekt befejezése - amely Európa egyetlen, a legmodernebb logikai chipeket gyártó üzeme lenne - az évtized végére csúszik."

    Kurvára kéne ilyen törvény Magyarországon is. Pl. a debreceni BMW gyár az egyik legmagasabb aranykorona értékű földre épült, és kizárt dolognak tartom, hogy a németeket érdekelte volna, hogy megsemmisül. Vagy a Szegeden épülő akkugyár is több négyzetkilométer kiváló földet fog tönkretenni.