Mikeyy
Fizetni az online tartalomszolgáltatásért?
Néhány kivételtől eltekintve az online tartalomért többnyire nem kell fizetni egy fillért sem, de lehet, hogy ez már nem sokáig lesz így.
Sok webes kiadó, és műsorszóró társaságnak már korábban is volt néhány kísérlete arra, hogy díjakat szedjenek az általuk szolgáltatott tartalomért, és most újra próbálkoznak. Néhány hete a Major League Baseball 10 USD összegű díjat vezetett be a mérkőzések audioközvetítésére, tehát ha egy rajongó meg akarja hallgatni egy baseball meccs közvetítését az interneten, akkor 10 dollárt kell fizessen minden egyes közvetítés után. A Salon.com online magazin prémium kategóriába tartozó előfizetését 30 dollárért árulja. A Variety - a szórakoztatóipar egyik legismertebb újságja - is nemrég vezette be a díjfizetést a honlap látogatói számára.
Múlt hónapban a nagy zenekiadó cégek több tervet is bejelentettek az előfizetéses rendszerrel működő online zenei szolgáltatásokra, ahol majd a felhasználók a letöltött zenék után díjat fizetnek majd. Júliustól még a Napster is - az eddigi legnépszerűbb ingyenes zenei szolgáltatás - is havi előfizetési díjat szed majd felhasználóitól. Vajon meg fogja venni ezeket valaki? Vagy pedig - ahogy az internet alapítói mondták - az információ ingyenes marad?
Nemrég még az volt az alapfelfogás, hogy csak azok tudnak díjat szedni az általuk szolgáltatott tartalomért, akik pornóoldalt működtetnek, és azok, akik nem fogyasztói célra működtetik szolgáltatásukat, mint például a Consumer Reports (piackutatással foglalkozó cég), vagy a Wall Street Journal (üzleti híreket, elemzéseket szolgáltat). De az online reklámbevételek nem elég magasak, és a pénzbefektetések egyre kockázatosabbak ezen a területen, így a legtöbb cég újabb bevételi forrásokat keres, és megpróbál pénzt kérni a honlapjukon nyújtott szolgáltatásokért.
Ezeknek a társaságoknak nagyon nehéz dolga lesz. Slate című online újság 1998-ban bevezette előfizetéses rendszerét, de egy év múlva meg is szüntette azt, mivel az emberek nem voltak hajlandók fizetni olyan dologért, amit máshol ingyen is megkapnak. Az internet felhasználói - programozóktól kezdve a tizenévesekig - már hozzászoktak, hogy a böngészés ingyenes, és hozzáállásukat nem is akarják megváltoztatni.
Sok webes kiadó, és műsorszóró társaságnak már korábban is volt néhány kísérlete arra, hogy díjakat szedjenek az általuk szolgáltatott tartalomért, és most újra próbálkoznak. Néhány hete a Major League Baseball 10 USD összegű díjat vezetett be a mérkőzések audioközvetítésére, tehát ha egy rajongó meg akarja hallgatni egy baseball meccs közvetítését az interneten, akkor 10 dollárt kell fizessen minden egyes közvetítés után. A Salon.com online magazin prémium kategóriába tartozó előfizetését 30 dollárért árulja. A Variety - a szórakoztatóipar egyik legismertebb újságja - is nemrég vezette be a díjfizetést a honlap látogatói számára.
Múlt hónapban a nagy zenekiadó cégek több tervet is bejelentettek az előfizetéses rendszerrel működő online zenei szolgáltatásokra, ahol majd a felhasználók a letöltött zenék után díjat fizetnek majd. Júliustól még a Napster is - az eddigi legnépszerűbb ingyenes zenei szolgáltatás - is havi előfizetési díjat szed majd felhasználóitól. Vajon meg fogja venni ezeket valaki? Vagy pedig - ahogy az internet alapítói mondták - az információ ingyenes marad?
Nemrég még az volt az alapfelfogás, hogy csak azok tudnak díjat szedni az általuk szolgáltatott tartalomért, akik pornóoldalt működtetnek, és azok, akik nem fogyasztói célra működtetik szolgáltatásukat, mint például a Consumer Reports (piackutatással foglalkozó cég), vagy a Wall Street Journal (üzleti híreket, elemzéseket szolgáltat). De az online reklámbevételek nem elég magasak, és a pénzbefektetések egyre kockázatosabbak ezen a területen, így a legtöbb cég újabb bevételi forrásokat keres, és megpróbál pénzt kérni a honlapjukon nyújtott szolgáltatásokért.
Ezeknek a társaságoknak nagyon nehéz dolga lesz. Slate című online újság 1998-ban bevezette előfizetéses rendszerét, de egy év múlva meg is szüntette azt, mivel az emberek nem voltak hajlandók fizetni olyan dologért, amit máshol ingyen is megkapnak. Az internet felhasználói - programozóktól kezdve a tizenévesekig - már hozzászoktak, hogy a böngészés ingyenes, és hozzáállásukat nem is akarják megváltoztatni.