SG.hu
A robotok felé fordul a munkaerőhiánnyal küzdő Németország
1,7 millió álláshely betöltetlen, emiatt ma már a munkavállalók sem félnek az automatizálás terjedésétől.
Az S&D Blech gépalkatrészgyártónál nyugdíjba vonul a csiszolóegység vezetője. Mivel a németországi akut munkaerőhiány miatt kevés jelentkező akad a szakképzettséget igénylő, ráadásul piszkos és veszélyes fizikai munkára, a vállalat robotot vesz a feladatra. Más kis- és középvállalkozások is az automatizálás felé fordulnak, mivel a második világháború után születettekből álló német "baby boom" generáció fokozatos kivonulása a munka világából egyre feszítettebbé teszi a munkaerőhiányt. A hivatalos adatok szerint júniusban mintegy 1,7 millió német munkahely volt betöltetlen. A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) szerint a vállalatok több mint fele küzd az üres álláshelyek betöltésével, ami becslések szerint évente közel 100 milliárd euróval húzza le Európa legnagyobb gazdaságának növekedését.
Henning Schloeder ügyvezető igazgató erre a tendenciára hivatkozva magyarázta az S&D Blech több éve tartó, az automatizálás és a digitalizáció irányába történő elmozdulását: "A kiöregedés tovább fogja súlyosbítani a szakképzett munkaerő megtalálásának amúgy is nehéz feladatát, különösen a termelésben és a kézműves szakmákban". A csiszolóegység új vezetőjét nehéz lesz pótolni, "nemcsak a gazdag tapasztalat miatt, amivel rendelkezik, hanem azért is, mert ez egy olyan igénybevétellel járó munka, amelyet már senki sem akar végezni" - mondta Schloeder. A gépi csiszolás nagy hőséggel és folyamatos zajjal jár, a közben kibocsátott szikrák pedig veszélyesek lehetnek.
Az elmúlt években Németországban a dolgozó nők számának növekedése és a bevándorlás segített ellensúlyozni a demográfiai változásokat. Mivel azonban a baby boomerek nyugdíjba vonulnak, és egy új - az alacsony születési arányok miatt jóval kisebb - demográfiai kohorsz lép be a munkaerőpiacra, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség arra számít, hogy 2035-ig 7 millió fővel csökken a munkavállalók száma. Mivel más fejlett gazdaságokat is hasonló változások érintenek, a fejlett automatizálási technológiák - a robotikától az MI-ig - hatása széles körben érezhető lesz - mondta Nela Richardson, az ADP bérszámfejtő és HR-szolgáltató cég vezető közgazdásza. "Hosszú távon mindezek az innovációk megváltoztatják a munka világát. Mindenki másképp fogja végezni a munkáját" - mondta.
Az autógyártók és más ipari óriáscégek automatizálási beruházásai révén Németország már most a világ negyedik legnagyobb robotpiacának számít, és a legnagyobb Európában. De ahogy a robotok olcsóbbá és könnyebben kezelhetővé válnak, már a családi vállalkozások - a Mittelstand, amelyek az ország gazdasági gerincét alkotják - szintén elkezdik használni ezeket, a gyártócégektől kezdve a pékségeken és mosodákon át a szupermarketekig. A Nemzetközi Robotikai Szövetség szerint Németországban tavaly mintegy 26 000 darab robotot telepítettek. Ezt a számot csak 2018-ban sikerült felülmúlni, mielőtt a COVID-19 járvány lelassította az átlagosan 4%-os éves növekedést. "A robotok lehetővé teszik azon vállalatok túlélését, amelyek a munkaerőhiány miatt veszélyben látják a jövőjüket" - mondta Ralf Winkelmann, a FANUC Németország ügyvezető igazgatója, amely a japán gyártású robotok mintegy felét kis- és középvállalkozásoknak értékesíti.
Az automatizálás iránt érdeklődő, de az embereket elbocsátani nem akaró vállalatok egyre inkább a nyugdíjazással történő munkaerő csökkenésre alapozzák terveiket. A családi vállalkozásként működő ROLEC ipari elektronikai és vezérlőberendezések védelmére szolgáló rendszereket gyárt. A cég tavaly vásárolta meg első robotját, hogy a termelés éjszaka is folytatódhasson. A vállalat már beszerezte a második gépet, és további automatizálási beruházásokat tervez. "Nagyszerű érzés, amikor reggel felkapcsoljuk a villanyt, és az alkatrészek a tárolóedényben vannak, és már feldolgoztuk őket" - mondta Matthias Rose vezérigazgató.
A növekvő automatizálás azt is tükrözi, hogy a robotok használata egyszerűbbé vált, nem szükségesek programozási ismeretek. A legtöbbjük ma már emberi gépi interfésszel, egy okostelefonhoz hasonló érintőképernyővel rendelkezik. Ma már a munkavállalók és a szakszervezetek is - melyek egykor a munkahelyek megszűnésétől tartottak - egyre pozitívabban látják a helyzetet. Felmérések szerint ma már a német munkavállalók közel fele úgy látja, hogy a robotok segítenek a munkaerőhiány kezelésében.
Rose, a ROLEC vezetője elmondta, hogy az automatizálásba 2022-ben vágtak bele, mivel a nagy rendelésállomány miatt az alkalmazottaknak túlórázniuk kellett, és szombatonként is be kellett őket rendelniük. "Ez jó kiinduló helyzet volt az első robotunk számára, mivel segítőnek tekintették, nem pedig konkurenciának" - emelte ki. A nagyhatalmú német IG Metall szakszervezet szóvivője szerint a nem a gyors költségcsökkentés, hanem a hosszú távú vállalati stratégia részeként bevezetett robotok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munka "egészségesebb, érdekesebb és biztonságosabb" legyen. A tehergépkocsikat és buszokat gyártó Daimler Truck (DTGGe.DE) széles körben alkalmaz robotokat, különösen a nehéz tárgyak emelésénél és a munkavállalók fizikai egészségét érintő egyéb kihívások megoldására. "De az embernél nincs rugalmasabb" - mondta Matthias Krust, a vállalat üzemi tanácsának vezetője. "Minél összetettebb a termelés, minél differenciáltabb, annál nehezebb a robotok alkalmazása".
Az S&D Blech gépalkatrészgyártónál nyugdíjba vonul a csiszolóegység vezetője. Mivel a németországi akut munkaerőhiány miatt kevés jelentkező akad a szakképzettséget igénylő, ráadásul piszkos és veszélyes fizikai munkára, a vállalat robotot vesz a feladatra. Más kis- és középvállalkozások is az automatizálás felé fordulnak, mivel a második világháború után születettekből álló német "baby boom" generáció fokozatos kivonulása a munka világából egyre feszítettebbé teszi a munkaerőhiányt. A hivatalos adatok szerint júniusban mintegy 1,7 millió német munkahely volt betöltetlen. A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) szerint a vállalatok több mint fele küzd az üres álláshelyek betöltésével, ami becslések szerint évente közel 100 milliárd euróval húzza le Európa legnagyobb gazdaságának növekedését.
Henning Schloeder ügyvezető igazgató erre a tendenciára hivatkozva magyarázta az S&D Blech több éve tartó, az automatizálás és a digitalizáció irányába történő elmozdulását: "A kiöregedés tovább fogja súlyosbítani a szakképzett munkaerő megtalálásának amúgy is nehéz feladatát, különösen a termelésben és a kézműves szakmákban". A csiszolóegység új vezetőjét nehéz lesz pótolni, "nemcsak a gazdag tapasztalat miatt, amivel rendelkezik, hanem azért is, mert ez egy olyan igénybevétellel járó munka, amelyet már senki sem akar végezni" - mondta Schloeder. A gépi csiszolás nagy hőséggel és folyamatos zajjal jár, a közben kibocsátott szikrák pedig veszélyesek lehetnek.
Az elmúlt években Németországban a dolgozó nők számának növekedése és a bevándorlás segített ellensúlyozni a demográfiai változásokat. Mivel azonban a baby boomerek nyugdíjba vonulnak, és egy új - az alacsony születési arányok miatt jóval kisebb - demográfiai kohorsz lép be a munkaerőpiacra, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség arra számít, hogy 2035-ig 7 millió fővel csökken a munkavállalók száma. Mivel más fejlett gazdaságokat is hasonló változások érintenek, a fejlett automatizálási technológiák - a robotikától az MI-ig - hatása széles körben érezhető lesz - mondta Nela Richardson, az ADP bérszámfejtő és HR-szolgáltató cég vezető közgazdásza. "Hosszú távon mindezek az innovációk megváltoztatják a munka világát. Mindenki másképp fogja végezni a munkáját" - mondta.
Az autógyártók és más ipari óriáscégek automatizálási beruházásai révén Németország már most a világ negyedik legnagyobb robotpiacának számít, és a legnagyobb Európában. De ahogy a robotok olcsóbbá és könnyebben kezelhetővé válnak, már a családi vállalkozások - a Mittelstand, amelyek az ország gazdasági gerincét alkotják - szintén elkezdik használni ezeket, a gyártócégektől kezdve a pékségeken és mosodákon át a szupermarketekig. A Nemzetközi Robotikai Szövetség szerint Németországban tavaly mintegy 26 000 darab robotot telepítettek. Ezt a számot csak 2018-ban sikerült felülmúlni, mielőtt a COVID-19 járvány lelassította az átlagosan 4%-os éves növekedést. "A robotok lehetővé teszik azon vállalatok túlélését, amelyek a munkaerőhiány miatt veszélyben látják a jövőjüket" - mondta Ralf Winkelmann, a FANUC Németország ügyvezető igazgatója, amely a japán gyártású robotok mintegy felét kis- és középvállalkozásoknak értékesíti.
Az automatizálás iránt érdeklődő, de az embereket elbocsátani nem akaró vállalatok egyre inkább a nyugdíjazással történő munkaerő csökkenésre alapozzák terveiket. A családi vállalkozásként működő ROLEC ipari elektronikai és vezérlőberendezések védelmére szolgáló rendszereket gyárt. A cég tavaly vásárolta meg első robotját, hogy a termelés éjszaka is folytatódhasson. A vállalat már beszerezte a második gépet, és további automatizálási beruházásokat tervez. "Nagyszerű érzés, amikor reggel felkapcsoljuk a villanyt, és az alkatrészek a tárolóedényben vannak, és már feldolgoztuk őket" - mondta Matthias Rose vezérigazgató.
A növekvő automatizálás azt is tükrözi, hogy a robotok használata egyszerűbbé vált, nem szükségesek programozási ismeretek. A legtöbbjük ma már emberi gépi interfésszel, egy okostelefonhoz hasonló érintőképernyővel rendelkezik. Ma már a munkavállalók és a szakszervezetek is - melyek egykor a munkahelyek megszűnésétől tartottak - egyre pozitívabban látják a helyzetet. Felmérések szerint ma már a német munkavállalók közel fele úgy látja, hogy a robotok segítenek a munkaerőhiány kezelésében.
Rose, a ROLEC vezetője elmondta, hogy az automatizálásba 2022-ben vágtak bele, mivel a nagy rendelésállomány miatt az alkalmazottaknak túlórázniuk kellett, és szombatonként is be kellett őket rendelniük. "Ez jó kiinduló helyzet volt az első robotunk számára, mivel segítőnek tekintették, nem pedig konkurenciának" - emelte ki. A nagyhatalmú német IG Metall szakszervezet szóvivője szerint a nem a gyors költségcsökkentés, hanem a hosszú távú vállalati stratégia részeként bevezetett robotok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munka "egészségesebb, érdekesebb és biztonságosabb" legyen. A tehergépkocsikat és buszokat gyártó Daimler Truck (DTGGe.DE) széles körben alkalmaz robotokat, különösen a nehéz tárgyak emelésénél és a munkavállalók fizikai egészségét érintő egyéb kihívások megoldására. "De az embernél nincs rugalmasabb" - mondta Matthias Krust, a vállalat üzemi tanácsának vezetője. "Minél összetettebb a termelés, minél differenciáltabb, annál nehezebb a robotok alkalmazása".