Informatika és tudomány

SG.hu

Humanoid robotokat tesztel az Amazon

A Delivering the Future rendezvényen az Amazon bejelentette, hogy ember kinézetű robotokat tesztel raktáraiban. A technológiai óriás egyre több műveletet automatizál, a cég közlése szerint a lépés célja, hogy "felszabadítsuk a dolgozókat, hogy jobban kiszolgálhassuk ügyfeleinket".

Az Agility Digit robotja karokkal és lábakkal rendelkezik, és az emberhez hasonlóan képes mozgatni, megfogni és kezelni a tárgyakat. "A Digit mérete és alakja jól illeszkedik az emberek számára tervezett épületekhez. A technológia kezdeti felhasználása az lesz, hogy segítse az alkalmazottakat a konténerek újrahasznosításában, ami egy erősen ismétlődő folyamat, amikor az üres konténereket felszedjük és mozgatjuk, miután a készleteket teljesen kiszedtük belőlük." - közölte a cég. Egy szakszervezet szerint viszont az Amazon "évek óta robotként kezeli a dolgozóit". "Az Amazon automatizálása az emberek nélküli üzemek felé tartó versenyfutás. Már több száz munkahelyet láttunk eltűnni miatta a logisztikai központokban" - mondta Stuart Richards, a brit GMB szakszervezet szervezője. Az Amazon szerint viszont robotikai rendszerei valójában "több százezer új munkahely" létrehozásához járultak hozzá a vállalaton belül. "Ez 700 új munkakategóriát foglal magában, olyan szakképzett munkakörökben, amelyek korábban nem léteztek a vállalaton belül" - közölte a cég.

A technológiai óriás szerint jelenleg több mint 750 000 robot dolgozik "együttműködve" az emberi alkalmazottakkal, gyakran "erősen ismétlődő feladatok" elvégzésére. Tye Brady, az Amazon Robotics vezető technológusa egy seattle-i sajtótájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy a tesztelés "nagyon-nagyon korai szakaszban" van, és hozzátette: "Nagyon sokat foglalkozunk azzal, hogy jobban megértsük, és megnézzük, hogy illeszkedik-e a folyamatainkhoz". Az emberek "pótolhatatlanok", és vitatta azt a feltételezést, hogy a vállalatnak a jövőben teljesen automatizált raktárai lehetnek. "Egyáltalán nem gondolom úgy, hogy ez valaha is valósággá válhat" - mondta. "Az emberek annyira központi szerepet játszanak a teljesítési folyamatban, hogy ez lehetetlen. Csak náluk van meg a magasabb szintű gondolkodás képessége és a problémák diagnosztizálásának szakértelme."


Kerekek helyett Digit két lábon jár. Karokkal is rendelkezik, amelyek képesek felvenni és mozgatni a csomagokat, konténereket, vevői megrendeléseket és tárgyakat. Scott Dresser, az Amazon Robotics munkatársa elmondta, hogy ez lehetővé tette a gép számára, hogy "megbirkózzon a lépcsőkkel vagy olyan helyekkel a létesítményünkben, ahol fel-le kell mozogni". Elmondta azonban, hogy a robot egy prototípus, és a próba arról szól, hogy megnézzék, biztonságosan tud-e együtt dolgozni az emberi alkalmazottakkal. "Ez egy kísérlet, amelyet azért végzünk, hogy egy kicsit többet tudjunk meg arról, hogyan használhatunk mobil robotokat és manipulátorokat a környezetünkben itt az Amazonnál" - mondta.

Dresser szerint az emberi munkahelyek kiváltásával kapcsolatos félelmek nem valósak az Amazont tekintve. "A mi tapasztalatunk az, hogy ezek az új technológiák valójában munkahelyeket teremtenek, lehetővé teszik számunkra a növekedést és a terjeszkedést. Erre több példát is láttunk a mai robotok révén. Sajnos nem mindig működnek, és emberek kellenek a javításukhoz" - mondta. Az Amazon az elmúlt években fokozta a robotok használatát, mivel egyre nagyobb a nyomás a költségek csökkentésére. A cég tavaly bejelentette, hogy egy óriási robotkart tesztel, amely képes felvenni a tárgyakat. A vállalat már most is használ kerekes robotokat az áruk mozgatására a raktáraiban, és két amerikai államban már drónokat is használ a kiszállításhoz.


Tavaly áprilisban a kiskereskedelmi óriás 1 milliárd dolláros "Ipari Innovációs" alapot jelentett be, és az Agility egyike volt annak az öt cégnek, amelyek részesedést kaptak ebből a befektetésből. A listán szerepel még a Mantis Robotics, a Modjoul és a Vimaan. Az Amazon sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy az ezekbe a cégekbe történő befektetései nem utalnak a technológiák szélesebb körű integrációjára, de a vállalat gyakran használta az ilyen típusú alapokat partnerségek és akár felvásárlási célpontok megtalálására. Az Agility egyike azon startupoknak, amelyek kétlábú/humanoid robotokat építenek raktári munkára, fejlesztés és a gyártás tekintetében jóval a konkurencia előtt járnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fairi1 #18
    "Shinkansen vonalak jelentős része magántulajdonban van..."
    ezeknél is volt többségben állami támogatás, és segítség. Ritka az hogy állam nem ad bele kis adófizetői pénzt ha baj van, vagy a fenntartásba.
    Régen volt hídvám meg behajtási díj, mert magánpénzből épült az az objektum. Igy se volt egyszerű magántőkének fenntartani, ha nem lett az útvonal népszerű.
    Igy inkább állam vállalja, sokszor magántőkével ezeket infrastruktúrát építését, és cseréből adódból fizetik. Lehetne összes Dunahíd fizetős és kétszer átgondolod átmész a túlpartra és hányszor. Éves bérlet minden hidhoz, lehetne kapitalistán kezelni, de vagyoni viszonyok még szembetűnők lennének.

    "Melyik a hatékonyabb? Közvetlenül odaadni a pénzedet egy adott célra"
    Egészségügy ellátás egyre drágább lett, 150 éve nem volt sokféle kezelés vagy túlélted vagy meghaltál.
    TBC-nél gazdag voltál szanatóriumba mentél, szegény meghaltál valami lyukban. Minden nincstelen látta mi a sorsa nem csoda fogékonyak voltak a szocializmusra.
    Most legtöbb kórkép kezelhető, lehet meggyógyítani nem tudják, de életbe tartanak akár évtizedekig, ám ennek magas ára van.
    Ha valami autoimmun kórképet kapsz 20-as éveidben, az jól kezelhető, de sok drága gyógyszer.
    ha szüleid nem gazdagok, akkor vagy állami egészségügy, vagy állandó adakozásra felszólítás, vagy eutanázia marad a te világodban.
    ha rákos gyereked van, még állami támogatás esetén is kell adakozást kérned. Ilyen eseteket hogy gondolod: kedves szülő havonta fizessen 1 millió kreditet, és két év alatt kikezeljük a lurkót. vagy gondoljon az eutanáziára, és ha ezt válassza akkor kedvező áron adunk genetikai tervezést, csak most 6 millió kreditért új gyerekhez. cseréje le a hibás gyereket egy jóra! Kupon code:manypet.

    Szegények, betegeket és alap infrastruktúrát 200 éve könnyen meg lehetett oldani összefogásból, és sokszor adakozásból, nemesek akik nagy vagyonnal rendelkeztek összejöttek és építettek egy hidat.

    Igények és technika fejlődésével beruházás, egészségügyi gépek hihetetlenül drágák lettek, és befektetés nem biztos profitot termel, nagy a kockázat, igy nem csoda még legkapitálisabb országok is szocializmus felé mentek el. és Államnak könnyebb ezeket megfinanszirozni elvileg, csak a korrupció rontja ezt.
  • manypet #17
    "A te vágyott világodban kinek kellene akkor hidakat, autópályákat építenie? Adakozásból?"
    Japánban a Shinkansen vonalak jelentős része magántulajdonban van, mint ahogy Finnországban az utak jelentős része is, avagy az USA vasútjainak döntő része. Nos, ezek kategóriájukban a legjobbak közé tartoznak. Szóval hogy kinek kellene építenie? Aki akarja. Te akarsz utat az utcádban? Akkor építs. Vagy te magadnak a házad előtt, vagy az adott utca lakosaival összefogva. Ahogy csak akarod. Mert így fogsz te magad dönteni a saját sorsodról, és így jutsz el odáig, hogy ne más döntsön rólad. Szóval ha neked fontos, csináld és lesz utad. De ne mások zsebében kotorássz, hogy legyen utad!

    "Mutass bárhol a világon egy olyan fizetős egészségügyet, ahol benne vannak a komoly műtétek is"
    Írtam korábban, miért nem olvasod el? De továbbra is kérdezem:
    Melyik a hatékonyabb? Közvetlenül odaadni a pénzedet egy adott célra, vagy előbb odaadni Orbánnak meg Gyurcsánynak, hogy ők költsék el helyetted?
    Tudod, nincs bajom azzal, hogy te esetleg nem nőttél még fel és emiatt nem vagy képes önállóan és felelősséggel dönteni a saját pénzedről. Csak javaslom, hogy ne magadból indulj ki. Én el tudom költeni a saját pénzemet egyedül is. Nem kellenek hozzá politikusok.

    "de a gyakorlatban hogyan segíted a csenyétei nyomorgót?"
    Banki utalás? Megbízni valakit vele? Erre szakosodott csoportokban való részvétel avagy ezek támogatása? Tudod ma már nem kell ám odautaznod, ahová a pénzedet szeretnéd juttatni.

    "Nem, hanem az emberi természet."
    Igen, a tömegek emberi természete. Azaz a demokrácia.

    "Senki nem szeret éhezőt látni"
    Ezért is támogatták az emberek régen egymást. És amióta szocializmus van szociális hálóval, azóta tesznek magasról egymásra, mert az állam átvállalta helyettük a felelősséget.

    "több ezer éves meséink és egyéb történeteink vannak arról, hogy adunk a rászorulónak, és nem engedjük megfagyni a hidegben a másikat"
    Kiváló! Máris küzdhetsz a kapitalizmusért, hogy a pénzedet ne a politikus költse el, hanem te adhasd oda közvetlenül. Hiszen neked ezek szerint számít a másik ember. Nos, akkor segítsd! ne a politikusnak add oda, hiszen az lenyúlja, te is tudod, és így nem jut a rászorulónak. hanem emeld meg a valagadat és segítsd a rászorulót. Szóval örülök, hogy végre te is érted, hogy csak a kapitalizmus jelentheti a valódi szolidaritást, hiszen csak ott segítheted önálló döntésből a rászorulót. Azt mondom: csak így tovább a kapitalizmus és az adómentesség útján! ;-)
  • Cat #16
    Ja, hogy te ilyen extrémizmusban gondolkodsz. A te vágyott világodban kinek kellene akkor hidakat, autópályákat építenie? Adakozásból?

    "Orvost is olcsóbban meg tudod fizetni, ha állam bácsi nem nehezíti. Lásd Dánia vagy Dél Korea, ahol az EÜ jelentős része magán EÜ és prímán megy."
    Mutass bárhol a világon egy olyan fizetős egészségügyet, ahol benne vannak a komoly műtétek is, pl. szívátültetés, agytumor, stb. Nincs ilyen, nem véletlenül. De persze a valós helyzet ennél durvább, mert pl. hiába fizetsz egy szülésért valahol egy menő klinikán, komplikáció esetén máris hívják a mentőt és visznek egy rendes kórházba. Nézz ennek utána kérlek.

    "Vajon melyik hatékonyabb? Ha közvetlenül adsz pénzt a rászorulónak, avagy ha előtte odaadod a politikusnak, és majd ő odaadja?"
    Elviekben igazad van, mert bazinagy a veszteség, hiszen az adománygyűjtő szervezeteknek is meg kell élniük valamiből, de a gyakorlatban hogyan segíted a csenyétei nyomorgót? Odautazik mindenki egyesével kocsival? Szerinted ez hatékony? És akkor még csak országon belüli, elviekben megvalósítható dolgot vetettem fel. Akár csak tucatnyi ilyen adományozó esetén a benzinpénzből mennyivel többel lehetne támogatni őket?

    "a demokrácia hozza létre a kommunista rendszereket"
    Nem, hanem az emberi természet. Senki nem szeret éhezőt látni, és több ezer éves meséink és egyéb történeteink vannak arról, hogy adunk a rászorulónak, és nem engedjük megfagyni a hidegben a másikat. Az emberi faj enélkül nem tudott volna túlélni. Rég kipusztultunk volna, ha nem fogunk össze, mert egyedül nem tudjuk megölni a mamutot, és a társadalom azon tagjai is kapnak a húsából, akik egyébként otthon ülnek, mert már öregek vagy betegek.
  • manypet #15
    "Ahol nincs ado, ott nincsennek allami szolgaltatasok. Ahol nincs alanyi jogon jaro allami szolgaltatas, pl. mentok, rendorseg, stb. ott az emberek vagy maguk oldjak meg vagy megfizetnek valakit."
    Így van.

    "Az USA jo pelda erre, ott gyakorlatilag alapszintu allami egeszsegugy sincs"
    Téves. Van. Sajnos.

    "de a rendorok se vedik meg az embereket"
    Téves. A rendőrnek próbálnak hasonló jogot adni, mint az átlagembernek. Persze mára már ez fellazult, és sok esetben sajnos több joguk van. De ha jobban belegondolsz, értelmes világban nem az állam ad neked jogokat, hanem te adsz neki. Azaz a rendőr nem kaphatna nagyobb jogot, mint amivel te rendelkezel. És régen az USA-ban ez is volt a bevett szokás a legtöbbször. Ez változott meg mára sajnos.

    "Onnantol, hogy a lakossag tobbsegenek nincs penze, nem tud orvost es rendort (vagy sajat fegyvert) venni, tehat teljes mertekben kiszolgaltatott a gazdagok fele"
    Jézusom! Ugye most nem akarsz ezzel a szoci dumával jönni? Saját fegyvert öreganyám is tud venni, ha az állam hagyja. Orvost is olcsóbban meg tudod fizetni, ha állam bácsi nem nehezíti. Lásd Dánia vagy Dél Korea, ahol az EÜ jelentős része magán EÜ és prímán megy. Ellentétben az USA-val, ahol eleve a magán EÜ pénzek közel felét lenyúlja az állam, másrészt meg agyonszabályoz, így rohadt drága lesz. Az amerikai EÜ azért drága, mert szocialista, csak rejtetten az. Papíron magán, de a hátétrben nem az.
    Egymás segítése meg valahogy mindig kimarad nálatok a kalapból. Pedig régen, mikor még a szocializmus nem fertőzte meg a társadalmat, úgy az 1800-as évek végén, akkor pl. Magyarországon az emberek 60%-a rendszeresen adakozott, holott sokkal rosszabbul élt, mint most. Most miért ne lehetne segíteni egymást ugyanúgy? Vagy hogy máshogy tegyem fel a költői kérdést:
    Vajon melyik hatékonyabb? Ha közvetlenül adsz pénzt a rászorulónak, avagy ha előtte odaadod a politikusnak, és majd ő odaadja?
    Egyet találhatsz.

    "Mint irtam a kozvetlen demokracia a kulcs, ami mind a kommunista, mind a kapitalista rendszerek kialakulasat meg tudja akadalyozni."
    Éppen a demokrácia hozza létre a kommunista rendszereket. Ahogy írtam is. Nem véletlenül kampányol az összes szocialista meg komcsi párt a demokráciáért. Idehaza is meg máshol is. A legnagyobb komcsik demokraták. Hiszen a kettő azonos. Tehát nem hogy nem akadályozza meg, de éppen az az oka! A tömegek hatalma. Egyébként ha jobban belegondolsz, logikus is. Ott van pl. az élethez való jog. Ha ezt felülírhatja bárki, leszámítva a jogos védelem esetét, onnantól megszűnt ez a jog. Mert onnantól mindegy, hogy egy elnyomó diktátor, avagy a többség szavazat írja-e felül. Mindegy, hogy Hitler parancsára ölünk-e meg embereket, avagy a többség parancsára. Most pl. az USA több államában azért tolják ezerrel az LMB propagandát, mert hiszed vagy sem, a többség ott ezt akarja.

    "mert nyers kapitalista versenyben Kina nyerne"
    Téves. A nyugat pont azért veszít, mert már nem kapitalista, hanem szocialista. még mindig nem tudsz elrugaszkodni a propagandától, amit éveken át hallottál. A nyugat nem kapitalista. Kína, ha a felső vezetői rétegét nem nézzük, valójában kapitalistább, mint a legtöbb nyugati állam. Alacsonyabb adók vannak, meg kisebb mértékű állami szabályozás a termékek gyártására, értékesítésére. idehaza kismillió szocialista EU szabálynak kell megfelelni, miközben Kínában általában nem csesztet az állam, hogy mit és hogyan gyártasz. Így persze, hogy olcsóbb. A Kínában való gyártás ezért éri meg a nyugati cégeknek.

    "Az allamkapitalizmust"
    Ez a kifejezés már magában oximoron. Ugyanis a valódi kapitalizmus államellenes. Megint kevered a szezont a fazonnal. nehéz úgy vitázni, ha a fogalmakat kifordítva használod.

    "A valodi kapitalizmus az amit az EU is akar"
    Fenéket. A valódi kapitalizmus az, mikor nincs adó, ahol a piacba az állam nem szól bele. Az EU célja meg pont ezzel ellentétes. Az EU a jelen kor Szovjetuniója.

    "A kozvetlen demokracia"
    A közvetlen demokrácia jó lenne, ha nem tudná felülírni a törvények jó részét, legalábbis az alkotmányt és az alapvető emberi jogokat. Ahogy utalsz is rá, rule of law esetében. Csak bután (bocsi) megkérdezed, hogy ki tudná felülírni? Nos, éppen az lenne a lényege, hogy senki. Mert az alapvető jogok csak így érvényesülhetnek. Ha bárki is felülírja, onnantól elindultunk a köztársaságból az elnyomó rendszer felé. És ha a többség, akár közvetlen demokráciában felülírhatja, akkor bármikor felülírható a feketék joga, a fehérek joga, a homoszexuálisok vagy heterók joga, vagy bármi. Hiszen csak a többség aktuális akaratától függ majd. Éppen ezért ideális az, mikor senki nem írhatja felül. Nos, ez a valódi liberalizmus, régi elnevezéssel klasszikus liberalizmus, avagy mai néven libertarizmus alapja. és ennek gazdasági ága a kapitalizmus, a valódi szabad piac. Azaz ahol a tulajdonhoz való jogot nem írhatja felüól senki. Sem a diktátor, sem a többség. Csak ez az egy hozhat létre szabad rendszert. Minden más idővel átmegy elnyomásba, kommunizmusba, stb. Tehát a kapitalista rendszerek követői nem utálják a közvetlen demokráciát, sőt, többségük épen pártolja. Csak te nem tudod, mi a valódi kapitalizmus, mert helyette a propagandából olvasott dolgokat tolod.

    Továbbra is javaslom, hogy nézd át ezeket, mert meggyőződésem, hogy úgy nem értenéd félre az egészet:

    https://liberatorium.blog.hu/2013/10/24/tevhitek_a_kapitalizmusrol

    https://www.youtube.com/watch?v=EFOh8zwdrp4
  • kvp #14
    "Kapitalizmusban, ahol nincs adó és nincs állami segély, meg nincs állami szabályozása a cégeknek, ott ezek a vezető rétegek hatalma erősen megrendülne."

    Ahol nincs ado, ott nincsennek allami szolgaltatasok. Ahol nincs alanyi jogon jaro allami szolgaltatas, pl. mentok, rendorseg, stb. ott az emberek vagy maguk oldjak meg vagy megfizetnek valakit. Az USA jo pelda erre, ott gyakorlatilag alapszintu allami egeszsegugy sincs, de a rendorok se vedik meg az embereket. Onnantol, hogy a lakossag tobbsegenek nincs penze, nem tud orvost es rendort (vagy sajat fegyvert) venni, tehat teljes mertekben kiszolgaltatott a gazdagok fele, akik mindkettot megengedhetik maguknak. Mint irtam a kozvetlen demokracia a kulcs, ami mind a kommunista, mind a kapitalista rendszerek kialakulasat meg tudja akadalyozni.

    "robotizáció meg egyébként úgyis eljön. A kérdés az, hogy ki fog gyorsabban fejlődni benne és ezáltal melyik ország és melyik rendszer nyomja majd le a másikat."

    Tiszta verseny eseten az allamkapitalista modell a legerosebb, mert egyetlen monopolhelyzetben levo cegkent kezeli az egesz orszagot. Ezt a modellt koveti Kina. Nem veletlen, hogy eloszor gazdasagi protekcionalista, majd lassan mar fegyveres modszerekkel szallt szembe vele a nyugat, mert nyers kapitalista versenyben Kina nyerne. Az allamkapitalizmust nem akarjak bevezetni nyugaton, mert abban nem mukodne a globalis toke hatalma, csak egy vilagallam eseten. Mondjuk a globalista nagytokesek pont ezt probaljak osszehozni az USA es az EU segitsegevel.

    "Reménykedjünk, hogy még időben áttérünk a mai kapitalizmusnak hazudott szociáldemokráciáról egy valódi kapitalizmusra, és hagyjuk, hogy az emberek maguk döntsék el, mi a jó nekik, ne pedig a politikusok."

    A valodi kapitalizmus az amit az EU is akar, azaz a stakeholder demokracia, a vagyonaranyos kepviselet. Mint egy rendes reszvenytarsasag eseten, akinek tobb tokeje van, annak tobbet er a szavazata. Ezt szokta kiegesziteni a rule of law rendszer, amikor a torvenyek korlatozzak az emberek szabadsagat, de ezt nem tudjak az emberek megvaltoztatni. (kerdes ki tudja?)

    A kozvetlen demokracia pedig rule of people lenne, azaz a tobbseg, a nep koztarsasaga. Kozvetlen demokracia eseten gyakorlatilag politikusi osztaly nelkul. Ez az amit nagyon utalnak mind a kapitalista, mind a kommunista rendszerek mukodtetoi, mert fix szabalyrendszerek helyett az emberek dontesei iranyitjak.
  • manypet #13
    "Ez a lenyeg, ezert tamogatjak oket elso sorban"
    És ezért kellene kapitalizmust bevezetni, mert ha megnézed, ezek a vezetők éppen az ellen küzdenek. Nem véletlenül. Szocializmus, azaz állami segélyek nélkül nem tudnák ezeket a rétegeket támogatni. Mint ahogy kapitalizmusban, adó nélkül a balos propagandájukra sem jutna lóvé, hiszen azok közvetve vagy közvetetten adókból és egyéb állami megoldásokból vannak finanszírozva. Kapitalizmusban, ahol nincs adó és nincs állami segély, meg nincs állami szabályozása a cégeknek, ott ezek a vezető rétegek hatalma erősen megrendülne. Nem tudnák az óriáscégeiket meg bankjaikat adókból megmenteni, nem tudnák a propagandájukat működtetni, nem szabályozhatnák (saját szájíz szerint) a piacot a nagy cégeik számára, stb. Ezért is harcolnak ellene olyan erősen.
    A robotizáció meg egyébként úgyis eljön. A kérdés az, hogy ki fog gyorsabban fejlődni benne és ezáltal melyik ország és melyik rendszer nyomja majd le a másikat. Reménykedjünk, hogy még időben áttérünk a mai kapitalizmusnak hazudott szociáldemokráciáról egy valódi kapitalizmusra, és hagyjuk, hogy az emberek maguk döntsék el, mi a jó nekik, ne pedig a politikusok.
  • manypet #12
    Tévedsz. Az USA-ban is van adó, így ma már régen nem kapitalizmus az sem. Az 1900-as évek elejétől megszűnt ott is a kapitalizmus, mert akkor vezették be az adót. Annyiban más csak, hogy kisebb mértékű a szocializmus. De ha összehasonlítod az USA-ban lévő kapitalistább és szocialistább államokat egymással, máris jól látszik a különbség. A full szoci Kaliforniában 40% körül mozog az állami újraelosztás aránya, nagyon sok a segély. És lám, éppen itt a legmagasabb a hajléktalanok aránya is, és itt a legmagasabb a lumpen réteg aránya, itt növekszik az egyik legjobban a bűnözés, itt a legnagyobb az államháztartási hiány, és itt az egyik legnagyobb a korrupció is. Ellenben a sokkal kapitalistább Texasban vagy Floridában alig pár százalékos az adó, és lám, sokkal kevesebb a hajléktalan, kisebbek a vagyoni különbségek, sokkal kisebb a korrupció, és persze már pár éve éppen ide menekülnek az emberek Kaliforniából is. Azért menekülnek az USA-ba a világ más részeiről, mert itt régebben kapitalizmus volt és emiatt megelőzte a többi régiót. Meg azért, mert több állama még mindig kapitalistább, mint a világ döntő része.

    Bangladest meg Indiát eleve hibás felhoznod. Nem csak a rohadt nagy problémát okozó kasztrendszerük miatt, hiszen már az alapján sem összevethető a nyugati világgal. Hanem mert ott is éppen szocializmus van, durvább is, mint az USA-ban. Szóval ez sem jó érv részedről. A kapitalizmusba meg eleve nem kódolható semmiféle segély, mert a kapitalizmus éppen attól kapitalizmus, hogy nincs adó. Ha bárhol is látsz adót, akkor az már nem kapitalizmus, még ha annak is hazudják a szocik. Az afgán példa meg megint csak hibás, hiszen látszik az eredménye. Amikor ezen rétegeknek ingyen kaját adsz, az csak ideiglenesen old meg bármit is. De ugye az ilyen rétegnek soha nem lesz elég, amit kap, állandóan zűrös, ezáltal a politikusok által állandóan befolyásolható és mozgósítható. Ezt lovagolta meg Hitler, Lenin, de ezt lovagolja meg a mai szociáldemokrata vezető réteg is Orbántól Gyurcsányig, Trumptól Bidenig. És ezt csinálja a baloldal mindenhol Nyugat-Európában. A migránsok egy tökéletesen mozgósítható, könnyen lefizethető réteget képeznek a termelő réteggel szemben. És csak idő kérdése, hogy mikor fogja ezt a réteget valamelyik balos vezető mozgósítani a saját céljaira, és mikor hoz el egy újabb tömegmészárlásokkal tarkított "csodavilágot".
  • kvp #11
    "Akkor most a nagytőkés gonosz elnyomók miért nem csak maguknak gyártanak termékeket a robotjaikkal? Simán megtehetnék. Mégsem teszik."

    Mert meg csak most kezdenek eljutni odaig, hogy ne kelljenek munkasok. Csak akkor valnak teljesen kivalthatova, ha minden termelesi folyamat automatizalhato, a mezogazdsagtol, a szallitmanyozason es gyartason at a rendfenntartasig. Reszlegesen nem lehet kivaltani a lakossagot, mert fellazadnak. Nem veletlen, hogy az onkentes lakossagszam csokkento folyamatokat tamogatjak elso sorban. (gyerekvallalas elutasitasa, lgbtq+, maid, sink, stb.) Igy a foloslegesse valo lakossag generacionkent automatikusan egyre kisebbe valik. https://en.wikipedia.org/wiki/Behavioral_sink

    "Ezeknél a rétegeknél az a gond, hogy nem is akar munkát."

    Ez a lenyeg, ezert tamogatjak oket elso sorban. Nem fog tuntetni a munkaert es a jobb eletszinvonalert, ha nem is akar dolgozni es megelegszik azzal az alapjovdelemmel (segellyel) amit kap. Nem veletlen, hogy ilyen mentalitasu bevandorlokra cserelik le az europai lakossagot is, mivel nekik nincs igenyuk a munkara es a jobb eletszinvonalra. Egy tudatlan lakossagot konnyebb kontrolallni es ha a lakossagra forditott eroforrasok csokkentesevel tovabb zuhan az eletszinvonaluk, akkor meg csak tenni se tudnak semmit ellene, mert iskolazatlanok.
  • Cat #10
    "Ezen kellene változtatni nagyon erősen, és átváltani mihamarabb kapitalizmusba, mivel ott nincs adó, így nincs segély és állami szociális háló sem"

    Ha igaz lenne amit írsz, akkor az USA-ban nem lennének hajléktalanok és nyomorgók, mert elmennének máshova, hiszen fizetni kell mindenért, de azt látjuk, hogy évente milliók áramlanak oda. De a világ másik segglyukát is felhozhatom példának, India és Banglades tele van életerős férfiakkal, mégis olyan mértékű a szemét és a nyomor, mint sehol máshol a világon. Pont a kapitalizmus okozza ezt, míg ahol az állam sokat fordít például az oktatásra, pl. Finnország, ott ilyesmi nem létezik. A segély szintén kódolva van a kapitalizmus költség-haszon elemzésébe, hiszen olcsóbb ingyen kaját adni, mint rendfenntartási eszközökkel kezelni a problémát. (Az Afganisztánba rendelt amerikai tábornok mondta, hogy minél több segélyt adnak, nekem annál kevesebb golyót kell használnom.)
  • manypet #9
    Ezeknél a rétegeknél nem az a gond, hogy nincs munka. Munka mindenhol van, most is. Ezeknél a rétegeknél az a gond, hogy nem is akar munkát. A mentalitással van gond, nem pedig azzal, hogy van-e munkalehetőség. Hogy ezt a mentalitást mi okozza, abba ne menjünk szerintem bele, mert igen sok tényezőtől függ. De a mentalitás ellen nem lehet tenni. Viszont a problémát nem a robotizáció fogja okozni, ahogy eddig sem az tette. A problémát a szocializmus okozza, ami a jelen formájában a szociáldemokrácia. Ahol anélkül is megélhet, hogy bármit tennie kelljen. Ezen kellene változtatni nagyon erősen, és átváltani mihamarabb kapitalizmusba, mivel ott nincs adó, így nincs segély és állami szociális háló sem. Ezek a rétegek már Rómában is segélyből éltek ('Panem et circenses'), és mikor egy részük katona lett, a mentalitását vitte tovább. Azt szokta meg, hogy elég követelnie, és megkapja, amit akar, nem kell megdolgoznia érte. Viszont kapitalizmusban ilyen lehetősége nincs, így ezen rétegek gyorsan eltűnnének és átmennének más országokba. Gondolj csak arra, hogy vajon menne-e annyi migráns Svédországba, ha nem kapnának semmilyen támogatást? A válasz szerintem egyértelmű.
További bejegyzések a fórumban...