SG.hu·
Az Amazonnak már több mint egymillió robotja van, de mi lesz az emberi dolgozókkal?
A vállalat szerint a robotok átveszik a legnehezebb fizikai feladatokat és új, magasabb képzettséget igénylő állásokat teremtenek, a kutatók és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek azonban a gyorsabb munkatempó és a növekvő terhelés kockázataira figyelmeztetnek.
A világ második legnagyobb vállalati munkaadója jelentős összegeket költ a robotmunkásokra, hogy növelje működése méretét. A világon egyetlen szervezet sem üzemeltet több robotot, mint az Amazon. A vállalat raktáraiban már több mint egymillió robot dolgozik éjjel-nappal, hogy naponta több tízmillió aznapi és másnapi csomagkézbesítést tegyenek lehetővé. Az Amazon pedig a következő években jelentősen bővítheti robotflottáját, miközben új gyárakat hoz létre, hogy egyre többre képes robotmunkásokat állítson elő.
Annak ellenére, hogy ilyen sok robotot alkalmaz, az Amazon a világ második legnagyobb vállalati munkaadója is: a vállalat 2025-ös éves jelentése szerint több mint 1,5 millió teljes és részmunkaidős emberi dolgozót foglalkoztat. Az Amazon vezetői szerint a robotflotta bővülése enyhítette az emberi munkaerő terheit, mivel robotok vették át a logisztikai központok legnehezebb feladatait, amelyek a legnagyobb fizikai terheléssel és sérülésveszéllyel járnak. A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek és független kutatók azonban olyan bizonyítékokra hívják fel a figyelmet, amelyek arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt raktárautomatizálás nem kizárólag előnyökkel jár azok számára, akik robotok mellett dolgoznak.
„Az elmúlt száz évben az automatizálás legtöbbször úgy zajlott, hogy a munkavállalók közvetlen környezetétől távol valósult meg. A nagy kockázattal járó feladatot elvették a dolgozótól, és úgy végezték el, hogy a munkavállaló fizikailag nem tartózkodott a közelében” - mondta Brian Greenwood, a George Mason Egyetem üzleti tudományokkal foglalkozó professzora. „Az együttműködő robotok térnyerése két okból is alapvetően megváltoztatja ezt a dinamikát. Egyrészt a robot fizikailag közvetlenül a dolgozó mellett van, másrészt képes meghatározni a munka ütemét.”
A robotika és a mesterséges intelligencia sok szempontból jól illeszkedik ahhoz a kíméletlen munkatempóhoz, amely az e-kereskedelmi teljesítési központokban már most is uralkodik. Különösen az Amazon 200 millió Prime-előfizetőjének tett gyors kiszállítási ígérete követeli meg több százezer emberi dolgozó munkáját, akiknek gyorsan kell összeállítaniuk és feladniuk a vásárlói rendeléseket, amelyek gyakran elképesztően sokféle terméket tartalmaznak. A logisztikai központokban végzett munka jelentős része emellett gyakran olyan feladatokból áll, amelyek „unalmasak, piszkosak és veszélyesek”, ezért az emberek szívesen átengednék őket a robotoknak. Az Egyesült Államok Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Hivatala szerint az amerikai raktári ágazatban dolgozók sérülési és megbetegedési aránya jellemzően több mint kétszerese az összes iparág átlagának. „Az Egyesült Államok raktározási ágazatában csaknem kétmillió ember dolgozik, és ezt a területet rendkívül magas fluktuáció, valamint nagyon magas munkahelyi sérülési arány jellemzi” - mondta Greenwood.
A robotok azonban még messze nem képesek elvégezni azt a sokféle feladatot, amelyre az emberi dolgozók alkalmasak. Az Amazon ezért továbbra is rengeteg embert foglalkoztat, amelyek a vállalat egyre bővülő, kerekeken mozgó robotjaival és robotkarjaival összehangoltan dolgoznak. A munkakörnyezet pedig bonyolulttá válhat, amikor az emberektől elvárják, hogy lépést tartsanak robotpartnereikkel.
Az Amazon robotflottájának gyors bővítése azt követően indult meg, hogy a vállalat 2012-ben meghatározó jelentőségű döntéssel felvásárolta a Kiva Systems robotikai céget. A Kiva az elsők között fejlesztett olyan kerekeken guruló mobilrobotokat, amelyek a termékeket tartalmazó állványokat odaviszik a raktári dolgozókhoz, így az embereknek nem kell folyamatosan körbejárniuk a raktárak polcait, és egyenként leemelniük a termékeket. A felvásárlást követően a Kiva az Amazon Robotics nevet kapta, és különféle mobilrobotok, valamint robotkarok alkalmazására összpontosított. Ezeket az Amazon elsősorban saját maga gyártja Massachusetts állambeli létesítményeiben. A vállalat idén azt is bejelentette, hogy további gyártóüzemeket épít a texasi Austinban és az indianai Greenwoodban, hogy a jövőben még több robotot állíthasson elő.
„Van egy visszatérő alapelv abban, ahogyan megközelítjük azokat a kihívásokat, amelyek megoldásával segíthetünk munkatársainknak és alkalmazottainknak, illetve ahogyan ezekkel a technológiákkal jobbá tehetjük ügyfeleink életét” - mondta az Arsnek Scott Dresser, az Amazon Robotics alelnöke. „Minden egyes lépés során nehéz vagy összetett műszaki kihívások megoldásán dolgozunk azért, hogy elérjük ezt a célt.”
Az Amazon egymilliós robotflottájának nagy részét továbbra is ezek a kerekeken guruló mobilrobotok alkotják. A vállalat állítása szerint a Sequoia nevű robotrendszer az ilyen robotok rajainak összehangolásával akár 75 százalékkal gyorsabban képes azonosítani és tárolni a termékeket a logisztikai központokban. A biliárdasztal, illetve a pianínó méretéhez hasonló Hercules és Titan robotok a raktári folyosókon közlekednek, hogy felkutassák és elhozzák a magas, textilből készült, polcrendszerű tárolóegységeket, amelyeket műanyag tárolóládákkal töltenek meg, majd odaszállítsák őket a különböző munkaállomásokon dolgozó emberi alkalmazottakhoz.
Az ilyen mobilrobotok jellemzően a padlóra ragasztott jelölésekből kialakított rácsvonalakat követik, és az emberi dolgozóktól elkülönített, bekerített területeken belül maradnak. A legújabb mobilrobot, a Proteus azonban olyan érzékelőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy biztonságosan mozogjon az emberek és más tárgyak közelében, szabadabban bejárva a munkaterületet. A tárolóegységek sorai közötti keskeny folyosókon közlekedő mobilrobotok rajai időnként robotforgalmi dugókat is okozhatnak. Ezért az Amazon a DeepFleet néven összefogott MI-alapmodellek segítségével kezdte összehangolni robotjait. Ezek a modellek előre jelezhetik a robotok lehetséges torlódásait.
Proteus
Az utóbbi időben az Amazon egyre több robotkart is alkalmaz. Ezek képesek a tárolóegységek magasabban elhelyezett termékeinek kiemelésére, a csomagok szétválogatására, majd azok kocsikba vagy a mobilrobotok tetejére helyezésére, valamint az Amazon online áruházában megrendelt, sokféle egyedi termék kezelésére. Az Amazon pénzügyi igazgatója, Brian Olsavsky egy júliusi eredménybeszámolón azt mondta, hogy a vállalat az idén várhatóan több mint a kétszeresére növeli jelenlegi robotkarflottáját. A cégnél jelenleg üzembe helyezett robotkarok száma néhány ezres nagyságrendű. Az Amazon kezdetben külső gyártóktól vásárolt robotkarokat, hogy segítsenek a nehéz raklapok és tárolóládák emelésében, illetve egymásra rakásában a teljesítési központokban. Az Amazon Robotics által házon belül elsőként kifejlesztett robotkar, a Robin azonban már egyedi borítékok és dobozok szétválogatására készült, mégpedig úgy, hogy a rendezetlen halmokból is képes legyen kiemelni őket.
A Robin tesztelése 2021-ben kezdődött, majd 2022-ben egy floridai, lakelandi létesítményben állították először munkába. „A Robinnal tulajdonképpen először próbáltuk megoldani azt a feladatot, hogy a különféle vásárlói rendelések teljesen összekeveredve állnak előttünk, és olyan fejlett robotikát kell létrehoznunk, amely képes azonosítani a tárgyakat ebben a helyzetben, megtervezni, hogyan emelje fel őket, majd olyan mozgási tervet készíteni, amely lehetővé teszi, hogy sikeresen lehelyezze őket az egyik mobil meghajtóegységünkre” - magyarázta Dresser. A robotkar nyolc tapadókoronggal emeli fel az egyes csomagokat. Mielőtt azonban bármilyen műveletet végrehajtana, a robot szoftvere elemzi a csomagokkal zsúfolt futószalagról felülről készített képet, majd gyorsan rangsorolja a lehetséges kiemelési műveleteket.
Az Amazon Robotics csapata egy 2023-as kutatási tanulmányban ismertette, hogy a robotok számára kezdetben többféle kiemelési stratégiát dolgoztak ki, ám mindegyiknek megvoltak a maga korlátai. Az egyik stratégia a nagyobb csomagok elsőbbségi kiemelésére összpontosított, de nehézségekbe ütközött, amikor kisebb csomagok feküdtek a nagyobbak tetején, vagy részben átfedték azokat. Egy másik stratégia azokat a csomagokat részesítette előnyben, amelyek a halmok tetejéhez közel helyezkedtek el, ám a gyakorlatban nem tudta kiemelni az „elérhetetlen” csomagokat és a részben betemetett küldeményeket.
A fejlődést az hozta meg, hogy ezeket a kézzel megalkotott algoritmusokat felváltották egy gépi tanulási modellel. Ezt kezdetben több mint 394 000, már üzemelő robotkar által végrehajtott kiemelési műveleten tanították be, hogy megbecsülje az egyes kiemelési kísérletek sikerének valószínűségét. Ezt követően egy online rangsoroló rendszerrel választották ki a Robin robotok számára legkedvezőbb műveleteket. A kísérletben a legjobb gépi tanulási módszer 93,73 százalékos sikerarányt ért el, szemben a legjobban teljesítő hagyományos algoritmus 92,28 százalékos eredményével. Első pillantásra ez jelentéktelen különbségnek tűnhet, a gyakorlatban azonban azt jelentette, hogy a gépi tanulási módszer egy több mint egymillió kiemelést magában foglaló munkaperiódus során körülbelül 16 500-zal kevesebb sikertelen kiemelést eredményezett, mint a hagyományos eljárás.
Az Amazon Robotics csapata azt is bemutatta, hogy egy ilyen gépi tanulási módszer 20 százalékkal csökkentheti a sikertelen kiemelések arányát. Ezt egy kétmillió kiemelést magában foglaló kísérletben igazolták, amelyben olyan robotmunkaállomásokat használtak, amelyeket az Amazon Robin robotflottájának működését utánozva alakítottak ki. A kutatók ezt a munkát 2025 júliusában, a Kísérleti Robotika Nemzetközi Szimpóziumán mutatták be.
A következő fejlesztés a Cardinal nevű robotkar volt, amely akár 25 kilós csomagokat is képes kerekes kocsikba helyezni. Ezeket a kocsikat később az Amazon rakodórámpáknál várakozó teherautóihoz viszik. A robotokat először 2022 novemberében állították munkába egy tennessee-i, nashville-i létesítményben. „Gondoljunk rá úgy, mint egy Tetris-játékra. A csomagokat szétválogatjuk, majd a kocsiba helyezzük őket, és az a cél, hogy a lehető legsűrűbben pakoljuk meg” - mondta Dresser. „A sűrűn megrakott tárolók fenntarthatósági és szállítási költségszempontból is előnyösek.”
A Cardinal a Robin fejlesztése során szerzett tapasztalatokra épített a csomagok felemelése és mozgatása terén, miközben azzal a képességgel is kiegészült, hogy a vásárlói rendeléseket passzentosan pakolja be a kocsikba. Dresser szerint az Amazon csak most kezdte nagyobb számban üzembe helyezni a Cardinal robotokat, és a következő években folytatja majd a bevezetésüket. A Robin és a Cardinal több tucatnyi különféle csomagtípust képes kezelni. Az újabb Sparrow robotkart azonban egy ennél is nehezebb feladatra fejlesztették ki: az ügyfelek rendeléseibe kerülő, több százmillió különböző alakú és méretű termék kezelésére. A Sparrow kifejezetten arra összpontosít, hogy a részben megtöltött ládákban lévő termékeket úgy rendezze át, hogy azokból sűrűbben pakolt ládák jöjjenek létre. Amikor a vásárlói rendelések összeállítása során termékeket vesznek ki a tárolókból, a Sparrow folyamatosan újabb termékekkel tölti fel azokat.
Sparrow
„Amikor arról gondolkodunk, hogyan alkalmazható az MI a robotika fizikai világában, a Sparrow volt az első olyan terület, ahol valóban bevezettünk alapmodelleket, amelyek lehetővé tették számunkra a termékek nagyfokú változatosságának kezelését” - mondta Dresser. Dresser elmagyarázta, hogy ezek az alapmodellek segítették az Amazon Robotics csapatát a több százmillió termék hatékony azonosításában és osztályozásában, ami új megfogási stratégiák kidolgozását tette lehetővé. Emellett megszüntették annak szükségességét is, hogy minden egyes termékhez külön, kézzel írják meg a programkódot.
Az Amazon Robotics csapata újabban egy olyan, robotok általi észlelésre szolgáló alapmodellt is létrehozott, amely képes kezelni az Amazon központjaiba kerülő, korábban soha nem látott új termékeket. A csapat egy általánosított cselekvési modellt is kifejlesztett, amely különböző típusú robotkarokkal kompatibilis, és a szívóhatáson, illetve az ujjszerű megfogóelemeken alapuló megfogás különböző kombinációit képes alkalmazni. „Ha minden egyes ilyen feladathoz és robotkialakításhoz külön, egyedi észlelési modelleket kellene létrehozni, az egyszerűen nem lenne nagy léptékben fenntartható” - mondta Kapil Katyal, az Amazon Robotics egyik vezető alkalmazott tudományos vezetője, amelyet a Pittsburghben szeptember 29-én megrendezett Intelligens Robotok és Rendszerek konferencián tartott. „Ezért csapatunk egyik kezdeményezése az volt, hogy olyan alapmodellt tervezzünk, amely az általunk üzembe helyezett bármilyen új robotkialakítással képes működni, és az összes olyan észlelési feladatban alkalmazható, amelyet ezeknek a robotoknak el kell végezniük” - mondta Katyal.
Vulcan
A robotkarok többsége elsősorban a látásra támaszkodott. Az Amazon legújabb robotkarja, a Vulcan azonban elsőként ötvözi a látást az erő-visszacsatolást biztosító érzékelőkkel, amelyek a tapintás érzékelésére is képessé teszik. Ennek köszönhetően a robot pontosan képes kiemelni a termékeket a textilborítású tárolóegységekből, illetve elhelyezni bennük azokat. „Képesnek kell lennünk arra, hogy behelyezzünk egy terméket, helyet csináljunk, vagy kihúzzunk valamit” - mondta Dresser. „Ezeket hagyományos, tapintásérzékelés nélküli rendszerekkel, például a Sparrow részeként használt, szívóhatáson alapuló megoldásokkal ma nagyon nehéz megvalósítani.”
A Vulcan 2025-ben kezdett működni az Amazon washingtoni állambeli spokane-i és a németországi hamburgi logisztikai központjaiban. Egyelőre még nem alkalmazzák széles körben, Dresser azonban elmondta, hogy a vállalat 2027-ben tervezi a robotkar használatának jelentős bővítését. A vállalat szerint minden új robot előnyöket biztosított az emberi munkaerő számára. A Vulcan például azokra a termékekre összpontosít, amelyek a tárolóegységek felső soraiban találhatók, és amelyek eléréséhez az emberi dolgozóknak egyébként fellépőt kellene használniuk. A robot a padló közvetlen közelében lévő termékekkel is foglalkozik. Ez lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak azokat a termékeket emeljék ki és helyezzék el, amelyek kényelmesebben elérhető magasságban vannak.
A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, újságírók és az amerikai kongresszus vizsgálatai azonban az évek során jóval kedvezőtlenebb képet festettek az Amazon automatizálási törekvéseiről. A Washingtonban működő szakszervezeti koalíció, a Strategic Organizing Center (SOC) 2021 májusában és 2022 áprilisában olyan jelentéseket tett közzé, amelyek szerint az Amazon robotokkal felszerelt raktáraiban magasabb volt a sérülési arány, mint a robotok nélküli raktárakban. Az elemzés a vállalatok által az amerikai kormánynak jelentett, 2017 és 2020 közötti sérülési adatokra támaszkodott. „Az Amazon szívesen beszél a legújabb robotjairól, mert nem akar beszélni arról a több tízezer Amazon-dolgozóról, akik minden évben megsérülnek a vállalat sebesség maximalizálására és költségminimalizálására irányuló megszállottsága miatt” - közölte Joan Moriarty, az SOC stratégiai kutatásokért és kampányokért felelős igazgatója.
A szervezet egy 2021 februárjában végzett online felmérés során csaknem ezer Amazon-dolgozó válaszát is összegyűjtötte. „A munkavállalók következetesen arról számolnak be, hogy a robotok jelenléte felgyorsítja az Amazon létesítményeiben elvárt munkatempót, és gyors, ismétlődő mozdulatokra kényszeríti őket, ami jelentősen növeli a sérülések kockázatát” - mondta Moriarty. Az amerikai szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munkaügyi és Nyugdíjügyi Bizottsága - röviden a HELP bizottság - szintén vizsgálatot folytatott 2024-ben, amelyet Bernie Sanders vermonti szenátor vezetett. A bizottság jelentése megjegyezte, hogy az Amazon belső adatai is összefüggést jeleztek a robotok által elért termelékenység és az emberi dolgozókra nehezedő fokozott nyomás között, ami magasabb sérülési arányhoz vezetett.
Az Amazon hibásnak minősítette ezeket a jelentéseket, arra hivatkozva, hogy régebbi adatokra támaszkodnak, amelyek még a legmodernebb robotok bevezetése előtt keletkeztek. Ezek közé tartoznak az elmúlt években munkába állított robotkarok is. A vállalat emellett a munkahelyi sérülések általános arányának javulását is hangsúlyozta, de nem részletezte, hogy milyen különbségek lehetnek a robotokkal felszerelt és az automatizálás nélküli raktárak között. „Mindezek az állítások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy 2019 óta a globális nyilvántartott incidensek aránya 43 százalékkal javult, a globális kieső munkaidővel járó incidensek aránya pedig, amely a legsúlyosabb sérüléseket is magában foglalja, és amelyek miatt az alkalmazottaknak távol kell maradniuk a munkától, 70 százalékkal javult” - mondta az Amazon szóvivője. „Az évről évre elért következetes javulásaink párhuzamosan zajlottak a robotikánk bővülésével a teljes működési hálózatunkban.”
Az Amazon automatizálási törekvéseiről talán a legárnyaltabb képet az ILR Review folyóiratban 2025 áprilisában közzétett kutatás adja. Az elemzés szerint az Amazon robotokkal felszerelt raktáraiban 40 százalékkal csökkent a súlyos sérülések száma a hagyományos központokhoz képest. Ez arra utal, hogy bizonyos előnyökkel jár, ha a robotok veszik át a fizikailag legmegterhelőbb és legveszélyesebb feladatokat. Ugyanez a tanulmány azonban azt is megállapította, hogy a robotizált teljesítési központokban 77 százalékkal nőtt az ismétlődő mozdulatok okozta fizikai megterheléshez kapcsolódó, kevésbé súlyos sérülések száma.
„Úgy tűnik, hogy a jelenség egyik megnyilvánulási módja a munkatempóban keresendő, mivel a robotizált teljesítési központokban a termékkiválasztási sebesség rendkívül magas” - mondta Greenwood, a George Mason Egyetem professzora, aki a tanulmány egyik társszerzője volt. A részleges automatizálás által felgyorsított munkatempó azt jelentheti, hogy „a robot határozza meg a munka ütemét”, és arra ösztönzi az emberi dolgozókat, hogy bizonyos ismétlődő mozdulatokat gyorsabban végezzenek el - mondta Greenwood. „Úgy tűnik, ez áll az általunk megfigyelt izomhúzódások és rándulások hátterében” - tette hozzá.
A tanulmány részben az Amazon vállalati adataira támaszkodott, amelyeket a Reveal és a The Center for Investigative Reporting újságírói szereztek meg. Az adatok több mint 150 Amazon-raktár heti adatait tartalmazták a 2016 és 2019 közötti időszakból. Bár az adatok régebbiek, Greenwood szerint a megállapítások továbbra is relevánsak az Amazon jelenleg is zajló automatizálási törekvései szempontjából. „Nem láttam olyan jelentős mennyiségű bizonyítékot, amely arra utalna, hogy ezek a dinamikák megváltoztak volna, különösen azért, mert a raktározási ágazatban továbbra is rendkívül magas a fluktuáció, és ez nem csak az Amazonra igaz” - mondta Greenwood.
Greenwood és munkatársai az Amazon központjainak alkalmazottai által a Redditen közzétett online hozzászólásokat is elemezték. Ezekben a dolgozók arról számoltak be, hogy a robotizált teljesítési központokban végzett munka fizikailag kevésbé megterhelő, ugyanakkor mentálisan kimerítőbb az ismétlődő mozdulatok és a magasabb termelékenységi elvárásokkal járó gyorsabb munkatempó miatt.
Egy kézenfekvő kérdés, hogy az Amazon és más vállalatok automatizálási törekvései végül oda vezetnek-e, hogy bizonyos potenciális emberi munkahelyeket robotokkal töltenek be. Az Amazon a maga részéről úgy mutatja be a robotikai fejlesztéseket, mint amely új munkalehetőségeket teremt az emberi dolgozók számára. A fejlett robotikát alkalmazó raktárakban jellemzően 30 százalékkal több, a megbízhatóságért, a karbantartásért és a mérnöki feladatokért felelős alkalmazottra van szükség. Az új robotokat gyártó üzemek pedig állítólag egyenként több mint 300 új munkahelyet teremtenek majd.
„Felismerjük, hogy ezek a robotikai fejlesztések mindegyike megváltoztathatja a munka jellegét, ezért lehetőségeket biztosítunk alkalmazottainknak arra, hogy új készségeket sajátítsanak el, és megtanulják ezeket a feladatokat” - mondta Dresser, az Amazon Robotics munkatársa. „A hálózatunkban dolgozó robotkarbantartó technikusok számát több mint 30 százalékkal növeltük, és ez egy jóval magasabb szaktudást igénylő, jobban fizetett munkakör.” A vállalat azt is hangsúlyozta, hogy automatizálási törekvései párhuzamosan haladnak egy növekvő üzletmenettel, amely egyre több emberi dolgozót igényel. „Miközben az elmúlt évtizedben robotokat vezettünk be, működési jelenlétünk is bővült, és hálózatunk terjeszkedésével több százezer munkahelyet hoztunk létre” - mondta az Amazon szóvivője.
Az Amazonon belül ugyanakkor állítólag már folynak olyan megbeszélések, amelyek szerint a robotok csökkenthetik az emberi munkaerő felvételének szükségességét. A The New York Times 2025 októberében olyan belső stratégiai dokumentumokról számolt be, amelyek szerint a robotikai fejlesztések lehetővé tehetik, hogy a vállalat 2027-ig több mint 160 ezerrel, 2033-ig pedig 600 ezerrel csökkentse az Egyesült Államokban tervezett munkaerő-felvételét. Az Amazon szóvivője akkor azzal reagált, hogy a dokumentumok csupán a vállalaton belüli egyik csoport álláspontját tükrözték.
Miközben az Amazon arra készül, hogy egymillió fölé növelje robotflottáját, a munkahelyi biztonságról és a munkakörülményekről szóló viták várhatóan nem fognak elcsitulni. Bár az Egyesült Államokban az Amazon több százezer alkalmazottjának csupán nagyon kis hányada lépett be szakszervezetbe, Greenwood szerint a szakszervezetek „hagyományosan nagyon fontos szerepet töltöttek be a munkavállalói biztonság javításában”. „Nyilvánvalóan megértem, hogy a vállalatok nem mindig lelkesednek az ilyen beszélgetésekért, és nem állíthatom, hogy ez önmagában megoldaná a problémát” - mondta Greenwood. „A vezetőség és a munkavállalók közötti jobb kapcsolat kialakítása azonban általában a legjobb út ahhoz, hogy megtaláljuk a sérülési arány csökkentésének módját, ami az Amazon számára is előnyökkel járna.”
Az első Amazon Munkavállalói Szakszervezet, amelyet a New York-i Staten Island egyik raktárában dolgozók szerveztek meg 2022 áprilisában, a munkavállalók biztonságát garantáló jogok jegyzékén dolgozik. A dokumentum azt sorolja fel, milyen változtatásokat szeretnének elérni a munkahelyük biztonságosabbá tétele érdekében. A dokumentumot kísérő képen ez a kijelentés olvasható: „Nem vagyunk robotok.”
A világ második legnagyobb vállalati munkaadója jelentős összegeket költ a robotmunkásokra, hogy növelje működése méretét. A világon egyetlen szervezet sem üzemeltet több robotot, mint az Amazon. A vállalat raktáraiban már több mint egymillió robot dolgozik éjjel-nappal, hogy naponta több tízmillió aznapi és másnapi csomagkézbesítést tegyenek lehetővé. Az Amazon pedig a következő években jelentősen bővítheti robotflottáját, miközben új gyárakat hoz létre, hogy egyre többre képes robotmunkásokat állítson elő.
Annak ellenére, hogy ilyen sok robotot alkalmaz, az Amazon a világ második legnagyobb vállalati munkaadója is: a vállalat 2025-ös éves jelentése szerint több mint 1,5 millió teljes és részmunkaidős emberi dolgozót foglalkoztat. Az Amazon vezetői szerint a robotflotta bővülése enyhítette az emberi munkaerő terheit, mivel robotok vették át a logisztikai központok legnehezebb feladatait, amelyek a legnagyobb fizikai terheléssel és sérülésveszéllyel járnak. A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek és független kutatók azonban olyan bizonyítékokra hívják fel a figyelmet, amelyek arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt raktárautomatizálás nem kizárólag előnyökkel jár azok számára, akik robotok mellett dolgoznak.
„Az elmúlt száz évben az automatizálás legtöbbször úgy zajlott, hogy a munkavállalók közvetlen környezetétől távol valósult meg. A nagy kockázattal járó feladatot elvették a dolgozótól, és úgy végezték el, hogy a munkavállaló fizikailag nem tartózkodott a közelében” - mondta Brian Greenwood, a George Mason Egyetem üzleti tudományokkal foglalkozó professzora. „Az együttműködő robotok térnyerése két okból is alapvetően megváltoztatja ezt a dinamikát. Egyrészt a robot fizikailag közvetlenül a dolgozó mellett van, másrészt képes meghatározni a munka ütemét.”
A robotika és a mesterséges intelligencia sok szempontból jól illeszkedik ahhoz a kíméletlen munkatempóhoz, amely az e-kereskedelmi teljesítési központokban már most is uralkodik. Különösen az Amazon 200 millió Prime-előfizetőjének tett gyors kiszállítási ígérete követeli meg több százezer emberi dolgozó munkáját, akiknek gyorsan kell összeállítaniuk és feladniuk a vásárlói rendeléseket, amelyek gyakran elképesztően sokféle terméket tartalmaznak. A logisztikai központokban végzett munka jelentős része emellett gyakran olyan feladatokból áll, amelyek „unalmasak, piszkosak és veszélyesek”, ezért az emberek szívesen átengednék őket a robotoknak. Az Egyesült Államok Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Hivatala szerint az amerikai raktári ágazatban dolgozók sérülési és megbetegedési aránya jellemzően több mint kétszerese az összes iparág átlagának. „Az Egyesült Államok raktározási ágazatában csaknem kétmillió ember dolgozik, és ezt a területet rendkívül magas fluktuáció, valamint nagyon magas munkahelyi sérülési arány jellemzi” - mondta Greenwood.
A robotok azonban még messze nem képesek elvégezni azt a sokféle feladatot, amelyre az emberi dolgozók alkalmasak. Az Amazon ezért továbbra is rengeteg embert foglalkoztat, amelyek a vállalat egyre bővülő, kerekeken mozgó robotjaival és robotkarjaival összehangoltan dolgoznak. A munkakörnyezet pedig bonyolulttá válhat, amikor az emberektől elvárják, hogy lépést tartsanak robotpartnereikkel.
Az Amazon robotflottájának gyors bővítése azt követően indult meg, hogy a vállalat 2012-ben meghatározó jelentőségű döntéssel felvásárolta a Kiva Systems robotikai céget. A Kiva az elsők között fejlesztett olyan kerekeken guruló mobilrobotokat, amelyek a termékeket tartalmazó állványokat odaviszik a raktári dolgozókhoz, így az embereknek nem kell folyamatosan körbejárniuk a raktárak polcait, és egyenként leemelniük a termékeket. A felvásárlást követően a Kiva az Amazon Robotics nevet kapta, és különféle mobilrobotok, valamint robotkarok alkalmazására összpontosított. Ezeket az Amazon elsősorban saját maga gyártja Massachusetts állambeli létesítményeiben. A vállalat idén azt is bejelentette, hogy további gyártóüzemeket épít a texasi Austinban és az indianai Greenwoodban, hogy a jövőben még több robotot állíthasson elő.
„Van egy visszatérő alapelv abban, ahogyan megközelítjük azokat a kihívásokat, amelyek megoldásával segíthetünk munkatársainknak és alkalmazottainknak, illetve ahogyan ezekkel a technológiákkal jobbá tehetjük ügyfeleink életét” - mondta az Arsnek Scott Dresser, az Amazon Robotics alelnöke. „Minden egyes lépés során nehéz vagy összetett műszaki kihívások megoldásán dolgozunk azért, hogy elérjük ezt a célt.”
Az Amazon egymilliós robotflottájának nagy részét továbbra is ezek a kerekeken guruló mobilrobotok alkotják. A vállalat állítása szerint a Sequoia nevű robotrendszer az ilyen robotok rajainak összehangolásával akár 75 százalékkal gyorsabban képes azonosítani és tárolni a termékeket a logisztikai központokban. A biliárdasztal, illetve a pianínó méretéhez hasonló Hercules és Titan robotok a raktári folyosókon közlekednek, hogy felkutassák és elhozzák a magas, textilből készült, polcrendszerű tárolóegységeket, amelyeket műanyag tárolóládákkal töltenek meg, majd odaszállítsák őket a különböző munkaállomásokon dolgozó emberi alkalmazottakhoz.
Az ilyen mobilrobotok jellemzően a padlóra ragasztott jelölésekből kialakított rácsvonalakat követik, és az emberi dolgozóktól elkülönített, bekerített területeken belül maradnak. A legújabb mobilrobot, a Proteus azonban olyan érzékelőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy biztonságosan mozogjon az emberek és más tárgyak közelében, szabadabban bejárva a munkaterületet. A tárolóegységek sorai közötti keskeny folyosókon közlekedő mobilrobotok rajai időnként robotforgalmi dugókat is okozhatnak. Ezért az Amazon a DeepFleet néven összefogott MI-alapmodellek segítségével kezdte összehangolni robotjait. Ezek a modellek előre jelezhetik a robotok lehetséges torlódásait.
Proteus
Az utóbbi időben az Amazon egyre több robotkart is alkalmaz. Ezek képesek a tárolóegységek magasabban elhelyezett termékeinek kiemelésére, a csomagok szétválogatására, majd azok kocsikba vagy a mobilrobotok tetejére helyezésére, valamint az Amazon online áruházában megrendelt, sokféle egyedi termék kezelésére. Az Amazon pénzügyi igazgatója, Brian Olsavsky egy júliusi eredménybeszámolón azt mondta, hogy a vállalat az idén várhatóan több mint a kétszeresére növeli jelenlegi robotkarflottáját. A cégnél jelenleg üzembe helyezett robotkarok száma néhány ezres nagyságrendű. Az Amazon kezdetben külső gyártóktól vásárolt robotkarokat, hogy segítsenek a nehéz raklapok és tárolóládák emelésében, illetve egymásra rakásában a teljesítési központokban. Az Amazon Robotics által házon belül elsőként kifejlesztett robotkar, a Robin azonban már egyedi borítékok és dobozok szétválogatására készült, mégpedig úgy, hogy a rendezetlen halmokból is képes legyen kiemelni őket.
A Robin tesztelése 2021-ben kezdődött, majd 2022-ben egy floridai, lakelandi létesítményben állították először munkába. „A Robinnal tulajdonképpen először próbáltuk megoldani azt a feladatot, hogy a különféle vásárlói rendelések teljesen összekeveredve állnak előttünk, és olyan fejlett robotikát kell létrehoznunk, amely képes azonosítani a tárgyakat ebben a helyzetben, megtervezni, hogyan emelje fel őket, majd olyan mozgási tervet készíteni, amely lehetővé teszi, hogy sikeresen lehelyezze őket az egyik mobil meghajtóegységünkre” - magyarázta Dresser. A robotkar nyolc tapadókoronggal emeli fel az egyes csomagokat. Mielőtt azonban bármilyen műveletet végrehajtana, a robot szoftvere elemzi a csomagokkal zsúfolt futószalagról felülről készített képet, majd gyorsan rangsorolja a lehetséges kiemelési műveleteket.
Az Amazon Robotics csapata egy 2023-as kutatási tanulmányban ismertette, hogy a robotok számára kezdetben többféle kiemelési stratégiát dolgoztak ki, ám mindegyiknek megvoltak a maga korlátai. Az egyik stratégia a nagyobb csomagok elsőbbségi kiemelésére összpontosított, de nehézségekbe ütközött, amikor kisebb csomagok feküdtek a nagyobbak tetején, vagy részben átfedték azokat. Egy másik stratégia azokat a csomagokat részesítette előnyben, amelyek a halmok tetejéhez közel helyezkedtek el, ám a gyakorlatban nem tudta kiemelni az „elérhetetlen” csomagokat és a részben betemetett küldeményeket.
A fejlődést az hozta meg, hogy ezeket a kézzel megalkotott algoritmusokat felváltották egy gépi tanulási modellel. Ezt kezdetben több mint 394 000, már üzemelő robotkar által végrehajtott kiemelési műveleten tanították be, hogy megbecsülje az egyes kiemelési kísérletek sikerének valószínűségét. Ezt követően egy online rangsoroló rendszerrel választották ki a Robin robotok számára legkedvezőbb műveleteket. A kísérletben a legjobb gépi tanulási módszer 93,73 százalékos sikerarányt ért el, szemben a legjobban teljesítő hagyományos algoritmus 92,28 százalékos eredményével. Első pillantásra ez jelentéktelen különbségnek tűnhet, a gyakorlatban azonban azt jelentette, hogy a gépi tanulási módszer egy több mint egymillió kiemelést magában foglaló munkaperiódus során körülbelül 16 500-zal kevesebb sikertelen kiemelést eredményezett, mint a hagyományos eljárás.
Az Amazon Robotics csapata azt is bemutatta, hogy egy ilyen gépi tanulási módszer 20 százalékkal csökkentheti a sikertelen kiemelések arányát. Ezt egy kétmillió kiemelést magában foglaló kísérletben igazolták, amelyben olyan robotmunkaállomásokat használtak, amelyeket az Amazon Robin robotflottájának működését utánozva alakítottak ki. A kutatók ezt a munkát 2025 júliusában, a Kísérleti Robotika Nemzetközi Szimpóziumán mutatták be.
A következő fejlesztés a Cardinal nevű robotkar volt, amely akár 25 kilós csomagokat is képes kerekes kocsikba helyezni. Ezeket a kocsikat később az Amazon rakodórámpáknál várakozó teherautóihoz viszik. A robotokat először 2022 novemberében állították munkába egy tennessee-i, nashville-i létesítményben. „Gondoljunk rá úgy, mint egy Tetris-játékra. A csomagokat szétválogatjuk, majd a kocsiba helyezzük őket, és az a cél, hogy a lehető legsűrűbben pakoljuk meg” - mondta Dresser. „A sűrűn megrakott tárolók fenntarthatósági és szállítási költségszempontból is előnyösek.”
A Cardinal a Robin fejlesztése során szerzett tapasztalatokra épített a csomagok felemelése és mozgatása terén, miközben azzal a képességgel is kiegészült, hogy a vásárlói rendeléseket passzentosan pakolja be a kocsikba. Dresser szerint az Amazon csak most kezdte nagyobb számban üzembe helyezni a Cardinal robotokat, és a következő években folytatja majd a bevezetésüket. A Robin és a Cardinal több tucatnyi különféle csomagtípust képes kezelni. Az újabb Sparrow robotkart azonban egy ennél is nehezebb feladatra fejlesztették ki: az ügyfelek rendeléseibe kerülő, több százmillió különböző alakú és méretű termék kezelésére. A Sparrow kifejezetten arra összpontosít, hogy a részben megtöltött ládákban lévő termékeket úgy rendezze át, hogy azokból sűrűbben pakolt ládák jöjjenek létre. Amikor a vásárlói rendelések összeállítása során termékeket vesznek ki a tárolókból, a Sparrow folyamatosan újabb termékekkel tölti fel azokat.
Sparrow
„Amikor arról gondolkodunk, hogyan alkalmazható az MI a robotika fizikai világában, a Sparrow volt az első olyan terület, ahol valóban bevezettünk alapmodelleket, amelyek lehetővé tették számunkra a termékek nagyfokú változatosságának kezelését” - mondta Dresser. Dresser elmagyarázta, hogy ezek az alapmodellek segítették az Amazon Robotics csapatát a több százmillió termék hatékony azonosításában és osztályozásában, ami új megfogási stratégiák kidolgozását tette lehetővé. Emellett megszüntették annak szükségességét is, hogy minden egyes termékhez külön, kézzel írják meg a programkódot.
Az Amazon Robotics csapata újabban egy olyan, robotok általi észlelésre szolgáló alapmodellt is létrehozott, amely képes kezelni az Amazon központjaiba kerülő, korábban soha nem látott új termékeket. A csapat egy általánosított cselekvési modellt is kifejlesztett, amely különböző típusú robotkarokkal kompatibilis, és a szívóhatáson, illetve az ujjszerű megfogóelemeken alapuló megfogás különböző kombinációit képes alkalmazni. „Ha minden egyes ilyen feladathoz és robotkialakításhoz külön, egyedi észlelési modelleket kellene létrehozni, az egyszerűen nem lenne nagy léptékben fenntartható” - mondta Kapil Katyal, az Amazon Robotics egyik vezető alkalmazott tudományos vezetője, amelyet a Pittsburghben szeptember 29-én megrendezett Intelligens Robotok és Rendszerek konferencián tartott. „Ezért csapatunk egyik kezdeményezése az volt, hogy olyan alapmodellt tervezzünk, amely az általunk üzembe helyezett bármilyen új robotkialakítással képes működni, és az összes olyan észlelési feladatban alkalmazható, amelyet ezeknek a robotoknak el kell végezniük” - mondta Katyal.
Vulcan
A robotkarok többsége elsősorban a látásra támaszkodott. Az Amazon legújabb robotkarja, a Vulcan azonban elsőként ötvözi a látást az erő-visszacsatolást biztosító érzékelőkkel, amelyek a tapintás érzékelésére is képessé teszik. Ennek köszönhetően a robot pontosan képes kiemelni a termékeket a textilborítású tárolóegységekből, illetve elhelyezni bennük azokat. „Képesnek kell lennünk arra, hogy behelyezzünk egy terméket, helyet csináljunk, vagy kihúzzunk valamit” - mondta Dresser. „Ezeket hagyományos, tapintásérzékelés nélküli rendszerekkel, például a Sparrow részeként használt, szívóhatáson alapuló megoldásokkal ma nagyon nehéz megvalósítani.”
A Vulcan 2025-ben kezdett működni az Amazon washingtoni állambeli spokane-i és a németországi hamburgi logisztikai központjaiban. Egyelőre még nem alkalmazzák széles körben, Dresser azonban elmondta, hogy a vállalat 2027-ben tervezi a robotkar használatának jelentős bővítését. A vállalat szerint minden új robot előnyöket biztosított az emberi munkaerő számára. A Vulcan például azokra a termékekre összpontosít, amelyek a tárolóegységek felső soraiban találhatók, és amelyek eléréséhez az emberi dolgozóknak egyébként fellépőt kellene használniuk. A robot a padló közvetlen közelében lévő termékekkel is foglalkozik. Ez lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak azokat a termékeket emeljék ki és helyezzék el, amelyek kényelmesebben elérhető magasságban vannak.
A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, újságírók és az amerikai kongresszus vizsgálatai azonban az évek során jóval kedvezőtlenebb képet festettek az Amazon automatizálási törekvéseiről. A Washingtonban működő szakszervezeti koalíció, a Strategic Organizing Center (SOC) 2021 májusában és 2022 áprilisában olyan jelentéseket tett közzé, amelyek szerint az Amazon robotokkal felszerelt raktáraiban magasabb volt a sérülési arány, mint a robotok nélküli raktárakban. Az elemzés a vállalatok által az amerikai kormánynak jelentett, 2017 és 2020 közötti sérülési adatokra támaszkodott. „Az Amazon szívesen beszél a legújabb robotjairól, mert nem akar beszélni arról a több tízezer Amazon-dolgozóról, akik minden évben megsérülnek a vállalat sebesség maximalizálására és költségminimalizálására irányuló megszállottsága miatt” - közölte Joan Moriarty, az SOC stratégiai kutatásokért és kampányokért felelős igazgatója.
A szervezet egy 2021 februárjában végzett online felmérés során csaknem ezer Amazon-dolgozó válaszát is összegyűjtötte. „A munkavállalók következetesen arról számolnak be, hogy a robotok jelenléte felgyorsítja az Amazon létesítményeiben elvárt munkatempót, és gyors, ismétlődő mozdulatokra kényszeríti őket, ami jelentősen növeli a sérülések kockázatát” - mondta Moriarty. Az amerikai szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munkaügyi és Nyugdíjügyi Bizottsága - röviden a HELP bizottság - szintén vizsgálatot folytatott 2024-ben, amelyet Bernie Sanders vermonti szenátor vezetett. A bizottság jelentése megjegyezte, hogy az Amazon belső adatai is összefüggést jeleztek a robotok által elért termelékenység és az emberi dolgozókra nehezedő fokozott nyomás között, ami magasabb sérülési arányhoz vezetett.
Az Amazon hibásnak minősítette ezeket a jelentéseket, arra hivatkozva, hogy régebbi adatokra támaszkodnak, amelyek még a legmodernebb robotok bevezetése előtt keletkeztek. Ezek közé tartoznak az elmúlt években munkába állított robotkarok is. A vállalat emellett a munkahelyi sérülések általános arányának javulását is hangsúlyozta, de nem részletezte, hogy milyen különbségek lehetnek a robotokkal felszerelt és az automatizálás nélküli raktárak között. „Mindezek az állítások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy 2019 óta a globális nyilvántartott incidensek aránya 43 százalékkal javult, a globális kieső munkaidővel járó incidensek aránya pedig, amely a legsúlyosabb sérüléseket is magában foglalja, és amelyek miatt az alkalmazottaknak távol kell maradniuk a munkától, 70 százalékkal javult” - mondta az Amazon szóvivője. „Az évről évre elért következetes javulásaink párhuzamosan zajlottak a robotikánk bővülésével a teljes működési hálózatunkban.”
Az Amazon automatizálási törekvéseiről talán a legárnyaltabb képet az ILR Review folyóiratban 2025 áprilisában közzétett kutatás adja. Az elemzés szerint az Amazon robotokkal felszerelt raktáraiban 40 százalékkal csökkent a súlyos sérülések száma a hagyományos központokhoz képest. Ez arra utal, hogy bizonyos előnyökkel jár, ha a robotok veszik át a fizikailag legmegterhelőbb és legveszélyesebb feladatokat. Ugyanez a tanulmány azonban azt is megállapította, hogy a robotizált teljesítési központokban 77 százalékkal nőtt az ismétlődő mozdulatok okozta fizikai megterheléshez kapcsolódó, kevésbé súlyos sérülések száma.
„Úgy tűnik, hogy a jelenség egyik megnyilvánulási módja a munkatempóban keresendő, mivel a robotizált teljesítési központokban a termékkiválasztási sebesség rendkívül magas” - mondta Greenwood, a George Mason Egyetem professzora, aki a tanulmány egyik társszerzője volt. A részleges automatizálás által felgyorsított munkatempó azt jelentheti, hogy „a robot határozza meg a munka ütemét”, és arra ösztönzi az emberi dolgozókat, hogy bizonyos ismétlődő mozdulatokat gyorsabban végezzenek el - mondta Greenwood. „Úgy tűnik, ez áll az általunk megfigyelt izomhúzódások és rándulások hátterében” - tette hozzá.
A tanulmány részben az Amazon vállalati adataira támaszkodott, amelyeket a Reveal és a The Center for Investigative Reporting újságírói szereztek meg. Az adatok több mint 150 Amazon-raktár heti adatait tartalmazták a 2016 és 2019 közötti időszakból. Bár az adatok régebbiek, Greenwood szerint a megállapítások továbbra is relevánsak az Amazon jelenleg is zajló automatizálási törekvései szempontjából. „Nem láttam olyan jelentős mennyiségű bizonyítékot, amely arra utalna, hogy ezek a dinamikák megváltoztak volna, különösen azért, mert a raktározási ágazatban továbbra is rendkívül magas a fluktuáció, és ez nem csak az Amazonra igaz” - mondta Greenwood.
Greenwood és munkatársai az Amazon központjainak alkalmazottai által a Redditen közzétett online hozzászólásokat is elemezték. Ezekben a dolgozók arról számoltak be, hogy a robotizált teljesítési központokban végzett munka fizikailag kevésbé megterhelő, ugyanakkor mentálisan kimerítőbb az ismétlődő mozdulatok és a magasabb termelékenységi elvárásokkal járó gyorsabb munkatempó miatt.
Egy kézenfekvő kérdés, hogy az Amazon és más vállalatok automatizálási törekvései végül oda vezetnek-e, hogy bizonyos potenciális emberi munkahelyeket robotokkal töltenek be. Az Amazon a maga részéről úgy mutatja be a robotikai fejlesztéseket, mint amely új munkalehetőségeket teremt az emberi dolgozók számára. A fejlett robotikát alkalmazó raktárakban jellemzően 30 százalékkal több, a megbízhatóságért, a karbantartásért és a mérnöki feladatokért felelős alkalmazottra van szükség. Az új robotokat gyártó üzemek pedig állítólag egyenként több mint 300 új munkahelyet teremtenek majd.
„Felismerjük, hogy ezek a robotikai fejlesztések mindegyike megváltoztathatja a munka jellegét, ezért lehetőségeket biztosítunk alkalmazottainknak arra, hogy új készségeket sajátítsanak el, és megtanulják ezeket a feladatokat” - mondta Dresser, az Amazon Robotics munkatársa. „A hálózatunkban dolgozó robotkarbantartó technikusok számát több mint 30 százalékkal növeltük, és ez egy jóval magasabb szaktudást igénylő, jobban fizetett munkakör.” A vállalat azt is hangsúlyozta, hogy automatizálási törekvései párhuzamosan haladnak egy növekvő üzletmenettel, amely egyre több emberi dolgozót igényel. „Miközben az elmúlt évtizedben robotokat vezettünk be, működési jelenlétünk is bővült, és hálózatunk terjeszkedésével több százezer munkahelyet hoztunk létre” - mondta az Amazon szóvivője.
Az Amazonon belül ugyanakkor állítólag már folynak olyan megbeszélések, amelyek szerint a robotok csökkenthetik az emberi munkaerő felvételének szükségességét. A The New York Times 2025 októberében olyan belső stratégiai dokumentumokról számolt be, amelyek szerint a robotikai fejlesztések lehetővé tehetik, hogy a vállalat 2027-ig több mint 160 ezerrel, 2033-ig pedig 600 ezerrel csökkentse az Egyesült Államokban tervezett munkaerő-felvételét. Az Amazon szóvivője akkor azzal reagált, hogy a dokumentumok csupán a vállalaton belüli egyik csoport álláspontját tükrözték.
Miközben az Amazon arra készül, hogy egymillió fölé növelje robotflottáját, a munkahelyi biztonságról és a munkakörülményekről szóló viták várhatóan nem fognak elcsitulni. Bár az Egyesült Államokban az Amazon több százezer alkalmazottjának csupán nagyon kis hányada lépett be szakszervezetbe, Greenwood szerint a szakszervezetek „hagyományosan nagyon fontos szerepet töltöttek be a munkavállalói biztonság javításában”. „Nyilvánvalóan megértem, hogy a vállalatok nem mindig lelkesednek az ilyen beszélgetésekért, és nem állíthatom, hogy ez önmagában megoldaná a problémát” - mondta Greenwood. „A vezetőség és a munkavállalók közötti jobb kapcsolat kialakítása azonban általában a legjobb út ahhoz, hogy megtaláljuk a sérülési arány csökkentésének módját, ami az Amazon számára is előnyökkel járna.”
Az első Amazon Munkavállalói Szakszervezet, amelyet a New York-i Staten Island egyik raktárában dolgozók szerveztek meg 2022 áprilisában, a munkavállalók biztonságát garantáló jogok jegyzékén dolgozik. A dokumentum azt sorolja fel, milyen változtatásokat szeretnének elérni a munkahelyük biztonságosabbá tétele érdekében. A dokumentumot kísérő képen ez a kijelentés olvasható: „Nem vagyunk robotok.”