SG.hu

Mindent szabályozna az interneten Franciaország

Törvényük a felhőszolgáltatók közötti váltástól kezdve az influencereken át az online zaklatásig mindenre kiterjedne. A cél "polgáraink, gyermekeink, vállalkozásaink és demokráciánk védelme".

Egy új jogalkotási kezdeményezésről tárgyalnak Párizsban, amely tartalmazná a mérföldkőnek számító uniós jogszabályokat, de új javaslatokat is bevezetne a digitális csalás, az online zaklatás, a gyermekvédelem, a médiatilalom és a felhőváltás témakörében. A javaslatot Jean-Noël Barrot digitális átmenetért és távközlésért felelős miniszter ma terjesztette a Miniszterek Tanácsa elé. A törvényjavaslat tartalmazza az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvény és a digitális piacokról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseit, kombinálva a kiskorúaknak az online pornográfiához való hozzáféréssel szembeni védelmére és a digitális szuverenitás előmozdítására vonatkozó pártközi javaslatokkal. Barrot hangsúlyozta, hogy az új törvényjavaslatot úgy írták meg, hogy az összhangban legyen a közösségi média influencerek jelenlegi szabályozásával.

A digitális miniszter egy csalás elleni szűrő bevezetését javasolta "azon bűnözői csoportok ellen, akik tabletjeinket és okostelefonjainkat a zsarolás új terepévé tették". A kormány azt reméli, hogy korlátozni tudja a kárt, amelyeket olyan hamis szöveges üzenetek okoznak, amelyek intézményi oldalakat - például a társadalombiztosítási vagy az adóhatóságét - meghamisító weboldalakra mutató linkeket tartalmaznak, és amelyek célja a bankkártyaszámok vagy személyes adatok megszerzése. A kormány szerint 2022-ben 18 millió francia vált kiberbűnözés áldozatává, amelynek fele pénzbeli veszteséggel járt. A törvényjavaslat szerint több közigazgatási szerv (rendőrség, csendőrség, DGCCRF, Anssi stb.) létrehozná a rosszindulatúnak minősített webcímek listáját, amelyet be kell építeni a számítógépek és okostelefonok böngészőibe. A kormány erről már párbeszédet folytat az érintett szoftverek kiadóival (Google, Apple, Mozilla stb.), és ha valamely szereplő nem alkalmazná ezt a listát "a törvény szankciókat ír elő".

Egy másik paragrafusban Barrot fel kívánja hatalmazni a bírákat, hogy bizonyos bűncselekmények (különösen zaklatás vagy gyűlöletkeltés) miatt elítélt személyek számára a közösségi hálózatok használatát is tiltsák meg. A futballstadionokból való fizikai kitiltás példájára hivatkozva a javaslat legfeljebb hat hónapos eltiltást helyez kilátásba, amely a visszaesők esetében egy évre hosszabbítható.


Jean-Noël Barrot

Az audiovizuális és digitális kommunikációt szabályozó francia hatóságnak (Arcom) engedélyt kíván adni arra, hogy elérhetetlenné tegye a pornográf weboldalakat, ha nem vezetnek be korhatár-ellenőrzési követelményt. Azokat az oldalak, amelyek nem ellenőrzik a felhasználóik életkorát egy hónapon belül, blokkolhatják és globális forgalmuk akár 4%-ára is megbírságolhatják. "12 éves korukra a gyermekeink egyharmada már ki van téve a pornográf tartalmaknak, ami nagyon súlyos következményekkel jár a személyes fejlődésükre nézve" - mondta Barrot. "A gyermekeink a digitális társadalom legfőbb áldozatai". Ezen túlmenően azok a tárhelyszolgáltatók, amelyek a rendőrségi felszólítás után 24 órán belül nem távolítják el a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagokat 250 000 eurós bírságot kockáztatnának. Ez a rendelkezés ugyanolyan mintát követ, mint a terrorista tartalmak eltávolításának elmulasztása. A minisztérium együtt fog működni az internetszolgáltatókkal a rosszindulatú domainek regisztrálásában.

Az ambiciózus törvénytervezet egy másik eleme a felhőszolgáltató-váltás akadályainak elhárítását célozza. Ezentúl nem lehetne pénzt kérni az adatok egyik felhőszolgáltatóról a másikra történő átvitelének lehetőségéért, ha a sávszélesség használatához kapcsolódó költségekről van szó, és szabályozzák a díjakat, amelyek a digitális eszközök átviteléhez szükséges műszaki segítségre vonatkoznak. Az intézkedés célja a felhőszolgáltatások közötti verseny előmozdítása, különösen az, hogy az OVH-hoz hasonló francia felhőszolgáltatók lehetőséget kapjanak arra, hogy felvegyék a versenyt az olyan amerikai óriáscégekkel, mint a Microsoft Azure és az Amazon AWS. Ugyanakkor jelentősen átfedésben van az uniós adatvédelmi törvénybe foglalt hasonló rendelkezéssel, amelynek célja, hogy a felhőszolgáltatókat arra kényszerítse, hogy csökkentsék az átállási költségeket, és biztosítsák, hogy a weboldal vagy alkalmazás nagyjából ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezzen az új szolgáltatónál.

Egy francia tisztviselő szerint a kormány a felhőágazat hatalmas gazdasági tétje miatt döntött úgy, hogy korábban bevezeti az uniós törvényt. "Jelenleg a piac évente 20%-kal növekszik, ennek ellenére a három legnagyobb szolgáltató a piac háromnegyedét birtokolja. E vállalatok versenyellenes gyakorlata megakadályozza egy új, nyitottabb gazdaság virágzását" - tette hozzá a francia tisztviselő, aki névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott.

Az Airbnbre is gondoltak, egységes adatbázist hoznak létre a turistaszállások tevékenységének nyilvántartására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a tevékenység szabályozását a helyi hatóságok számára, és segítsék az évi 120 vendégéjszakára vonatkozó korlát alkalmazását. A szálláshely-szolgáltatót gyakran vádolják azzal, hogy a városok lakói és vállalkozásai kárára támogatja a turizmust. Számos francia városnak keserű tapasztalata van ezzel kapcsolatban, például Párizsnak, ahol a lakhatási válság különösen markánsan jelentkezik. Ez az intézkedés a 2024-es párizsi olimpiai játékok idejére lakásukat kiadni kívánók egy részét is eltántoríthatja.

Barrot fel kívánja hatalmazni az Arcomot, a francia médiaszabályozót, hogy lehetetlenítse el az uniós szankciókkal sújtott weboldalakhoz való hozzáférést, kifejezetten a Moszkvához kötődő Russia Today France és a Szputnyik csatornákra utalva. Ezeket a médiumokat az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetén betiltották, mivel a Kreml szócsövének tekintették őket, de hónapokig sikerült kijátszaniuk a gazdasági szankciókat. A digitális miniszter szerint a szándék az, hogy az Arcomot olyan képességgel ruházzák fel, amely "hatékonyan és gyorsan ellensúlyozni tudja a demokrácia ellenségeinek propagandáját".

A törvényjavaslat az Arcomot jelölte ki a digitális szolgáltatások koordinátorának, vagyis annak a nemzeti hatóságnak, amely a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt végre fogja hajtani, és amely a Franciaországban székhellyel rendelkező digitális vállalatok megfelelésének felügyeletéért felel. A digitális piacokról szóló törvény esetében a végrehajtás összetettebb, mivel a nagy technológiai vállalatokra vonatkozó uniós szabályrendszer oroszlánrésze az Európai Bizottságra hárul majd. A francia oldalon a Nemzeti Informatikai és Szabadságügyi Bizottság (CNIL), a magánélet védelmét felügyelő hatóság fogja támogatni mindazt, ami az adatvédelemmel kapcsolatos, míg a Verseny-, Fogyasztóvédelmi és Csalás Elleni Főigazgatóság a piacterek felügyeletéért, az Arcom pedig a platformok tartalmáért lesz felelős. Ami az adatkezelési törvényt, az ipari adatok megosztásának feltételeit meghatározó rendeletet illeti, az illetékes hatóságok a CNIL lesz a közérdekű adatszolgáltatásért, a Digitális Ügyek Tárcaközi Igazgatósága (DINUM) a közérdekű adatokért, az Arcep pedig a távközlési hatóság az adatgazdaság és az adatközvetítők témakörében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • FICEK9 #6
    Kicsit szélsőséges miNimAL és kvp álláspontja is, de sok bennük az igazság.
    Pl az irodalom jelen formájában tényleg túl van tolva, de mindig szükség volt rá, mert ezek a nehéz szövegek kellenek pl a későbbi életben a sok túlbonyolított jogi, műszaki, orvosi, stb. szöveg megértéséhez amik minimálisan kellenek a hétköznapi életben. Lehet nem lett volna annyi bebukott, síró-pityogó devizahiteles, ha annó szövegértés órán odafigyelnek. Viszont az igaz, hogy a bonyolult szövegek megértését lehet jobb lenne már kissé hasznosabb szövegeken megtanulni, amire az épp adott generáció fogékonyabb és hasznos is egyben!
    A reál tárgyak teljes elhagyása pedig nettó öngyilkosság lenne, lásd ha valaki benzinnel akar begyújtani, vízzel oltja a kigyulladt sütőolajat, nem tudja kiszámolni egy házfelújításhoz kb. mennyi glett és festék kell, hogy ne qrja át a "kedves" vállalkozó, stb... Na ebben is elég életképtelen a mai világ. De itt is kellene az ésszerűsítés és a mai világba illeszkedő problémákra koncentrálás az iskolákban. Az én tanáraim közt még voltak olyanok akik rendszeresen a való életből hoztak sok-sok példát hogy mi miért van és mire lesz jó nekünk az életben. Sajnos a mai oktatás inkább lexikális és túl elméleti. A digitális technikát ezekkel kombinálva indirekt módon kellene oktatni. A digitális dolgokat az oktatás eszközeként, használat közben, más tantárgyakkal együtt oktatva kellene a mindannapi élet részévé tenni. Ennek egy akadálya van jelenleg, ez pedig maga az ember, aki lassú, mert hiába tanulja meg egy tanár 3-5 év alatt egy 5-10-15-stb évvel ezelőtti tematika szerint a szakját bármilyen jól, mire tanár lesz már elavultnak számít és ez egyre jobban gyűrűződik befele a gyorsuló világban. Ezt a lassúságot oldhatja meg az MI, csak azt is ésszel kell használni, figyelembe véve a múlt hibáit is és nem csak 2-3 éves adatokkal "okítani".
  • ostoros #5
    Hülye...
  • kvp #4
    "Az iskolai oktatásban kötelező alaptantárgynak kéne lennie a "digitális kultúrának.""

    Mar huszon sok eve is tantargy volt, igaz akkor meg csak egyetemen, de akkoriban meg internetet se nagyon latott senki az egyetemeken kivul.

    "Nem a történelmet meg az irodalmat kéne egyetemi szinten számonkérni a diákoktól, hanem az életre kéne nevelni."

    Attol fugg milyen eletrol van szo. A tortenelem eltorlese mar sokszor felmerult a magyar tortenelem soran is, de az oktatasanak kihagyasa okozza a diktatorikus rendszerek ciklikus felbukkanasat. Ha elfelejtuk a tortenelmet, akkor megismetlodik. Nyugaton sokan nem tudjak kik voltak a nacik, nem tanultak az iszlam haborukat es igy kepesek teljesen oszinten tamogatni egy fokozatosan naciva valo, papiron liberalis rendszert vagy kepzelik el az iszlam bekes intraciojat a nyugati tarsadalomba. A tortenelem ismerete egy demokratikus tarsadalom szamara a tuleles egyik zaloga.

    "Helyette meg kéne reformálni az oktatást, hogy a mindennapi életre neveljen"

    A mai oktatas pont jo, csak a diakok nagyreszenek nincs ra szuksege. Tehat aki nem akar egyetemet vegzett tudos lenni, annak szakmunkaskepzobe kellene mennie. De aki nem akar csak betanitott munkat vegezni, annak 14 evesen munkaba kellene allnia es az o szamukra boven eleg ha a hasznos tantargyakat megtanitjak, tortenelembol es irodalombol pedig eleg annyi, hogy melyik vezetot (es annak utodait) kell vakon tamogatniuk.

    Viszont a vilag arra megy, hogy lassan csak az egyetemi diplomas embereknek lesz munkajuk, legalabbis rajuk van igazan szuksege a vilagnak. Nekik pedig van eleg eszuk arra, hogy ne vagjak at oket. Akiknek nem szukseges a tortenelem ismerete, nincs szukseguk a szavazati jogra sem, mert nem tanultak meg, hogy milyen dontesnek mi az eredmenye.

    Szoval lehet valasztani, akarunk altalanos valasztojogot? Mert ha igen, akkor ahhoz altalanos muveltseg is kell. Persze a valasztojog is lehet folosleges mint a tortenelem vagy a matematika ismerete. Egy rabszolganak igazabol egyik se kell a harombol.
  • miNimAL #3
    Az iskolai oktatásban kötelező alaptantárgynak kéne lennie a "digitális kultúrának."
    Nem a történelmet meg az irodalmat kéne egyetemi szinten számonkérni a diákoktól, hanem az életre kéne nevelni.
    Például, hogy hogyan ne legyél digitális f@szláma, akitől még az egyszeri Vérpistike is ki tudja csalni a bankkártya adatait, vagy arra rávenni, hogy a bankszámlájáról önként és dalolva elutalja a pénzét random bankszámla számra.
    Végre el kellene gondolkozni azon, hogy az iskolai tantárgyak döntő többsége idejétmúlt és elavult, szükségtelen lexikális tudás, aminek nulla a hozzáadott értéke. Helyette meg kéne reformálni az oktatást, hogy a mindennapi életre neveljen, ne pedig irodalmár és történész bölcsészeket akarjon az oktatás kinevelni.
    De ugyanez igaz a matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz oktatásra is, ugyanilyen szükségtelenül mély, helyette inkább az idegennyelvi oktatásra kéne ekkora erővel ráfeküdni. Akit mélyebben érdekel valamelyik tantárgy, az majd a felsőoktatási szakon elmélyülhet benne…
  • duke #2
    Inkabb tiltsak be az egeszet, ha ekkora problema nekik.
  • AcsMarci #1
    Látszik, hogy Jean-Noël Barrot igazi, klasszikus politikus, aki a pofázáson és mások baszogatásán kívül semmihez sem ért, maximum az adók saját magára elköltéséhez.