Berta Sándor
Huawei- és ZTE-tilalom jön a német 5G-hálózatokban
Először vizsgázhat éles körülmények között egy két évvel ezelőtt elfogadott helyi jogszabály.
Németországban 2021 áprilisában megszavazták az IT-biztonsági törvény 2.0-t, amelynek alapján - a kritikus fontosságú alkatrészek és rendszerek szállítása tekintetében - kizárhatók a nem megbízható cégek a német 5G-hálózatok építéséből. Most a Die Zeit szerint, hogy bár nincs bizonyíték arra, hogy Kína kémkedne a távközlési technológiája segítségével, de ennek ellenére a német kormány azt tervezi, hogy megtiltja a mobiltelefon-szolgáltatóknak, hogy a kínai Huawei és ZTE gyártók bizonyos vezérlőelemeit beépítsék az 5G-hálózataikba. A ZEIT ONLINE ezt kormányzati körökből tudta meg. A tilalom a szolgáltatók által már beépített komponenseket is érintené, s ez a társaságokat átállásra kényszerítené.
A német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) és a szövetségi belügyminisztérium már hónapok óta vizsgálja, hogy a jelenleg épülő 5G-hálózat infrastruktúrájában vannak-e olyan alkatrészek, amelyek veszélyeztethetik a német biztonságot. A hatóságokat az az aggodalom vezérli, hogy a kínai és más beszállítók a kormányaik ellenőrzése alatt állnak és így közvetlenül vagy közvetve hozzáférhetnek a német mobilhálózatokhoz. Az eljárás hivatalosan még nem zárult le, de az eredmény mostanra biztossá vált.
A német mobiltelefon-szolgáltatók már régóta dolgoznak hálózataik 5G-re fejlesztésén, s építik a szükséges berendezéseket és antennákat. A Huawei ebben a folyamatban fontos beszállítónak számít, ráadásul az egyik legnagyobb távközlési technológiai szolgáltató és az 5G-szabvány globális vezetője. Ezért például a Deutsche Telekom a Huawei megoldásait építette be a 5G-hálózatába. Egy ideje azonban egyre nagyobb az aggodalom Németországban, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra fontos részei külföldi termékektől függhetnek. Ezért az IT-biztonsági törvény 2.0-val kibővítették a BSI hatáskörét és a BSI-törvényt egy új, 9b. paragrafussal egészítették ki.
2021 szeptemberétől a kritikus IT-infrastruktúrák műszaki összetevőit a BSI-nek és a szövetségi belügyminisztériumnak jóvá kell hagynia, mielőtt azokat felhasználhatják. Amennyiben félő, hogy a közrend vagy a szövetségi köztársaság biztonsága veszélybe kerülhet az adott elemek használata miatt, akkor az alkalmazásuk megtiltható. Ugyan a Huawei nem szerepel nevesítve az adott bekezdésben, de a társaság volt a kiváltó oka a végrehajtott törvénymódosításnak.
A hatóságok attól tartanak, hogy a vitatott szállítók technológiájába hátsó ajtókat építenek be, amelyek révén külföldi hírszerző szolgálatok hozzáférhetnek a német kommunikációs csatornákhoz. Sőt, egy külföldi hatalom politikai nyomást is gyakorolhatna Németországra azáltal, hogy egyidejűleg leállítaná az ilyen komponenseket vagy nem szállítana többé pótalkatrészeket és ezzel megbénítaná a mobilhálózatot. A BSI és a szövetségi belügyminisztérium vizsgálata tehát nem csak technikai jellegű volt, hanem politikai szempontból is fel kellett mérni, hogy mennyire erős az esetleges függőség.
A kormányzati szervek ugyanakkor rámutattak, hogy a BSI ellenőrzése nem tárt fel semmilyen konkrét műszaki információt arra vonatkozóan, hogy a kínai komponensekben hátsó ajtók rejtőznek. Arra azonban komoly jelek utalnak, hogy az olyan gyártókat, mint a Huawei és a ZTE a kínai kormány irányítja. Ezek a jelek az auditálás során merültek fel, de a biztonsági hatóságoktól is érkeztek észrevételek. Politikai szempontból ez nyilvánvalóan elegendő ahhoz, hogy a megfelelő elemeket kitiltsák a német piacról, még azelőtt, hogy túlságosan egyoldalú függőség alakulna ki.
A tiltás azonban nem csupán a jelenlegi tesztelési folyamatból származó rendszerekre vonatkozik. A mobilhálózat-üzemeltetők összesen nyolc tesztelési eljárást nyújtottak be 100 különböző komponenssel. Ezek közül hat eljárás problémamentesen és kifogás nélkül befejeződött, kettő pedig még folyamatban van. A problémáról közel két éve folyik politikai vita. A szolgáltatók azonban nem akartak évekig várni a hálózatuk bővítésével és erőltetik azt, amely azonban most utólagos átalakítást tesz szükségessé. A szövetségi kormány szerint viszont erre átmeneti időszak áll majd rendelkezésre.
Emellett a szövetségi kormány meg akarja hosszabbítani a tesztelési folyamatot. A BSI-törvény 9b. paragrafusa szerint csak az új komponenseket kell tesztelni a beépítés előtt. A német hatóságok azonban most állítólag a teljes 5G-hálózatot - a már régóta telepített összes alkatrésszel együtt - meg akarják vizsgálni. Az összes szolgáltatót és az 5G-hálózatuk berendezéseit teljeskörűen át kell tekinteni, mert még nincs részletes képük arról, hogy mit és hova telepítettek. Ez a szisztematikus ellenőrzés nyárig tarthat, ezt követően a következő fokozatra lépnek, azaz meghatározzák, hogy kell-e, és ha igen, mely további részeket kell betiltani.
Az érintett mobiltelefon-társaságok óvatosan reagáltak a szövetségi kormány terveire. A Vodafone csak annyit mondott, hogy nem kommentálja az ügyet. A Telefónica azt írta, hogy minden törvényi előírásnak eleget tesz és a kritikus alkatrészekre vonatkozó összes információt eljuttatta az illetékes hatóságoknak. A vállalat a folyamatban lévő eljárást nem kívánta kommentálni. A Deutsche Telekom azt válaszolta, hogy "nem vesz részt politikai spekulációkban" és a kritikus elemeket "saját vizsgálat, valamint a BSI vizsgálata és engedélyezése után használják fel".
Németországban 2021 áprilisában megszavazták az IT-biztonsági törvény 2.0-t, amelynek alapján - a kritikus fontosságú alkatrészek és rendszerek szállítása tekintetében - kizárhatók a nem megbízható cégek a német 5G-hálózatok építéséből. Most a Die Zeit szerint, hogy bár nincs bizonyíték arra, hogy Kína kémkedne a távközlési technológiája segítségével, de ennek ellenére a német kormány azt tervezi, hogy megtiltja a mobiltelefon-szolgáltatóknak, hogy a kínai Huawei és ZTE gyártók bizonyos vezérlőelemeit beépítsék az 5G-hálózataikba. A ZEIT ONLINE ezt kormányzati körökből tudta meg. A tilalom a szolgáltatók által már beépített komponenseket is érintené, s ez a társaságokat átállásra kényszerítené.
A német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) és a szövetségi belügyminisztérium már hónapok óta vizsgálja, hogy a jelenleg épülő 5G-hálózat infrastruktúrájában vannak-e olyan alkatrészek, amelyek veszélyeztethetik a német biztonságot. A hatóságokat az az aggodalom vezérli, hogy a kínai és más beszállítók a kormányaik ellenőrzése alatt állnak és így közvetlenül vagy közvetve hozzáférhetnek a német mobilhálózatokhoz. Az eljárás hivatalosan még nem zárult le, de az eredmény mostanra biztossá vált.
A német mobiltelefon-szolgáltatók már régóta dolgoznak hálózataik 5G-re fejlesztésén, s építik a szükséges berendezéseket és antennákat. A Huawei ebben a folyamatban fontos beszállítónak számít, ráadásul az egyik legnagyobb távközlési technológiai szolgáltató és az 5G-szabvány globális vezetője. Ezért például a Deutsche Telekom a Huawei megoldásait építette be a 5G-hálózatába. Egy ideje azonban egyre nagyobb az aggodalom Németországban, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra fontos részei külföldi termékektől függhetnek. Ezért az IT-biztonsági törvény 2.0-val kibővítették a BSI hatáskörét és a BSI-törvényt egy új, 9b. paragrafussal egészítették ki.
2021 szeptemberétől a kritikus IT-infrastruktúrák műszaki összetevőit a BSI-nek és a szövetségi belügyminisztériumnak jóvá kell hagynia, mielőtt azokat felhasználhatják. Amennyiben félő, hogy a közrend vagy a szövetségi köztársaság biztonsága veszélybe kerülhet az adott elemek használata miatt, akkor az alkalmazásuk megtiltható. Ugyan a Huawei nem szerepel nevesítve az adott bekezdésben, de a társaság volt a kiváltó oka a végrehajtott törvénymódosításnak.
A hatóságok attól tartanak, hogy a vitatott szállítók technológiájába hátsó ajtókat építenek be, amelyek révén külföldi hírszerző szolgálatok hozzáférhetnek a német kommunikációs csatornákhoz. Sőt, egy külföldi hatalom politikai nyomást is gyakorolhatna Németországra azáltal, hogy egyidejűleg leállítaná az ilyen komponenseket vagy nem szállítana többé pótalkatrészeket és ezzel megbénítaná a mobilhálózatot. A BSI és a szövetségi belügyminisztérium vizsgálata tehát nem csak technikai jellegű volt, hanem politikai szempontból is fel kellett mérni, hogy mennyire erős az esetleges függőség.
A kormányzati szervek ugyanakkor rámutattak, hogy a BSI ellenőrzése nem tárt fel semmilyen konkrét műszaki információt arra vonatkozóan, hogy a kínai komponensekben hátsó ajtók rejtőznek. Arra azonban komoly jelek utalnak, hogy az olyan gyártókat, mint a Huawei és a ZTE a kínai kormány irányítja. Ezek a jelek az auditálás során merültek fel, de a biztonsági hatóságoktól is érkeztek észrevételek. Politikai szempontból ez nyilvánvalóan elegendő ahhoz, hogy a megfelelő elemeket kitiltsák a német piacról, még azelőtt, hogy túlságosan egyoldalú függőség alakulna ki.
A tiltás azonban nem csupán a jelenlegi tesztelési folyamatból származó rendszerekre vonatkozik. A mobilhálózat-üzemeltetők összesen nyolc tesztelési eljárást nyújtottak be 100 különböző komponenssel. Ezek közül hat eljárás problémamentesen és kifogás nélkül befejeződött, kettő pedig még folyamatban van. A problémáról közel két éve folyik politikai vita. A szolgáltatók azonban nem akartak évekig várni a hálózatuk bővítésével és erőltetik azt, amely azonban most utólagos átalakítást tesz szükségessé. A szövetségi kormány szerint viszont erre átmeneti időszak áll majd rendelkezésre.
Emellett a szövetségi kormány meg akarja hosszabbítani a tesztelési folyamatot. A BSI-törvény 9b. paragrafusa szerint csak az új komponenseket kell tesztelni a beépítés előtt. A német hatóságok azonban most állítólag a teljes 5G-hálózatot - a már régóta telepített összes alkatrésszel együtt - meg akarják vizsgálni. Az összes szolgáltatót és az 5G-hálózatuk berendezéseit teljeskörűen át kell tekinteni, mert még nincs részletes képük arról, hogy mit és hova telepítettek. Ez a szisztematikus ellenőrzés nyárig tarthat, ezt követően a következő fokozatra lépnek, azaz meghatározzák, hogy kell-e, és ha igen, mely további részeket kell betiltani.
Az érintett mobiltelefon-társaságok óvatosan reagáltak a szövetségi kormány terveire. A Vodafone csak annyit mondott, hogy nem kommentálja az ügyet. A Telefónica azt írta, hogy minden törvényi előírásnak eleget tesz és a kritikus alkatrészekre vonatkozó összes információt eljuttatta az illetékes hatóságoknak. A vállalat a folyamatban lévő eljárást nem kívánta kommentálni. A Deutsche Telekom azt válaszolta, hogy "nem vesz részt politikai spekulációkban" és a kritikus elemeket "saját vizsgálat, valamint a BSI vizsgálata és engedélyezése után használják fel".