Berta Sándor

Bírságot kapott Francia­országban az Apple

A büntetés inkább jelzésértékű, mint súlyos.

A francia adatvédelmi hivatal, a Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés (CNIL) 8 millió eurós bírságot szabott ki az Apple App Store rendszerében megjelenített személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatban. A CNIL az indoklásában a felhasználói hozzájárulással kapcsolatos hiányosságokra hivatkozott. Az adatvédelmi hivatal a közleményében azt írta, hogy "az iPhone Beállítások ikonjáról elérhető reklámcélzási beállítások alapértelmezés szerint előre be voltak jelölve". A beállításokra ugyanakkor nem volt feltétlenül szükség az okostelefonok működéséhez. A bírság egyébként nagyobb volt annál, mint amit a CNIL vezető tanácsadója kért, ő ugyanis 6 millió eurós büntetés kiszabását követelte.

A jelenség és az azzal kapcsolatban 2021-ben indított ügy az Apple iPhone készülékek iOS operációs rendszerének egy régi verzióját érinti. Az ügyet bepanaszoló csoport azzal érvelt, hogy a kaliforniai konszern az iOS 14 alatt nem kérte egyértelműen az iPhone-felhasználók előzetes hozzájárulását ahhoz, hogy a telepített mobilalkalmazások összegyűjthessenek egy kulcsfontosságú azonosítót, amelyet célzott hirdetésekhez használnak.

Az Apple a bejelentés után közölte, hogy "csalódott a döntés miatt" és fellebbezést fog benyújtani. "Az Apple Search Ads minden más általunk ismert digitális hirdetési platformnál tovább megy azáltal, hogy a felhasználóknak egyértelmű választási lehetőséget biztosít arra vonatkozóan, hogy szeretnének-e személyre szabott hirdetéseket vagy sem" - hangsúlyozta a vállalat. Érdekesség, hogy az óriáscég App Tracking Transparency nevű adatvédelmi frissítései lehetőséget adnak a felhasználóknak arra, hogy megakadályozzák, hogy az alkalmazások más társaságok tulajdonában lévő programokon és weboldalakon keresztül nyomon kövessék a tevékenységeket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Ellaberin #4
    Erre lenne a válasz az, hogy a szolgáltatásuk ingyenességének feltétele, hogy eltűrd a reklámokat. Ami felfogható valós kitételnek, ergo nem kapsz semmit ingyen.
    Ugyanakkor az elpofátlanodás ami jellemző a cégeknél, azaz nem csak reklámoznak orrba-szájba, de összeszedik az adataidat, nyomon követnek, profiloznak amik már túlmutatnak szimpla reklámoknál. Erre lenne hivatott egy egyszerűbb - általad is említett - igen/nem kapcsoló, mely az igen után engedne bármit is, ezután lehetne "testre szabni", de a nemmel visszakanyarodunk a fentebb vázolt ingyenesség kérdéséhez.
    Nehéz ezt pro és kontra eldönteni, de valamilyen kecske is - káposzta is elv mentén kellene, de láthatóan ez nagyon nem megy. Ilyenkor lehet egy-egy büntetés - más nem is - figyelem felkeltő.
    De a jelen példa is azt mutatja a cégek inkább perre mennek, mint sem hogy magukba néznének és az pofátlan arroganciájukat levetve tisztességes üzletmenetet folytatnának - álomkép.
  • RJoco #3
    Sokak gondját megoldaná, ha arra köteleznék a cégeket, hogy egy kapcsolót építsenek be, amivel eldöntheti a felhasználó, hogy akar reklámot vagy sem. Utána már lehet vitázni, hogy ki, milyet akar, de aki nem akar, annak ezzel nem lenne gondja a továbbiakban.
    Ehelyett inkább megy ez a nesze neked, fogd meg jól, semmi.
  • Tetsuo #2
    Mondjuk az említett jelenségre az lenne a megfelelő reakció, hogy állami, úgymond a nép pártján álló áruházlánc átvenné a kizsákmányoló cégek piacát, csak sajnos tudjuk, ez a "magyar" államnak egyáltalán nem érdeke.
  • Dodo55 #1
    "Az Apple a bejelentés után közölte, hogy "csalódott a döntés miatt"".

    Lol, magukra vessenek azok után, amilyen közismert, hogy mekkora brutális haszonkulccsal adják a termékeiket amiket ráadásul ha igaz ami annak idején kiszivárgott, akkor gyerekmunkások raknak össze aprópénzért kínában. Jó érzésű ember egy-egy hatóságnál ezek után nyilván ott keres rajtuk fogást, ahol csak tud. Tényleg nem tudom mire számítottak.

    Ez ugyanolyan amúgy, mint pl. most ami az itthoni nagyáruházakban megy, akik a hetekben már közelíteni kezdtek a 400%-os áremelési szinthez is egyes alapvető árukategóriák esetén a 2021 végi árakhoz képest. És kijött közben 1-2 objektívnek tekinthető gazdasági elemzés, hogy már a tavalyi év során kirívóan átlépték az infláció és/vagy energia+bérköltségek és/vagy kínálati akadozások és/vagy a kormány vitatott hatósági árazási rendeletei miatt reálisnak tekinthető mértékeket, sőt jelentősebb piaci szereplők felől kiszivárgott információk szerint is eszetlen és pofátlan mód áraznak "ami csak belefér" alapon és hogy emiatt már közgazdászok is egyre inkább a GVH minél elrettentőbb erejű beavatkozását szorgalmazzák. Mindezek után én nagyon nem lepődnék meg azon - különösen miután a napokban a média egyre hangosabban kezd ezzel foglalkozni és egyre több szereplő szólal meg - hogy ez egyfajta utolsó figyelmeztetés akar lenni, hogy elérkezett az idő amikor a hatóságok úgy szét fognak csapni a szektorban, hogy azt nagyon sokáig meg fogják még emlegetni.