Berta Sándor
A digitálisan kikapcsolódó szülők rosszabbak?
A szakemberek összefüggést fedeztek fel a digitális médiafogyasztás és a negatív szülői viselkedés, az agresszivítás között.
Azok a szülők, akik a kikapcsolódás terén inkább a digitális tartalmak felé fordulnak, nagyobb valószínűséggel vallanak kudarcot a gyermeknevelésben. Amikor az érintettek sok időt töltenek a képernyő előtt, akkor nemcsak elhanyagolják a családjukat, hanem egyre gyakrabban folyamodnak negatív nevelési gyakorlatokhoz. Erre a következtetésre jutott a Waterlooi Egyetem által készített több országot átfogó tanulmány, amely a szülők digitális médiafogyasztása, nevelési módszereik és utódaik mentális jóléte közötti kapcsolatot elemezte.
"Ha meg akarjuk érteni a családokat egy olyan társadalomban, amely tele van technológiával, minden családtag számít" -fejtette ki Jasmine Zhang, a Waterloo-i Egyetem klinikai pszichológia doktori hallgatója. Nem mindig csak a gyerekek és a tizenévesek töltenek túl sok időt a digitális eszközökkel. "A szülők is számos okból használják ezeket a médiumokat. Ez a viselkedés drámai hatással lehet a gyermekeik életére" - emelte ki a szakember.
Zhang a tanulmányhoz 549, különböző országokból származó résztvevővel készített interjút, akiknek mindegyike legalább két öt és 18 év közötti gyermeket nevelt. Többek között meg kellett adniuk, hogy pontosan mennyi időt töltenek a digitális tartalmakkal, hogyan értékelik saját és utódaik mentális egészségét, és milyen szülői gyakorlatokat alkalmaznak. Nem volt szempont, hogy a szülő milyen konkrét alkalmazást használt vagy milyen webhelyeket látogatott. Az eredmények azt mutatták, hogy a magasabb stressz-szintű szülők gyakrabban pihennek a képernyő előtt és elég gyakran elhanyagolják a szülői feladatokat. "Ilyenkor gyakran visszahúzódnak, nincsenek jelen a gyermekeik számára, és negatív szülői gyakorlatokat alkalmaznak" - foglalta össze a kutató.
Zhang ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem minden médiafogyasztás helyezhető azonnal negatív kontextusba az alkalmazott nevelési módszerekkel. Kivételt képez például a digitális csatornákon keresztül történő társadalmi kapcsolatok kialakításának és fenntartásának lehetősége. Ilyen esetben néha olyan pozitív hatások is jelentkezhetnek, mint a szorongásszint csökkenése és a depresszióra való kisebb hajlam. "A családok számára elérhető médiatér egyre bővül. Mivel ez egyre jobban fejlődik, még fontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ez a viselkedés milyen hatással lehet a saját és gyermekeink jólétére" - tette hozzá Dillon Browne, az egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.
Azok a szülők, akik a kikapcsolódás terén inkább a digitális tartalmak felé fordulnak, nagyobb valószínűséggel vallanak kudarcot a gyermeknevelésben. Amikor az érintettek sok időt töltenek a képernyő előtt, akkor nemcsak elhanyagolják a családjukat, hanem egyre gyakrabban folyamodnak negatív nevelési gyakorlatokhoz. Erre a következtetésre jutott a Waterlooi Egyetem által készített több országot átfogó tanulmány, amely a szülők digitális médiafogyasztása, nevelési módszereik és utódaik mentális jóléte közötti kapcsolatot elemezte.
"Ha meg akarjuk érteni a családokat egy olyan társadalomban, amely tele van technológiával, minden családtag számít" -fejtette ki Jasmine Zhang, a Waterloo-i Egyetem klinikai pszichológia doktori hallgatója. Nem mindig csak a gyerekek és a tizenévesek töltenek túl sok időt a digitális eszközökkel. "A szülők is számos okból használják ezeket a médiumokat. Ez a viselkedés drámai hatással lehet a gyermekeik életére" - emelte ki a szakember.
Zhang a tanulmányhoz 549, különböző országokból származó résztvevővel készített interjút, akiknek mindegyike legalább két öt és 18 év közötti gyermeket nevelt. Többek között meg kellett adniuk, hogy pontosan mennyi időt töltenek a digitális tartalmakkal, hogyan értékelik saját és utódaik mentális egészségét, és milyen szülői gyakorlatokat alkalmaznak. Nem volt szempont, hogy a szülő milyen konkrét alkalmazást használt vagy milyen webhelyeket látogatott. Az eredmények azt mutatták, hogy a magasabb stressz-szintű szülők gyakrabban pihennek a képernyő előtt és elég gyakran elhanyagolják a szülői feladatokat. "Ilyenkor gyakran visszahúzódnak, nincsenek jelen a gyermekeik számára, és negatív szülői gyakorlatokat alkalmaznak" - foglalta össze a kutató.
Zhang ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem minden médiafogyasztás helyezhető azonnal negatív kontextusba az alkalmazott nevelési módszerekkel. Kivételt képez például a digitális csatornákon keresztül történő társadalmi kapcsolatok kialakításának és fenntartásának lehetősége. Ilyen esetben néha olyan pozitív hatások is jelentkezhetnek, mint a szorongásszint csökkenése és a depresszióra való kisebb hajlam. "A családok számára elérhető médiatér egyre bővül. Mivel ez egyre jobban fejlődik, még fontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ez a viselkedés milyen hatással lehet a saját és gyermekeink jólétére" - tette hozzá Dillon Browne, az egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.