Berta Sándor
Mindenhova internetet fog juttatni az európai műholdhálózat
Alakulnak az EU új rendszerre vonatkozó elképzelései, a franciák és a németek már most összevesztek, hogy ki kapja a pénzt.
Az Európai Unió egy olyan új műholdhálózatot valósít meg, amelynek célja, hogy biztonságos és gyors internetet biztosítson Európa legtávolabbi régióiba is. Az EU a projekt révén technológiai szempontból függetlenebbé kíván válni. A program egy lehetőség arra, hogy megerősítsék a fiatal magán-űrhajózási ágazatot. Az új uniós műholdhálózat - az Elon Musk amerikai milliárdos által épített Starlinkhez hasonlóan - az internetszolgáltatások országos lefedettségét hivatott biztosítani. A hálózatot ki kell építeni és működtetni kell, de a kérdés nyitott, hogy ki által?
Alapkövetelmény, hogy a a szolgáltatásnak lényegesen olcsóbbnak kell lennie, mint a Starlink. Az EU Parlament a tagországokkal párhuzamosan dolgozza ki álláspontját. A szervezet most úgy döntött, hogy a hatmilliárd eurós program megrendeléseinek egyharmada az induló, valamint a kis- és középvállalkozásoknak jut. Ez legalább a tízmillió eurót elérő vagy meghaladó összegű alvállalkozói szerződésekre vonatkozik. Az európai uniós tagállamok már meg is állapodtak ebben.
Judith Gerlach bajor digitális miniszter üdvözölte a döntést. A politikus közölte, hogy az egy jó jel, különösen a bajor repülőgépipar számára, utalva a szövetségi tartomány számos rendkívül innovatív induló és kisvállalkozására. Többek között a müncheni székhelyű Reflex műholdgyártó is reménykedhet megrendelésekben. A müncheni Isar Aerospace és az augsburgi Rocket Factory olyan rakétákat fejleszt, amelyek alkalmasak lennének karbantartási munkálatokra, míg a szintén a bajor fővárosban működő Mynaric a lézeres kommunikáció szolgáltatójaként pozícionálta magát egy ilyen hálózatban.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a vállalatok szkeptikusak. Daniel Metzler, az Isar Aerospace vezetője például úgy fogalmazott, hogy a műholdas program úgy tűnik, mintha a nagy cégek számára készült volna, és a kisvállalkozásoknak csak alvállalkozói szerződésekben reménykedhetnek. Véleménye szerint jobb lenne, ha a költségvetést már a kezdetektől fogva felosztanák több részre, vagy ha a régi és a fiatal vállalkozások egy fejlesztési versenyben versenyeznének egymással. Az Amerikai Egyesült Államokban az ilyen eljárások során kezdetben több társaság is megkapja ugyanazt a megrendelést és csak egy bizonyos mérföldkőnél dől el, hogy ki nyeri el a teljes szerződést.
A program még el se indult, de Németországban már most azzal vádolják Thierry Breton belső piaci biztost, hogy előnyben akarja részesíteni hazája, Franciaország már jól bejáratott szolgáltatóit. A politikus visszautasította a vádat. (Például ha csak EU-tagországból lehet végrehajtani a műholdak felbocsátását, akkor csak Franciaország tengerentúli területe, Guyana alkalmas, mivel másik tagállamnak nincsen kilövőállása. Alternatívaként norvégiai indulás jöhet szóba.) Az mindenesetre biztos, hogy a rakétagyártó Ariane Group és a műholdgyártó Thales Alenia Space kiváló kapcsolatokat ápol a párizsi és brüsszeli döntéshozókkal. Németország és Olaszország ezzel szemben az űrszektorban tevékenykedő kis- és középvállalatoknak szeretne esélyt adni.
Az Európai Unió egy olyan új műholdhálózatot valósít meg, amelynek célja, hogy biztonságos és gyors internetet biztosítson Európa legtávolabbi régióiba is. Az EU a projekt révén technológiai szempontból függetlenebbé kíván válni. A program egy lehetőség arra, hogy megerősítsék a fiatal magán-űrhajózási ágazatot. Az új uniós műholdhálózat - az Elon Musk amerikai milliárdos által épített Starlinkhez hasonlóan - az internetszolgáltatások országos lefedettségét hivatott biztosítani. A hálózatot ki kell építeni és működtetni kell, de a kérdés nyitott, hogy ki által?
Alapkövetelmény, hogy a a szolgáltatásnak lényegesen olcsóbbnak kell lennie, mint a Starlink. Az EU Parlament a tagországokkal párhuzamosan dolgozza ki álláspontját. A szervezet most úgy döntött, hogy a hatmilliárd eurós program megrendeléseinek egyharmada az induló, valamint a kis- és középvállalkozásoknak jut. Ez legalább a tízmillió eurót elérő vagy meghaladó összegű alvállalkozói szerződésekre vonatkozik. Az európai uniós tagállamok már meg is állapodtak ebben.
Judith Gerlach bajor digitális miniszter üdvözölte a döntést. A politikus közölte, hogy az egy jó jel, különösen a bajor repülőgépipar számára, utalva a szövetségi tartomány számos rendkívül innovatív induló és kisvállalkozására. Többek között a müncheni székhelyű Reflex műholdgyártó is reménykedhet megrendelésekben. A müncheni Isar Aerospace és az augsburgi Rocket Factory olyan rakétákat fejleszt, amelyek alkalmasak lennének karbantartási munkálatokra, míg a szintén a bajor fővárosban működő Mynaric a lézeres kommunikáció szolgáltatójaként pozícionálta magát egy ilyen hálózatban.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a vállalatok szkeptikusak. Daniel Metzler, az Isar Aerospace vezetője például úgy fogalmazott, hogy a műholdas program úgy tűnik, mintha a nagy cégek számára készült volna, és a kisvállalkozásoknak csak alvállalkozói szerződésekben reménykedhetnek. Véleménye szerint jobb lenne, ha a költségvetést már a kezdetektől fogva felosztanák több részre, vagy ha a régi és a fiatal vállalkozások egy fejlesztési versenyben versenyeznének egymással. Az Amerikai Egyesült Államokban az ilyen eljárások során kezdetben több társaság is megkapja ugyanazt a megrendelést és csak egy bizonyos mérföldkőnél dől el, hogy ki nyeri el a teljes szerződést.
A program még el se indult, de Németországban már most azzal vádolják Thierry Breton belső piaci biztost, hogy előnyben akarja részesíteni hazája, Franciaország már jól bejáratott szolgáltatóit. A politikus visszautasította a vádat. (Például ha csak EU-tagországból lehet végrehajtani a műholdak felbocsátását, akkor csak Franciaország tengerentúli területe, Guyana alkalmas, mivel másik tagállamnak nincsen kilövőállása. Alternatívaként norvégiai indulás jöhet szóba.) Az mindenesetre biztos, hogy a rakétagyártó Ariane Group és a műholdgyártó Thales Alenia Space kiváló kapcsolatokat ápol a párizsi és brüsszeli döntéshozókkal. Németország és Olaszország ezzel szemben az űrszektorban tevékenykedő kis- és középvállalatoknak szeretne esélyt adni.