Az Európai Unió földmegfigyelő műholdjainak segítségével kiderül, hogy milyen növényeket termesztenek az egyes területeken és hogy ez megengedett-e.

Az Európai Unió új szabályozásokkal kívánja ellenőrizni a mezőgazdasági földterületeket, ugyanakkor többet akar tenni a környezetvédelemért. Ezért január 1-jén hatályba lépett az új közös agrárpolitika (KAP), amelynek része az a követelmény is, hogy a mezőgazdasági földterületeket területfigyelő rendszerrel (FMS) kell ellenőrizni.

A gazdák évente jelentik, hogy mit termesztenek a parcelláikon, ehhez európai uniós támogatást kapnak. Ellenőrizni kell azonban azt is, hogy a bejelentett növényeket valóban elültették-e az adott területen. Eddig ezt a helyszínen, véletlenszerűen ellenőrizték. Az alkalmazottak rögzítették, hogy a megadott információk megfelelnek-e a valóságnak és ha ez nem így volt, akkor a gazdáknak bírságot kellett fizetniük. Ez most megváltozott az innsbrucki GeoVille és a bécsi EOX cég által az AgrarMarkt Austria (AMA) megbízásából megalkotott rendszerrel. A fejlesztést az Európai Űrügynökség (ESA) is támogatta.

Az ESA a Copernicus program részeként működteti a Sentinel földmegfigyelő műholdakat. A Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdpárok körülbelül 5 naponta optikai és radarképeket készítenek a Föld felszínéről. A felbontásuk képpontonként 10 x 10 méter. Ezek az adatok szabadon hozzáférhetők, és a felszíni megfigyelés alapját képezik.

"Az adatokat mesterséges intelligencia segítségével elemezzük" - jelentette ki Christian Hoffmann, a GeoVille vezérigazgatója. A Sentinel-adatok különösen alkalmasak erre, mert nem minden egyes palántát, hanem Ausztria mind a 2,6 millió parcelláját teljes egészében rögzítik. Ezt az információt aztán összevetik a gazdálkodók által az AMA számára szolgáltatott adatokkal.

A szoftverben az információkat egy "jelzőlámpás" rendszerrel értékelik. A zöld színnel jelölt területeken pontosan azt művelik a gazdák, amit bejelentettek. A sárga parcellák esetében csak legfeljebb 75 százalékos valószínűséggel lehet azonosítani, hogy mit művelnek, de az már elegendő ahhoz, hogy a gazdálkodókra nézve ne legyenek következmények. Amennyiben pedig a területek pirosak, akkor a megadott információ nem felel meg a valóságnak. Ahelyett, hogy azonnal megbírságolnák az érintett termelőket, mint korábban, tájékoztatják őket, majd 14 nap áll rendelkezésükre a hiba kijavítására.

A rendszer kifinomult. Amennyiben például egy területen a gazda őszi repcét regisztrált, de a rendszer felismeri, hogy ott szemes borsót is termeszthetnek, akkor a szántóföldet sárga színnel jelöli. Az FMS más tevékenységeket is képes észlelni, például azt, hogy lezárják-e a területeket és azt is ellenőrzi, hogy a földterület szántó, zöld vagy művelt-e, és mikor kaszálják. "A biológiai sokféleség szempontjából fontos a kaszálási idők betartása" - taglalta Hoffmann. A túl korai kaszálás veszélyeztetheti a földön fészkelő madarakat és az őzgidákat a mezőkön.

A megoldásnak azonban nem az a célja, hogy ellenőrzési eszközzé váljon, hanem hogy előnyöket biztosítson a gazdálkodók számára. Hoffmann szerint a helyszíni ellenőrzésekre és a velük járó magas bürokratikus költségekre már nincs szükség. A GeoVille vezérigazgatója közölte, hogy az adatok anonimizáltak, felismerhetetlenné vannak téve.