Berta Sándor

Az online kalózkodás nem lopás

A Harvard Egyetem 50 joghallgatója ellentmondott a cégek által hangoztatott állításnak. Kutatók szerint a szolgáltatóknak jobban kellene összpontosítaniuk a kényelemre, a hozzáférhetőségre és a megfizethetőségre.

Mára köztudottá vált, hogy a "kalóz" kifejezés nem alkalmazható az olyan bűncselekményekre, mint a fájlmegosztás és a szerzői jogok megsértése, mivel nem fizikai rablásról van szó. Természetesen az iparág semmit sem tesz ennek a tévhitnek az eloszlatása érdekében, még akkor sem, ha az olyan kampányok, mint "a kalózmásolók bűnözők" mára már nagyrészt megszűntek.

A neves amerikai Harvard Egyetemen végzett tanulmány most arra a következtetésre jutott, hogy a joghallgatók nagyrészt nem tartják etikátlannak vagy akár illegálisnak a kalózkodást - sőt, egyesek még támogatják is. A tanulmány szerzői, Dariusz Jemielniak és Malgorzata Ciesielska egy évet töltöttek interjúk készítésével az egyetemen. A cél az volt, hogy megtudják, hogyan vélekednek ezek a tanulók a jelenlegi szerzői jogi törvényekről és a digitális kalózkodás megengedhetőségéről. Ezen túlmenően arra is kíváncsiak voltak, hogy a jog iránt érdeklődők hogyan ítélik meg a szerzői jog jövőjét. Az eredmény egyértelmű: a harvardi fiatalok több mint toleránsan viszonyulnak a kalózkodáshoz.

A kutatás során napi szinten részt vettek a hallgatók társadalmi életében, az intézményben és aktív online Facebook-csoportokban egyaránt kérdezősködtek. Informális, de strukturált interjúkat készítettek. Az ilyen típusú kutatási megközelítést nem könnyű grafikonon vagy táblázatban összefoglalni. Lehetővé teszi azonban a kutatók számára, hogy mélyebb kérdéseket tegyenek fel, hogy feltárják a finomabb árnyalatokat és hiedelmeket.

A két szerző rámutatott, hogy a magas szakmai etikai normákkal és a jogkövető magatartással kapcsolatos elvárásokkal rendelkező, a joggal átlagon felüli mértékben tisztában lévő és az átlagon felüli társadalmi-gazdasági státuszú hallgatók nem teszik egyenlővé a digitális kalózkodást a fizikai lopással, és általában nagyon toleránsak, sőt, támogatják azt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez csak a felhasználókra vonatkozik, a kalózoldalak üzemeltetőire nem. Tehát nagy különbség van a magán- és a kereskedelmi kalózkodás között. A megkérdezett 50 ügyvéd közül mindössze hárman voltak azon a véleményen, hogy a digitális tartalmak letöltése és streamelése "teljesen illegális és elfogadhatatlan".

Az interjúk során olyan gondolatok hangzottak el, miszerint "soha nem tennének semmi illegálisat máshol”, "erkölcsileg elfogadható", "nem hiszek az internet földrajzi korlátozásaiban". Fontos szempont volt a digitális tartalom elérhetősége: ha nincs mód a legális fogyasztásra, sokan a kalózkodást legitim lehetőségnek tartják, még saját maguk számára is. Különbségek vannak azonban abban, hogy milyen kalózkodásról van szó: a szoftverek letöltése, különösen kereskedelmi céllal, a többség szerint elfogadhatatlan. Hasonló a helyzet a könyvek esetében is, egy kivétellel: a tudományos és oktatási tartalmaknál a legtöbben úgy vélték, hogy a tudáshoz való hozzáférésnek szabadnak és akadálytalannak kell lennie.

Az általános következtetés az, hogy a legtöbb harvardi joghallgató nem tekinti a kalózkodást olyan dolognak, ami definíció szerint problémás. A kutatás szerint a kalózkodás megítélésében alapvető társadalmi, kulturális és mentális változás történt. A kutatók szerint ezért eljött egy paradigmaváltás ideje. A szigorúbb törvények valószínűleg nem járnak sikerrel, ezért a tartalomkészítőknek és -kiadóknak meg kell találniuk a módját, hogy átalakítsák vállalkozásukat. A tartalmak elzárása helyett ésszerűbb lenne annak biztosítása, hogy a nagyközönség tisztességes áron és könnyen hozzáférhessen azokhoz. "Azok az iparágak nyerik meg az új, hatékony, de széles körben elfogadott és fenntartható üzleti modellek kialakításáért folyó versenyt, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a társadalom igényeihez és felfogásához” - teszik hozzá.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gothmog #21
    #19:
    ebben egyetértünk, nem gondolnám, hogy hagymázos ideológiákkal -pl. a kapitalizmus gonoszságáról- meg lehetne indokolni ezt az egészet.
    Régen elloptam mert megtehettem, most meg ingyen, vagy nagyon olcsón (streaming, humble, youtube, akciók) legálisan használok/nézek/hallgatok egy csomó dolgot, mert megtehetem. Nincs ezen mit túlgondolni.
    És ha belegondolok, régen az írható dvd-kre több pénz (plusz idő a megírásukra) elment, mint amibe most egy akciós játékcsomag, vagy egy alap netflix előfizetés kerül.
  • kjhun #20
    #15: Bizony, bizony!! Van, ebben is mennyi igazság! Az adattömörítéssel foglalkozó programozók körében is kiveri a bizit, vannak háborgások az ilyen jellegű jogokkal való visszaélés miatt, amit csak lopirájt-nak csúfolok én, mert nem is érdemel jobb jelzőt, ez az egész. A történe lényege az, hogy az MS ráakarja a mocskos mancsát tenni, holmi kamu szabadalommal, az úgynevezett ANS-kódolásra, aminek, a RANS-variánsán, több tömörítőprogram és a JPEG-XL-kodek léte fog függni a jöváben, ha nem lesz aki 20k$-t feccöljön bele a szabadalom érvényesítésébe, mivel már azelőtt publikálásra került, mielőtt még az MS beadta volna, a szabadalmát évekkel korábban. A szoftverek terén, rengeteg ilyen mocskosság van, a háttérben.

    #18: Na, pont beletrafáltál, egy olyan dologba, ami bizony részben, az okozója, az egész "lopunk? nem lopunk?" történetnek! Ma, ha legálisan, éppenséggel a Csillagok háborúja "eredeti szinkron"-os változata érdekelne, na azt hol is tudnám meg venni legálisan?? Pláne, HDF-minőségben?? Sehol!! Vagy, meg kellene kaparintani az eredeti 16/35mm-es kópiűt az archívumból és közösségi összefogással, beszkenneljük, legalább 2K-ban, esetleg 4K-ban vagy marad, a padlások, pincék mélye, ahol esetleg lapul egy-egy vhs, a maga közel 40 évével, amire valalki annó felvette a filmet, a TV-ből. Esetleg, egy volt "GUILD"-es tékás kazettán beszerezni, ha be tudod és némi szerencsével, nem egy másolatba futsz bele. Ugyanezt, modnhatnám, a Birodalom viszsavág kapcsán is? Hol, a magyar szinkronos mozikópia, jó minőségben, az eredeti magyar feliratozásos stáblistával és feliratokkal?? Sehol! Mint, a feliratozott kópiák is.

    Ez, csak egy példa volt, mennyi filmre, rálehetne még ezt húzni. Zömmel, a régi szinkronok miatt. Magyar viszonylatban.

    Amit, meg nem lehet legálisan, már meg venni, mert nem forgalmazható (joglejárt, mozis jog), stb... (filmek tipikus esete), azt kb. ellopni, se lehet. Így ne károgjon már akkor senki se, ha mégis valami elő/felkerült a netre, mert csak. (pl: egy régi szinkes film, narris filmek (a régi filmes warez!) egyéb műsor, stb...)
  • Sequoyah #19
    " a felperesek úgy számoltak, hogy egy letöltés = egy elmaradt vásárlás"
    Ez valoban hulye szamitasi modszer, ezt nem is tagadtam soha, de ennek semmi koze a cikkben irtakhoz, es az en kommentemhez a cikkben.
    A lopas az lopas, meg ha az okozott konkret kar szamitasaban eltero velemenyek is vannak. Autolopas sem ugy mukodik hogy Mercedes utan a bortonbe mesz, mert dragabb, de a Toyotat lehet vinni mert az olcso...

    Azt meg vegkepp nehogy mar a tolvaj mondja meg hogy mi jar neki ingyen mert neki nem er annyit, vagy nem is elerheto szamara. A jogtulajdonos joga hogy kitalaljon egy jo arazasi modellt. Ezert szoktak eloszor dragan moziba adni, aztan olcson streamingen es DVD-n, vegul "ingyen" a TV-ben, ahol vegul azok is megnezik akik amugy penzt nem adnanak erte.
    Az hogy valahol nem jo aron teszi elerhetove, ezert lemarad a piac egy reszerol, az az o baja.

    Nem tagadom, en is toltottem le fiatalabban illegalisan dolgokat, de nem buszkelkedek vele es mondom az hogy nekem az jart, es nem lopas...
  • zola2000 #18
    Egyébként szerintem meg lehet érteni mindkét felet.

    Szerintem a warez legnagyobb előnye az, hogy régi cuccok nem vesznek el, és akkor is hozzáférhetőek ha épp Magyarországon nem lisenceli senki.

    Szerintem egy köztes megoldás kellene: mondjuk tíz év után szűnne meg az aktív szerzői jogvédelem, tehát legálisan lehessen ingyen terjeszteni tíz+ éves filmeket/játékokat (kivéve kereskedelmi TVk/rádiók/fizetős stream) úgy minden megmaradna hozzáférhetően, utána is csepegne bevétel persze és a kalózok is jobban benne lennének hogy az oldalukon új dolgokat nem terjesztenek.
  • Fefy #17
    #3 Azért ez így nem teljesen pontos, amit írtál.
    Ha a számládat lefosztják, vagy a fizetésedet helyetted veszik fel, az egyértelműen lopás, mert a jogos tulajdonosnak hiányzik (= nem tudod elkölteni a saját pénzed). A warez letöltés viszont más egy kicsit. Megvesznek egy eredeti példány, majd ezt többszörözik (amihez crack-et gyártanak, stb). Tehát az eredeti példány után járó pénz ott lesz a játékkiadó zsebében, sehonnan nem hiányzik. Az, hogy a végén ebből esetleg 1 millió másik másolat lesz, a szó szoros értelmében nem lopás. Ha bemész a boltba és egy fizikai hordozón fizetés nélkül kihozol egy játékot, na az lopás. Ha meghekkeled az online fizetési rendszert egy digitálisan terjesztett szoftver esetén és így fizetés nélkül hozájutsz egy legális kulcshoz, na ez lopás. Az viszont, hogy te is feltelepíted ugyanazzal a kulccsal a másolatodat, mint másik 100 ember, nem loptál. Igen, jogosulatlanul használod, de ez a jog szempontjából is más. Méghozzá ez BTK 385. § alapján büntetendő ("Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti"). Ugyanakkor a lopás a BTK 370.§-a tárgyalja, aminek a lényege ez: "Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el." Mivel te csak jogtalanul használsz egy másolatot, így az eredeti termék megmarad a jogos tulajdonosnál (szerzői jogsértést követsz el), tehát ez nem lehet lopás a jog szerint sem.
  • zola2000 #16
    Igazából szerintem is felesleges üldözni a warezt, dolgozó ember úgyis előfizet, mert többet ér az ideje annál hogy pendrival szenvedjen ami a pc/tv között vándorol. Vagy szoftverek/konzol törésével sem szívesen szív a legtöbb ember ha nem muszáj.

    Míg aki ezt teszi, az olyan hogy nagyon spórolni akar szóval nem nagy veszteség.
  • morguldae #15
    Jogkövető magatartás? Kinek a joga? Azoké akik az emberekre ráerőszakolnak mindent. Így tartják szolgaságban az emberiség 90 százalékát. Az államnak nevezett bűnszervezet a legveszélyesebb terrorszervezet mert jogot állít fel amit rákötelez másokra. És az erőszak szervezeteivel kikényszeríti. És mindezt jognak, meg törvénynek nevezik.
    Utoljára szerkesztette: morguldae, 2022.06.30. 11:59:24
  • Tetsuo #14
    Egyetértek Sequoyah-val, hülyeség az, hogy valami azért nem lopás, mert fizikailag nem tűnt el.
    Én pontosan tudom, hogy boltokban árult szoftver és digitális könyv torrentezése lopás, mégis megteszem, mert azt is lopásnak tartom, ha ezeket túl drágán, nyerészkedve árulják, illetve egyáltalán nem értek egyet kapitalista elvekkel. Megvetek minden céget már a gazdasági működése miatt, erkölcsileg jogosnak tartom (ez pedig magasabb szint, mint az aktuális suta törvények, ami szerint valóban lopás) az extraprofit visszavételét személyek, emberek által. Persze nem mindegy ki által stb.
    Nem, nem ideologizálom meg azt, hogy én olcsóbban, kvázi ingyen jussak hozzá bizonyos dolgokhoz. Egy csomó mindent nem töltök le és egy csomó mindenért fizettem akár százezreket is, mert ott másként gondoltam.
    Nem is rólam szól ez, hanem az emberek többségéről, pl. a harmadikvilág-beliekről akik soha életükben nem juthatnának hozzá profi programokhoz vagy szegény oroszok és ukránok (csak a példa kedvéért), akik ebben a [email protected], digitalizált világban szinte egyetlen szórakozásként adott helyzetben csak videójátékokkal játszhatnának és a "piac" kizárná őket az irreális árakkal. Hát, törjék és "lopják", amit tudnak, mert valóban lopásnak számít, bár a helyi törvények számítanak, mint pl. itthon a filmek letöltése egyáltalán nem lopás, csak a szoftvereké. (A feltöltés más tészta.)
    Szóval egy ugandai gyerek, aki kivételes helyzetében rendelkezik megfelelő PC-vel és letölti hozzá a Photoshopot, az valószínűleg semmilyen kárt nem okoz az Adobe-nak, hiszen nem tudná megvenni, nem is venné meg azt a szoftvert. Persze ezek a cégek úgy számolnak minden letöltést, hogy az őket megkárosítja... Ezért sem lehet elhinni ezeket.
  • gothmog #13
    Régen a windowst akárhányszor, akárhány gépre fel lehetett telepíteni ugyanazzal a kulccsal (az officet is), volt photoshop rajta (keygen, aktivátor, mókolás a hosts fájlban), meg corel suite, meg 3D studio max (keygen, aktivátor) de warez volt a totalcommandertől kezdve a winzipen keresztül az antivírusig majdnem minden. Azért csak majdnem, mert már kezdtek beszivárogni a különféle free szoftverek. A játékokat másoltuk, bár azokhoz is egyre gyakrabban kellett keygen, meg aktiválás, meg egyéb mókolás. A filmeket szintén egymástól másoltuk. Princo és arita írható DVD megvan? ;)

    Most:
    Átszoktam linuxra, azon ps helyett gimpre, corel draw helyett inkscape-re, 3dsmax helyett elbírok a blenderrel, a libreoffice is tud mindent ami otthon kellhet. Játszani már csak nagyon ritkán, pedig van közel 300 játékom a steamen, csomagokban vettem a humblebundle-n, fillérekért. Van egy alap Netflix előfizetésem, de azért előfordul hogy sorozatokat meg filmeket torrentről szerzek be, de ez is egyre ritkább. Már DVD-lejátszóm sincsen, a régi lemezek egy ládában porosodnak a padláson. (a nagy része vsz. már olvashatatlan)
    Persze meg tudnám oldani az egészet most is a régi módszerrel, de nekem ez most már így messze sokkal kényelmesebb mint lépten-nyomon azokkal a kibaszott aktivátorokkal/keygenekkel meg a windows lelkivilágával kínlódni.
    (nektek se működik a válasz-gomb?)

  • gothmog #12
    „De van, a megspórolt termék ára.”
    -az igaz, viszont anno az elhíresült szerzőijogi perekben a felperesek úgy számoltak, hogy egy letöltés = egy elmaradt vásárlás, ill. egy feltöltés = egy eladott lopott holmi. Így jöttek ki a millió dolláros kártérítési igények egy-egy torrentre. Ezt pedig nem nehéz belátni, hogy nem állja meg a helyét.