Berta Sándor
Innovatív terápia stroke-on átesett betegeknek
A kezelés során főszerep jut az agy-számítógép interfésznek.
A g.tec technológiai vállalat egy olyan innovatív kéz- és lábterápiát dolgozott ki, amely megváltoztatja az agyban lévő idegsejtek közötti kapcsolatot és támogatja a különböző mozdulatok újbóli megtanulását. A recoveriX nevű terápia az agy-számítógép interfészen alapul és három szabvány kezelési módot ötvöz. Az utóbbiak a tükörneuron-terápia, a funkcionális elektródastimuláció és a motoros ötletek alkalmazása. A lényeg, hogy a szélütéses páciensek esetében nem csupán a karokat és a lábakat edzik, hanem a memóriát és a koncentrációs képességet is. Mindezt megerősítette Christoph Guger kutató, a g.tec alapítója is.
A kezelés során egy kijelzőn megjelenített avatár vezeti végig a beteget a folyamaton és segít a kéz- és a lábmozdulatok elvégzésében. Eközben valós időben elektrostimuláció valósul meg az adott kéz- vagy lábizomban. A tesztek alapján általában 25 terápia után észrevehető javulás tapasztalható a kéz- és a lábfunkciókban, s csökkenthetők a fájdalmak és a remegések is.
Guger elmondta, hogy a kezelés bármikor elkezdhető, akár a szélütés után közvetlenül vagy a kórházban, illetve a rehabilitációs szakaszban vagy azt követően is. Az mindenképpen jó hír, hogy a terápia akár a stroke után 10, 20 vagy 30 esztendővel is javulást eredményezhet a páciens állapotában. A tesztekben résztvevők általában 3,8 esztendővel a szélütés után kapták meg az új kezelést és szinte mindegyiküknél használt is. Csupán két személynél nem vált be a terápia: az egyikük időközben újabb szélütést kapott, míg a másik egy idő után nem vett részt a foglalkozásokon. A rendszer fejlesztése egyébként 2016-ban kezdődött és az első négy évben lezárultak a klinikai tesztek.
A g.tec technológiai vállalat egy olyan innovatív kéz- és lábterápiát dolgozott ki, amely megváltoztatja az agyban lévő idegsejtek közötti kapcsolatot és támogatja a különböző mozdulatok újbóli megtanulását. A recoveriX nevű terápia az agy-számítógép interfészen alapul és három szabvány kezelési módot ötvöz. Az utóbbiak a tükörneuron-terápia, a funkcionális elektródastimuláció és a motoros ötletek alkalmazása. A lényeg, hogy a szélütéses páciensek esetében nem csupán a karokat és a lábakat edzik, hanem a memóriát és a koncentrációs képességet is. Mindezt megerősítette Christoph Guger kutató, a g.tec alapítója is.
A kezelés során egy kijelzőn megjelenített avatár vezeti végig a beteget a folyamaton és segít a kéz- és a lábmozdulatok elvégzésében. Eközben valós időben elektrostimuláció valósul meg az adott kéz- vagy lábizomban. A tesztek alapján általában 25 terápia után észrevehető javulás tapasztalható a kéz- és a lábfunkciókban, s csökkenthetők a fájdalmak és a remegések is.
Guger elmondta, hogy a kezelés bármikor elkezdhető, akár a szélütés után közvetlenül vagy a kórházban, illetve a rehabilitációs szakaszban vagy azt követően is. Az mindenképpen jó hír, hogy a terápia akár a stroke után 10, 20 vagy 30 esztendővel is javulást eredményezhet a páciens állapotában. A tesztekben résztvevők általában 3,8 esztendővel a szélütés után kapták meg az új kezelést és szinte mindegyiküknél használt is. Csupán két személynél nem vált be a terápia: az egyikük időközben újabb szélütést kapott, míg a másik egy idő után nem vett részt a foglalkozásokon. A rendszer fejlesztése egyébként 2016-ban kezdődött és az első négy évben lezárultak a klinikai tesztek.