Az Európai Unió és NATO a kínai területről végzett kártékony és destabilizáló, a tagországok biztonságát és gazdaságait fenyegető kibertámadások elleni fellépésre szólította fel Pekinget, amely válaszul rágalomnak nevezte a Microsoft Exchange-kibertámadásokkal kapcsolatos vádakat.

A Microsoft Exchange-szerverek elleni kibertámadás ügye márciusában pattant ki. Szakértők szerint a kibertámadás lehetővé tette, hogy a hekkerek a szervereken keresztül hozzáférjenek globális számítógépes hálózatokhoz. Becslések szerint a hekkertámadás több mint negyedmillió szervert és legalább harmincezer szervezetet, vállalatot és helyi kormányzatot érintett világszerte. Joe Biden amerikai elnök azzal vádolta meg a kínai hatóságokat, hogy védelmezik és még buzdítják is a kibertámadások elkövetőit. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Nagy-Britannia és az Európai Unió szintén nyilatkozatban reagáltak a Microsoft Exchange-szerverek meghekkelésére. Kedden Kato Kacunobu japán kormányszóvivő elmondta: japán vállalatok is célponttá váltak az "APT 40" néven ismert - a vádak szerint a kínai állambiztonsági minisztériumhoz kötődő - hekkercsoport által kivitelezett kibertámadásokban.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában közölte, az EU és tagállamai olyan kínai területről végrehajtott, rosszindulatú kibertevékenységeket tártak fel, amelyek az EU és a tagállamok kormányzati intézményeit és politikai szervezeteit, valamint az európai kulcsfontosságú iparágakat célozták meg. Elmondta, a Microsoft Exchange szerver közelmúltban tapasztalt megtámadása több ezer számítógép és hálózat biztonságát veszélyezteti világszerte. Az ismert hackercsoportokhoz kapcsolható szellemi tulajdon eltulajdonítására és kémkedés céljából Kína területéről folytatott felelőtlen és káros magatartás biztonsági kockázatokat és jelentős gazdasági veszteségeket eredményezett az Európai Unió tagországai kormányzati intézményei és a magántársaságok számára.

Az EU és tagállamai határozottan elítélték a rosszindulatú kiberaktivitást, amely ellentétes az ENSZ-tagállamok által jóváhagyott felelős állami magatartás normáival. A kínai hatóságoknak be kell tartaniuk kötelezettségvállalásaikat, és nem engedhetnek meg ilyen tevékenységet országuk területén. Pekingnek megfelelő intézkedést kell hoznia, az ilyen aktivitás felderítésére, kivizsgálására és kezelésére - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A NATO közleményében azt írta, a katonai szövetség egyre nagyobb aggodalommal figyeli a tagországok biztonságát fenyegető számítógépes fenyegetéseket, melyek létfontosságú infrastruktúrákat és demokratikus intézményeket céloznak. A rosszindulatú kibertevékenységek aláássák a kibertér biztonságát és stabilitását, valamint az abba vetett bizalmat - húzták alá. A NATO elítéli az euroatlanti biztonság destabilizálását és károsítását, a polgárok mindennapi életének megzavarását célzó kibertámadásokat - húzták alá. A szövetség eltökélt szándéka, hogy képességeinek teljes skáláját alkalmazza a kiberfenyegetések ellen védelme és biztonsága érdekében, a nemzetközi joggal összhangban - közölték.

"A július közepén tartott brüsszeli NATO-csúcstalálkozó következtetéseivel összhangban felszólítjuk az összes államot, Kínát is beleértve, hogy tartsák be nemzetközi kötelezettségvállalásaikat, és felelősségteljesen viselkedjenek nemzetközi téren, beleértve a kiberteret is" - fogalmaztak. A NATO kész előremutató párbeszédre Kínával a számítógépes fenyegetések felszámolása és a közös kihívások kezelése érdekében - tették hozzá.

Rágalomnak nevezte Peking az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió vádját, hogy a Microsoft Exchange-szerverek elleni kibertámadás-sorozatot a kínai vezetés parancsára hajtották végre. Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nyugati kampány teljes mértékben politikai indíttatású, Kína lejáratásáról és nyomásgyakorlásról szól. Washington nem állt elő kellő bizonyítékkal a "rágalmak" alátámasztására - tette hozzá.