Berta Sándor
Kockázatosak az IT-óriások kriptovaluta-projektjei
Fenntartásokkal kell fogadni ezeket a programokat.
Az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetést fogalmazott meg azon digitális pénzprojektekkel kapcsolatban, amelyeket nagy IT-cégek indítanak vagy amelyekben ilyen társaságok részt vesznek. A Bruegel nevű brüsszeli szervezet online rendezvényén Fabio Panetta, az EKB igazgatóságának tagja és a digitális euró bevezetésére létrehozott csoport vezetője kijelentette, hogy pont e kockázatok csökkentése miatt kellene a banknak egy saját digitális valutát létrehoznia.
A pénzintézet tavaly novemberben jelezte, hogy már az idei év közepétől tesztelné a digitális eurót, amelyet 2022-ben vezethetnek be. Ehhez mindenekelőtt a szükséges technológiai infrastruktúrát kell biztosítani, hogy a rendszer biztonságosan és zökkenőmentesen működjön. A cél az, hogy az európai uniós állampolgárok az okostelefonjaikon magukkal vihessék a pénztárcájukat, amely az elektronikus eurójukat rejti és azzal bonyolíthassák le másodpercek alatt a vásárlásaikat, akár az országhatárokon átnyúlva is.
A szakember kiemelte, hogy a nagy technológiai cégek a közösségi média felett gyakorolt ellenőrzésük miatt megkísérelhetik majd a hagyományos terjesztési hálózatok és azokon belül a fizetési rendszerek megkerülését. Az adatvezérelt modellek veszélyeztethetik a magánszférát és annak a kockázatát is magukban hordozhatják, hogy visszaélések történhetnek a személyes információkkal. Ráadásul e vállalatok más szolgáltatásaival való integráció nagyon erősen fenyegetheti a piaci versenyt.
Panetta szerint a virtuális fizetőeszközök gyors elterjedésével - s nem szabad elfelejteni, hogy például a Facebook rendkívül nagy ügyféltáborral rendelkezik -, akár a pénzügyi piac stabilitása is veszélybe kerülhet. Éppen ezért az egész folyamat rendszerszintű kockázatokat alakíthat ki és akár a monetáris szuverenitást is veszélyeztetheti.
Az EKB igazgatóságának tagja egyúttal közölte, hogy áprilisban várható leghamarabb döntés a digitális euróról és akkor jelenhetnek meg további részletek is a programról. A szakember úgy gondolja, hogy a digitális euró hozzáférést kínálhat majd egy biztonságos, lekötött pénzügyi eszközhöz, amely a készpénzzel szemben és konstrukciós korlátozások nélkül nagy mennyiségben és költségek nélkül fenntartható lesz. A legfontosabb az adatvédelem biztosítása.
Ugyanakkor a szakember hangsúlyozta, hogy ha garantálják is a rendszer stabilitását, akkor sem fogják tudni a magánszféra védelmét 100 százalékban biztosítani. Ennek ellenére a kisebb összegű tranzakciók esetében lehetőséget kell majd adni arra, hogy azokat teljesen anonim módon és akár offline is le lehessen bonyolítani.
Panetta hozzátette, hogy az EKB jelenleg is fontolgatja, hogy névtelenségét szavatoló kuponokat fog kínálni a digitális euróval rendelkező felhasználóknak. Ez a módszer lehetővé tenné, hogy az emberek teljes ellenőrzést gyakorolhassanak a bizalmas és a személyes adataik felett. Mindenesetre a jövőben kompromisszumra lesz szükség a digitális euró hatékony működtetése és az adatvédelmi szabványok alkalmazása között. Ezt a kérdést azonban nem csupán az Európai Központi Banknak kell tanulmányoznia, hanem a felhasználóknak is.
A legnagyobb várakozás minden bizonnyal a Facebook által fejlesztett kriptovalutát övezi, amelynek neve korábban Libra volt, most pedig Diem. Bár a Mastercard 2019 októberében a Visával együtt kihátrált a Libra projekt mögül, nemrég mégis úgy döntött, hogy megnyitja a rendszerét egyes digitális pénzek előtt.
Az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetést fogalmazott meg azon digitális pénzprojektekkel kapcsolatban, amelyeket nagy IT-cégek indítanak vagy amelyekben ilyen társaságok részt vesznek. A Bruegel nevű brüsszeli szervezet online rendezvényén Fabio Panetta, az EKB igazgatóságának tagja és a digitális euró bevezetésére létrehozott csoport vezetője kijelentette, hogy pont e kockázatok csökkentése miatt kellene a banknak egy saját digitális valutát létrehoznia.
A pénzintézet tavaly novemberben jelezte, hogy már az idei év közepétől tesztelné a digitális eurót, amelyet 2022-ben vezethetnek be. Ehhez mindenekelőtt a szükséges technológiai infrastruktúrát kell biztosítani, hogy a rendszer biztonságosan és zökkenőmentesen működjön. A cél az, hogy az európai uniós állampolgárok az okostelefonjaikon magukkal vihessék a pénztárcájukat, amely az elektronikus eurójukat rejti és azzal bonyolíthassák le másodpercek alatt a vásárlásaikat, akár az országhatárokon átnyúlva is.
A szakember kiemelte, hogy a nagy technológiai cégek a közösségi média felett gyakorolt ellenőrzésük miatt megkísérelhetik majd a hagyományos terjesztési hálózatok és azokon belül a fizetési rendszerek megkerülését. Az adatvezérelt modellek veszélyeztethetik a magánszférát és annak a kockázatát is magukban hordozhatják, hogy visszaélések történhetnek a személyes információkkal. Ráadásul e vállalatok más szolgáltatásaival való integráció nagyon erősen fenyegetheti a piaci versenyt.
Panetta szerint a virtuális fizetőeszközök gyors elterjedésével - s nem szabad elfelejteni, hogy például a Facebook rendkívül nagy ügyféltáborral rendelkezik -, akár a pénzügyi piac stabilitása is veszélybe kerülhet. Éppen ezért az egész folyamat rendszerszintű kockázatokat alakíthat ki és akár a monetáris szuverenitást is veszélyeztetheti.
Az EKB igazgatóságának tagja egyúttal közölte, hogy áprilisban várható leghamarabb döntés a digitális euróról és akkor jelenhetnek meg további részletek is a programról. A szakember úgy gondolja, hogy a digitális euró hozzáférést kínálhat majd egy biztonságos, lekötött pénzügyi eszközhöz, amely a készpénzzel szemben és konstrukciós korlátozások nélkül nagy mennyiségben és költségek nélkül fenntartható lesz. A legfontosabb az adatvédelem biztosítása.
Ugyanakkor a szakember hangsúlyozta, hogy ha garantálják is a rendszer stabilitását, akkor sem fogják tudni a magánszféra védelmét 100 százalékban biztosítani. Ennek ellenére a kisebb összegű tranzakciók esetében lehetőséget kell majd adni arra, hogy azokat teljesen anonim módon és akár offline is le lehessen bonyolítani.
Panetta hozzátette, hogy az EKB jelenleg is fontolgatja, hogy névtelenségét szavatoló kuponokat fog kínálni a digitális euróval rendelkező felhasználóknak. Ez a módszer lehetővé tenné, hogy az emberek teljes ellenőrzést gyakorolhassanak a bizalmas és a személyes adataik felett. Mindenesetre a jövőben kompromisszumra lesz szükség a digitális euró hatékony működtetése és az adatvédelmi szabványok alkalmazása között. Ezt a kérdést azonban nem csupán az Európai Központi Banknak kell tanulmányoznia, hanem a felhasználóknak is.
A legnagyobb várakozás minden bizonnyal a Facebook által fejlesztett kriptovalutát övezi, amelynek neve korábban Libra volt, most pedig Diem. Bár a Mastercard 2019 októberében a Visával együtt kihátrált a Libra projekt mögül, nemrég mégis úgy döntött, hogy megnyitja a rendszerét egyes digitális pénzek előtt.