Berta Sándor

Hatályba lépett a spanyol digitális adótörvény

A jogszabályt még tavaly ősszel fogadták el.

Spanyolországban a múlt héten szombaton hatályba lépett az a törvény, amely a nagy IT-cégekre vonatkozó digitális adózásról és a pénzügyi szolgáltatásokat, illetve a bizonyos részvényvásárlásokat érintő tranzakciós adóról szól. A jogszabályt tavaly októberben szavazta meg a spanyol parlament.

Elemzők azzal számoltak, hogy az első bevételek márciusban vagy áprilisban folyhatnak be a spanyol költségvetésbe és az idei esztendőre az adókból tervezett 968 millió euróból elsősorban a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került turisztikai és szolgáltatói ágazatot segítené meg a spanyol kormány.

A jogszabály alapján a nagy online cégek kötelesek 3 százalékos adót fizetni, ha a globális internetes reklám- és adateladási bevételeik legalább 750 millió eurót, míg a helyi bevételeik több mint 3 millió eurót tesznek ki.

Ezenkívül a nagy társaságok részvényeinek eladásával és vásárlásával kapcsolatos pénzügyi tranzakciókra 0,2 százalékos adó vonatkozik. Az adó minden olyan vállalatot érint, amely bejegyeztek a tőzsdén és fel van sorolva IBEX-35 spanyol indexben, valamint a tőzsdei értéke több mint egymilliárd euró. A madridi tőzsde listája alapján ezen 57 nagyvállalat között van az AENA, az Amadeus, a Banco Santander, a BBVA, a Cellnex, az Endesa, az Iberdrola, az Inditex, a Naturgy, a Siemens és a Telefónica.

A spanyol kabinet hangsúlyozta, hogy reméli, hogy nem egyedül lesz ebben a küzdelemben, hanem számíthat a kérdésben hasonló álláspontot képviselő Ausztriára, az Egyesült Királyságra és Franciaországra. A cél az, hogy megvalósulhasson a 21. századi adóztatás. Ugyanakkor voltak olyan vélemények, miszerint az adók miatt a jövőben Spanyolország kevésbé lesz vonzó a külföldi befektetők körében. Emellett az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja nemtetszésének adott hangot és rámutatott, hogy az adók diszkriminálják az amerikai vállalatokat, korlátozzák a nemzetközi kereskedelmi és ellentmondanak a nemzetközi adózási irányelveknek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • HTH #11
    Egy példa arra hogy a pénz nem az állam kezében van a legjobb helyen:

    https://www.theverge.com/2017/11/23/16693848/elon-musk-worlds-biggest-battery-100-days

    A helyi politikusok állították hogy a szél és napenergia kuka mert nem lehet tárolni a termelt energiát. A fosszilis energiára akartak visszaállni. Elon Musk felismerte hogy ez mekkora baromság és felajánlotta hogy 100 nap alatt épít egy aksi farmot ami képes tárolni és ha nincs kész 100 nap alatt, akkor fizetnie se kell érte a helyi kormánynak.

    Megcsinálta!

    Ez bizonyítja hogy az államnak volt épp elég pénze, csak épp a politikusok mivel sosem voltak sikeresek a versenyszférában ezért képtelenek jól kezelni, megoldani a felmerülő problémákat.
    Egy sikeres üzletember aki mellesleg kiváló mérnök, sokkal hamarabb és olcsóbban megoldja a problémát. Ráadásul neki lételeme a problémák megoldása, örül az újabb kihívásoknak, nem adja fel olyan könnyen mint a politikusok.

    Szóval kik is a jobb gazdái a pénznek? A felelősségvállaló gazdagok vagy a politikusok?

    Igen vannak olyan gazdag "üzletemberek" is akik állami pénzeken híznak és semmiféle társadalmi problémát nem akarnak megoldani saját zsebből, sőt gyakran maguk okozzák a környéken a legnagyobb problémákat a felelőtlenségükkel. Általában ők a politikusok cimborái, állami monopóliumok kedvezményezettjei. Nekik igazából teljesen mindegy milyen magasak az adók, sőt még örülnek is neki ha nagyon magasak. Az adóitokkal közvetve őket hizlaljátok a valódi tisztességes versenyszféra kárára.
    Utoljára szerkesztette: HTH, 2021.01.20. 18:42:19
  • HTH #10
    Vicces látni hogy itt mindenki az adóztatás mellett teszi le a voksát. Biztosak vagytok benne hogy az állam a legjobb gazdája a pénznek?
    Szerintem a pénzt inkább az embereknek és a cégeknek a zsebében kellene hagyni hogy fejlődhessenek. Úgy lenne korrekt ha az állam feladata csak az lenne hogy rávegye őket hogy ezt normális módon költsék el. Legyenek társadalmi kötelességei a cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt egy élhetőbb világ érdekében.

    Szóval lehet mocskos kapitalista vagyok, de hiszek abban hogy lehetne egy fenntartható normális kapitalizmust is építeni viszonylag gyenge állammal, bürokráciával.
  • kvp #9
    A savos rendszer elavult. Progressziv is lehetne, tehat savok helyett egy matematikai fuggveny. Viszont a jovedelemado alapu adoztatas nagyon elavult. A multik es a milliardosok semmilyen adoztathato jovedelemmel nem rendelkeznek, csak toke alapu beveteleik vannak. A vallalatok eseten a haszon helyett a forgalmi alapu adoztatast lehetne bevezetni, hivhatnank altalanos forgalmi adonak is. Ezt jelenleg a nemzetkozi multik nem fizetik meg. A milliardos befektetok eseten pedig a tokejovedelmet kellene megadoztatni, hivhatjuk kamatadonak is. Mivel a penz 99%-a az emberiseg 1%-anak 0.1%-anal van, ezert a forgalmi adon kivul boven eleg lenne oket es a cegeket adoztatni, tisztan a tokejovedelmeken keresztul. Az emberiseg 99.999%-anak annyira keves penze van, hogy nem igazan eri meg behajtani rajtuk barmilyen adot.

    Ehhez kepest jelenleg a tokejovdelmek szinte kivetel nelkul adomentesek es a toket kevesebb mint 1%-ban birtoklo kisemberek tartjak el a kapitalista vilag osszes kormanyat es mentik ki a nagytokeseket ha hibaznak.
  • Neocortex #8
    Minden egyéni vállalkozó aki exportra dolgozik, főleg a 2. világbeliek ahol nem is lenne helyi vásárlóerő. Ebayen amazonon és etsyn a kis kereskedők, kezdő szoftverfejlesztők, bárki aki szeretné egymaga értékesíteni a weboldalán a könyvét/termékeit/szoftverét/videójátékát. A sávos rendszer valóban jó megoldás
  • Sequoyah #7
    Jogos kritika, de ezert szoktak savos adorendszert kialakitani.

    Egyebkent mondanal egy olyan peldat aki kicsi, most remekul megel, viszont az adoszabalyokhoz valo alkalmazkodas mar tul nagy falat lenne neki?
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2021.01.19. 21:22:56
  • hunbalee #6
    Az a vicces hogy ezekszerint eddig paradicsomi élete volt ezeknek a cégeknek.. Moslék egy világ ez. Kis embert mindennel lehuzzák a cégekkel meg a kivételezések mentek.
  • kvp #5
    " A kispályásokra viszont akkora adminisztrációs terhet róna (nemzetközi szabvány hiányában) hogy egyből búcsút is mondhatnak a globális piacnak"

    Nem ezert szeretnek a nagyok, hogy igy legyen? Aztan ok majd az orszagokon belul eltuntetik az adojukat...
  • Neocortex #4
    Amit mondasz ahhoz meglenne a kapacitása a nagyoknak, hogy minden egyes ország adótörvényeinek egyesével megfeleljenek. A kispályásokra viszont akkora adminisztrációs terhet róna (nemzetközi szabvány hiányában) hogy egyből búcsút is mondhatnak a globális piacnak
    Utoljára szerkesztette: Neocortex, 2021.01.19. 15:17:00
  • Sequoyah #3
    Eleg hulye megoldas, ami inkabb nez ki bizonyos cegek megbuntetesenek, mint rendes adozasnak, ami erosen kontraproduktiv szokott lenni. Tamogatja ezt barmilyen kozgazdasagtani szakerto egyaltalan?

    Amire szuksegunk van az ennel sokkal egyszerubb es altalanosabb. Minden cegnek (nem csak IT) ott kene adoznia ahol tevekenyseget folytat, nem pedig ahol be van jelentve a "lakcime". Ezzel veget lehetne vetni az offshorozasnak is egycsapasra. Valamit ki sem kellene vonulni senkinek Spanyolorszagbol (tehat nem lesz kevesbe vonzo befektetesi kozpont), mert mindegy hol helyezkednek el, ha Spanyolorszagban akarnak a Facebookon reklamozni, akkor ott is fizetnek adot.

    Sot, ha tobb orszag is kovetne a peldat, es valoban megszunne az offshoreozas ertelme, akkor meg jol is jarna Spanyolorszag, mert ha nem valami offshore paradicsomban (pl Irorszag) hoznak letre IT kozpontot, akkor akar Spanyolorszagban is lehet...
  • end3 #2
    Kikerülhetetlen út, akadályokat kell állítani Európa virtuális gyarmatosítása ellen.