Sikeres volt a Microsoft Natick projektje

Az óriáscég kiemelte a 2018-ban tengerbe süllyesztett szerverközpontját.

A Natick projekt keretében a Microsoft először egy 2,5 méteres acélkapszulába rejtett prototípust juttatott le tíz méteres mélységbe és a berendezés 105 napon keresztül zökkenőmentesen működött. Majd 2018-ban az Orkney-szigetek partjai előtt süllyesztette le közel 36 méteres mélységbe a körülbelül 12 méter hosszú és 864 szervert tartalmazó központját. Bár a rendszer elvileg akár 5 évig is működhetett volna a víz alatt, a társaság most mégis kiemelte.

A Microsoft közölte, hogy az elképzelés nagyon jó volt, s a megvalósítása megbízhatóan és praktikus módon sikerült. A tengerben elhelyezett szerverközpont előnyei között van a szárazföldi centrumokkal szemben a viszonylag állandó, alacsony hőmérséklet, valamint az alacsonyabb páratartalom és a kisebb korrózió. A tárolásra használt acélkapszulát a tengervíz hűtötte és abban elhelyezett rackszekrényeket száraz nitrogén vette körbe. A Microsoft most elemezni akarja, hogy a kapszulában lévő viszonyok, anyagok és alkatrészek miként változtak meg az eltelt két esztendő alatt.

Az ilyen szerverkapszulák ott építhetők fel, ahol azokra a legnagyobb szükség van, így biztosíthatók például a helyi felhőkörnyezeti platformok. További előny, hogy a berendezések megbízhatóbban működnek, mint a szárazföldön. A vállalat adatai alapján csupán nyolcadannyi üzemzavar történik, viszont tény, hogy ha üzemzavar következik be, akkor a rendszert a víz alatt gyakorlatilag lehetetlen megjavítani, már csak azért sem, mert a kapszulához nem készült zsilip, amelyen keresztül a javítást végző szakemberek bejuthatnának a kapszulába.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • csigafi #2
    Elég költséges lehetett volna búvárként hackerkedve feltörni :-). Vajon őrizték is?
    https://youtu.be/L2oJw1a_qEM
    Nagy dolgok ezek azért mégis csak
  • kvp #1
    Gondolkoznak, hogy miert voltak megbizhatobbak a szerverek. A fix nyomasu nitrogen atmoszfera eleg sokat segithetett, de az allando alacsony homerseklet is. A vilag vegen, a rezgesek hianya is elonyos. Meg az, hogy senki nem piszkalta a rendszert ket evig. Kerdes, hogy a terheles is teljesen azonos volt-e mint az osszehasonlitasi alapnak hasznalt adatkozpont eseten? (mivel a haromfazisu tapkabel mellett csak egy adatkabel allt rendelkezesre es a telepitesi helyen nem tul nagy a netes forgalom)