SG.hu·
A Microsoft vezetője az MI-modellek rejtett árára figyelmeztet
Satya Nadella szerint a vállalatok nemcsak pénzzel fizetnek a zárt MI-modellek használatáért, hanem értékes üzleti tudásukat is átadják a modellfejlesztőknek.
Az MI lehetséges hátrányairól szóló, egyre hevesebb viták közül van egy aggodalom, amely különösen sok fejtörést okoz a Szilícium-völgy MI-rajongóinak. Attól tartanak, hogy a saját, zárt modelljeiket értékesítő hatalmas MI-laborok valamilyen módon trójai falóként működnek. A félelem lényege az, hogy miközben startupok és nagyvállalatok olyan cégek MI-modelljeit használják, mint az OpenAI vagy az Anthropic, ezek a laborok egyre nagyobb hozzáférést szereznek az adott vállalatok legérzékenyebb üzleti információihoz. A modellfejlesztők ezután saját céljaikra használhatják fel ezt a tudást, és akár ügyfeleik versenytársaivá is válhatnak. Az ilyen figyelmeztetéseket megfogalmazók között olyan kockázatitőke-befektetők is vannak, mint Jason Calacanis, valamint az olyan vállalatvezetők, mint az Alex Karp által irányított Palantir vezérigazgatója.
Most egy meglepő blogbejegyzésben a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella is csatlakozott ehhez a táborhoz. Nadella arra figyelmeztet, hogy az MI felhasználói - akiket ő "vásárlóknak" nevez - kétszer fizetnek. Egyrészt tudatosan pénzt költenek az MI-tokenek használatára, másrészt közben akaratlanul is átadják értékes adataikat. "Lényegében kétszer fizetsz az intelligenciáért: egyszer pénzzel, másodszor pedig valamivel, ami még értékesebb: azzal a saját tudással, amelyet fel kell fedned ahhoz, hogy az intelligencia valóban hasznos legyen. Minél jobb teljesítményt szeretnél elérni a modelltől, annál több ilyen tudást kell betáplálnod neki!" - írta.
Nadella szerint a legnagyobb veszély az, hogy a vállalatok szó szerint megtanítják az MI-modelleket saját üzletük finom részleteire. "A modellek a 'maradékokból' tanulnak: az emberek által megírt utasításokból, az ügynökök által használt eszközökből, és különösen azokból a javításokból, amelyeket az emberek akkor végeznek, amikor a modell hibázik. Minden egyes korrekció intézményi tudássá alakul" - írta. Ez "olyan tudás, amelyet egy versenytárs soha nem tudna megvásárolni", ennek ellenére a vállalatok átadják ezt az információt. Nadella szerint ha az MI-cégek szabadon felhasználhatják az interneten található adatokat modelljeik betanítására, akkor igazságos lenne, ha a vállalatok cserébe tanulmányozhatnák ezeket a modelleket, vagyis "lepárolhatnák" azok működését.
A "lepárlás" vagy distillation azt a gyakorlatot jelenti, amikor egy modell saját kimeneteit használják fel annak megértésére, hogyan működik, majd ezekből az ismeretekből egy új, gyakran olcsóbb modellt képeznek. Februárban az Anthropic azzal vádolta a kínai nyílt forráskódú modelleket, hogy több millió lekérdezést küldtek a Claude rendszerének annak érdekében, hogy saját modelljeiket fejlesszék, és felszólította az Egyesült Államok kormányát, hogy szigorítsa az exportkorlátozásokat.
Nadella érvelésének központi eleme az, hogy a modellfejlesztők nem élvezhetnek kétféle előnyt egyszerre. Képmutatás szerinte, ha szabadon tanulhatnak a világ adataiból, miközben másokat korlátoznak abban, hogy ugyanezt tegyék az ő modelljeikkel. "Bár szükség van arra a nagy innovációra, amely abból fakad, hogy a modellfejlesztők jogos használati lehetőséget kapnak arra, hogy nyilvános adatokon képezzék modelljeiket, ironikusnak találom, hogy a jelenlegi helyzet szerint ezután korlátozó feltételeket vezetnek be a lepárlással szemben" - írta Nadella. A Microsoft vezérigazgatóját különösen az aggasztja, amikor a modellfejlesztők "fenntartják maguknak a jogot arra, hogy tanuljanak az ügyfelek használati adataiból és interakcióiból".
Nadella megoldási javaslata pontosan olyan, amilyet egy hatalmas felhőszolgáltató vezetőjétől várni lehetne. Azt szeretné, hogy a vállalatok "megőrizzék tulajdonjogukat" saját adataik felett, beleértve az utasításokat, visszajelzéseket és egyéb információkat is. Ezért arra ösztönzi őket, hogy építsenek saját "tulajdonosi tanulási környezeteket" a felhőben, ahol az adataik amúgy is nagy valószínűséggel már tárolva vannak, és ami természetesen akár a Microsoft saját felhőszolgáltatásának, az Azure-nak is kedvezhet. Emellett azt szeretné, hogy a vállalatok úgynevezett "orkesztrációs rétegeket" hozzanak létre. Ezek lényegében olyan rendszerek lennének, amelyek lehetővé teszik az egyszerű váltást különböző MI-modellek között, ahelyett hogy egyetlen szolgáltatóhoz kötnék magukat. Az olyan eszközök, mint az "MI-átjárók", amelyek pontosan ezt teszik lehetővé a vállalatok számára, egyre népszerűbbé válnak.
Bár Nadella soha nem használja a "nyílt forráskód" kifejezést a tulajdonjog megőrzésének módszereként, ez egyértelműen ott húzódik érvelése mögött. Ugyanakkor van egy másik, kevésbé nyilvánvaló üzenet is. A nagyvállalatok közül sokan, amelyek még mindig rendelkeznek saját adatközpontokkal a felhő használata mellett, már most is saját infrastruktúrájukon futtatott nyílt forráskódú modellekre térnek át, amelyeket az iparágban "on-prem" rendszereknek neveznek. Idit Levine, a Solo.io alapítója és vezérigazgatója, amely olyan hálózati és biztonsági szoftvereket készít, amelyek segítik a vállalatokat MI-rendszereik kezelésében, azt mondja, hogy saját ügyfeleinél pontosan ezt a változást látja. Miután a vállalatok kipróbálják a zárt modellfejlesztők megoldásait, elkezdik feltenni maguknak a kérdést: "Foghatok egy nyílt forráskódú modellt, és futtathatom helyben? Szinte 90 százalékát tudja annak, amit a nagy modell, és sokkal kevesebbe kerül" - mondta Levine.
A Solo.io technológiáját tavaly választották ki a Linux Foundation Agentgateway projektjének technológiai alapjául. A vállalat ügyfelei között olyan nagyvállalatok találhatók, mint a T-Mobile, az ADP és az SAP. Levine szerint a vállalatok egyre gyakrabban telepítenek helyben futó nyílt forráskódú modelleket, és ezt az üzleti MI-használat következő nagy hullámának tekinti.
Nincs egyedül ezzel a véleményével. A Vercel, amely elsősorban weboldalak építésére és üzemeltetésére szolgáló platformként ismert, de nemrégiben MI-modellváltó eszközökkel bővítette szolgáltatásait, valamint az OpenRouter, amely segít a fejlesztőknek a különböző MI-modellek közötti kérések irányításában, egyaránt jelentős növekedést tapasztal a nyílt modellek forgalmában. A Vercel átjáróján keresztül múlt hónapban továbbított teljes forgalom 29 százalékát már nyílt modellek adták.
Most, hogy a Microsoft vezérigazgatója, egy olyan vállalat vezetője, amely az OpenAI-ba és az Anthropicba is befektetett, nyíltan arra ösztönzi a vállalatokat, hogy legyenek óvatosak a zárt modellek használatával, valószínűnek tűnik, hogy ez a trend tovább erősödik. "Amikor intelligenciát fogyasztasz, közben intelligenciát hozol létre. És annak, amit létrehozol, hozzád kell tartoznia" - írta Nadella.
Az MI lehetséges hátrányairól szóló, egyre hevesebb viták közül van egy aggodalom, amely különösen sok fejtörést okoz a Szilícium-völgy MI-rajongóinak. Attól tartanak, hogy a saját, zárt modelljeiket értékesítő hatalmas MI-laborok valamilyen módon trójai falóként működnek. A félelem lényege az, hogy miközben startupok és nagyvállalatok olyan cégek MI-modelljeit használják, mint az OpenAI vagy az Anthropic, ezek a laborok egyre nagyobb hozzáférést szereznek az adott vállalatok legérzékenyebb üzleti információihoz. A modellfejlesztők ezután saját céljaikra használhatják fel ezt a tudást, és akár ügyfeleik versenytársaivá is válhatnak. Az ilyen figyelmeztetéseket megfogalmazók között olyan kockázatitőke-befektetők is vannak, mint Jason Calacanis, valamint az olyan vállalatvezetők, mint az Alex Karp által irányított Palantir vezérigazgatója.
Fair warning, YC founders: if you take these tokens, there’s a non-zero chance that OpenAI will study exactly what your startup is doing, copy your idea and put your app into their free offering.
— @jason (@Jason) May 20, 2026
This is the classic platform playbook — be careful, founders! https://t.co/CRTRSXZDwu
Most egy meglepő blogbejegyzésben a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella is csatlakozott ehhez a táborhoz. Nadella arra figyelmeztet, hogy az MI felhasználói - akiket ő "vásárlóknak" nevez - kétszer fizetnek. Egyrészt tudatosan pénzt költenek az MI-tokenek használatára, másrészt közben akaratlanul is átadják értékes adataikat. "Lényegében kétszer fizetsz az intelligenciáért: egyszer pénzzel, másodszor pedig valamivel, ami még értékesebb: azzal a saját tudással, amelyet fel kell fedned ahhoz, hogy az intelligencia valóban hasznos legyen. Minél jobb teljesítményt szeretnél elérni a modelltől, annál több ilyen tudást kell betáplálnod neki!" - írta.
Nadella szerint a legnagyobb veszély az, hogy a vállalatok szó szerint megtanítják az MI-modelleket saját üzletük finom részleteire. "A modellek a 'maradékokból' tanulnak: az emberek által megírt utasításokból, az ügynökök által használt eszközökből, és különösen azokból a javításokból, amelyeket az emberek akkor végeznek, amikor a modell hibázik. Minden egyes korrekció intézményi tudássá alakul" - írta. Ez "olyan tudás, amelyet egy versenytárs soha nem tudna megvásárolni", ennek ellenére a vállalatok átadják ezt az információt. Nadella szerint ha az MI-cégek szabadon felhasználhatják az interneten található adatokat modelljeik betanítására, akkor igazságos lenne, ha a vállalatok cserébe tanulmányozhatnák ezeket a modelleket, vagyis "lepárolhatnák" azok működését.
A "lepárlás" vagy distillation azt a gyakorlatot jelenti, amikor egy modell saját kimeneteit használják fel annak megértésére, hogyan működik, majd ezekből az ismeretekből egy új, gyakran olcsóbb modellt képeznek. Februárban az Anthropic azzal vádolta a kínai nyílt forráskódú modelleket, hogy több millió lekérdezést küldtek a Claude rendszerének annak érdekében, hogy saját modelljeiket fejlesszék, és felszólította az Egyesült Államok kormányát, hogy szigorítsa az exportkorlátozásokat.
Nadella érvelésének központi eleme az, hogy a modellfejlesztők nem élvezhetnek kétféle előnyt egyszerre. Képmutatás szerinte, ha szabadon tanulhatnak a világ adataiból, miközben másokat korlátoznak abban, hogy ugyanezt tegyék az ő modelljeikkel. "Bár szükség van arra a nagy innovációra, amely abból fakad, hogy a modellfejlesztők jogos használati lehetőséget kapnak arra, hogy nyilvános adatokon képezzék modelljeiket, ironikusnak találom, hogy a jelenlegi helyzet szerint ezután korlátozó feltételeket vezetnek be a lepárlással szemben" - írta Nadella. A Microsoft vezérigazgatóját különösen az aggasztja, amikor a modellfejlesztők "fenntartják maguknak a jogot arra, hogy tanuljanak az ügyfelek használati adataiból és interakcióiból".
Nadella megoldási javaslata pontosan olyan, amilyet egy hatalmas felhőszolgáltató vezetőjétől várni lehetne. Azt szeretné, hogy a vállalatok "megőrizzék tulajdonjogukat" saját adataik felett, beleértve az utasításokat, visszajelzéseket és egyéb információkat is. Ezért arra ösztönzi őket, hogy építsenek saját "tulajdonosi tanulási környezeteket" a felhőben, ahol az adataik amúgy is nagy valószínűséggel már tárolva vannak, és ami természetesen akár a Microsoft saját felhőszolgáltatásának, az Azure-nak is kedvezhet. Emellett azt szeretné, hogy a vállalatok úgynevezett "orkesztrációs rétegeket" hozzanak létre. Ezek lényegében olyan rendszerek lennének, amelyek lehetővé teszik az egyszerű váltást különböző MI-modellek között, ahelyett hogy egyetlen szolgáltatóhoz kötnék magukat. Az olyan eszközök, mint az "MI-átjárók", amelyek pontosan ezt teszik lehetővé a vállalatok számára, egyre népszerűbbé válnak.
Bár Nadella soha nem használja a "nyílt forráskód" kifejezést a tulajdonjog megőrzésének módszereként, ez egyértelműen ott húzódik érvelése mögött. Ugyanakkor van egy másik, kevésbé nyilvánvaló üzenet is. A nagyvállalatok közül sokan, amelyek még mindig rendelkeznek saját adatközpontokkal a felhő használata mellett, már most is saját infrastruktúrájukon futtatott nyílt forráskódú modellekre térnek át, amelyeket az iparágban "on-prem" rendszereknek neveznek. Idit Levine, a Solo.io alapítója és vezérigazgatója, amely olyan hálózati és biztonsági szoftvereket készít, amelyek segítik a vállalatokat MI-rendszereik kezelésében, azt mondja, hogy saját ügyfeleinél pontosan ezt a változást látja. Miután a vállalatok kipróbálják a zárt modellfejlesztők megoldásait, elkezdik feltenni maguknak a kérdést: "Foghatok egy nyílt forráskódú modellt, és futtathatom helyben? Szinte 90 százalékát tudja annak, amit a nagy modell, és sokkal kevesebbe kerül" - mondta Levine.
A Solo.io technológiáját tavaly választották ki a Linux Foundation Agentgateway projektjének technológiai alapjául. A vállalat ügyfelei között olyan nagyvállalatok találhatók, mint a T-Mobile, az ADP és az SAP. Levine szerint a vállalatok egyre gyakrabban telepítenek helyben futó nyílt forráskódú modelleket, és ezt az üzleti MI-használat következő nagy hullámának tekinti.
— Vercel (@vercel) July 13, 2026
Nincs egyedül ezzel a véleményével. A Vercel, amely elsősorban weboldalak építésére és üzemeltetésére szolgáló platformként ismert, de nemrégiben MI-modellváltó eszközökkel bővítette szolgáltatásait, valamint az OpenRouter, amely segít a fejlesztőknek a különböző MI-modellek közötti kérések irányításában, egyaránt jelentős növekedést tapasztal a nyílt modellek forgalmában. A Vercel átjáróján keresztül múlt hónapban továbbított teljes forgalom 29 százalékát már nyílt modellek adták.
Most, hogy a Microsoft vezérigazgatója, egy olyan vállalat vezetője, amely az OpenAI-ba és az Anthropicba is befektetett, nyíltan arra ösztönzi a vállalatokat, hogy legyenek óvatosak a zárt modellek használatával, valószínűnek tűnik, hogy ez a trend tovább erősödik. "Amikor intelligenciát fogyasztasz, közben intelligenciát hozol létre. És annak, amit létrehozol, hozzád kell tartoznia" - írta Nadella.