Berta Sándor
A felvásárlás negatív hatásaitól tartanak az ARM társalapítói
Nem örül mindenki annak, hogy a chiptervező cég az nVidia tulajdonába került.
Hermann Hauser és Tudor Brown, az ARM társalapítói már augusztusban is ellenezték, hogy az nVidia vásárolja meg a vállalkozást, Hauser egyenesen katasztrófának nevezte, hogy ha az nVidia veszi meg a vállalatot, s a véleményüket a tranzakció bejelentése után sem rejtették véka alá.
A két menedzser 1990-ben alapította meg az ARM Limitedet és amikor eladták a társaságot, akkor a SoftBank csoport vállalta, hogy megőrzi a munkahelyeket, valamint azt, hogy az ARM székhelye jövő szeptemberig Cambridge városában marad. Sonja Laud, a Legal & General Investment Management befektetési vezetője rámutatott, hogy az nVidia elvileg ugyanezeket a dolgokat garantálta, azonban a folyamatban lévő Brexit-tárgyalások miatt nagyon érdekesen alakulhatnak a dolgok.
Hauser és Brown azt szerették volna, hogy a chiptervező cég maradjon semleges és ne kerüljön egy olyan piaci szereplő tulajdonába, mint az nVidia, amely a processzorait saját maga gyártja. A vasárnap bejelentett tranzakció után egy nappal, hétfőn már az ARM szellemi tulajdonokért felelős igazgatója próbálta nyugtatgatni a cég ügyfeleit, hogy a tulajdonosváltást követően sem lesznek másodrangú kuncsaftjai a cégnek. Hauser szerint a felvásárlás abszolút katasztrófa mind Cambridge, mind Nagy-Britannia és Európa számára. Hozzátette, hogy az nVidia le fogja rombolni az ARM üzleti modelljét és felmerülhet egy esetleges érdekellentét, hiszen a vállalkozás ügyfelei egy olyan cégtől függenek majd, amely sokuknak a vetélytársa. Valószínűleg mindig az nVidia fog az ARM által tervezett chippel piacra lépni, és így behozhatatlan versenyelőnyhöz jut.
Szintén problémát jelenthet, ha az ARM egy amerikai vállalat tulajdonába kerül, hiszen akkor Washington megpróbálhatja a kínai piaci szereplőket megakadályozni abban, hogy hozzáférhessenek a chiptervező cég technológiáihoz. Hauser felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az ARM egy amerikai társaság leányvállalata lesz, akkor az Amerikai Egyesült Államokba Irányuló Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság (CFIUS) feltételei fognak vonatkozni rá. Ez pedig azt jelenti, hogy a több száz brit vállalkozásnak, amelyek az ARM technológiáit építik be a termékeikbe, illetve adják el és exportálják világszerte, a Fehér Háztól kell majd engedélyt kérniük és nem a Downing Streettől.
Hermann Hauser és Tudor Brown, az ARM társalapítói már augusztusban is ellenezték, hogy az nVidia vásárolja meg a vállalkozást, Hauser egyenesen katasztrófának nevezte, hogy ha az nVidia veszi meg a vállalatot, s a véleményüket a tranzakció bejelentése után sem rejtették véka alá.
A két menedzser 1990-ben alapította meg az ARM Limitedet és amikor eladták a társaságot, akkor a SoftBank csoport vállalta, hogy megőrzi a munkahelyeket, valamint azt, hogy az ARM székhelye jövő szeptemberig Cambridge városában marad. Sonja Laud, a Legal & General Investment Management befektetési vezetője rámutatott, hogy az nVidia elvileg ugyanezeket a dolgokat garantálta, azonban a folyamatban lévő Brexit-tárgyalások miatt nagyon érdekesen alakulhatnak a dolgok.
Hauser és Brown azt szerették volna, hogy a chiptervező cég maradjon semleges és ne kerüljön egy olyan piaci szereplő tulajdonába, mint az nVidia, amely a processzorait saját maga gyártja. A vasárnap bejelentett tranzakció után egy nappal, hétfőn már az ARM szellemi tulajdonokért felelős igazgatója próbálta nyugtatgatni a cég ügyfeleit, hogy a tulajdonosváltást követően sem lesznek másodrangú kuncsaftjai a cégnek. Hauser szerint a felvásárlás abszolút katasztrófa mind Cambridge, mind Nagy-Britannia és Európa számára. Hozzátette, hogy az nVidia le fogja rombolni az ARM üzleti modelljét és felmerülhet egy esetleges érdekellentét, hiszen a vállalkozás ügyfelei egy olyan cégtől függenek majd, amely sokuknak a vetélytársa. Valószínűleg mindig az nVidia fog az ARM által tervezett chippel piacra lépni, és így behozhatatlan versenyelőnyhöz jut.
Szintén problémát jelenthet, ha az ARM egy amerikai vállalat tulajdonába kerül, hiszen akkor Washington megpróbálhatja a kínai piaci szereplőket megakadályozni abban, hogy hozzáférhessenek a chiptervező cég technológiáihoz. Hauser felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az ARM egy amerikai társaság leányvállalata lesz, akkor az Amerikai Egyesült Államokba Irányuló Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság (CFIUS) feltételei fognak vonatkozni rá. Ez pedig azt jelenti, hogy a több száz brit vállalkozásnak, amelyek az ARM technológiáit építik be a termékeikbe, illetve adják el és exportálják világszerte, a Fehér Háztól kell majd engedélyt kérniük és nem a Downing Streettől.