Az AMD sikeresnek könyvelheti el a 2000. évet, mert kiváló teljesítményt nyújtott. Régebben nagyon sok hibával dolgoztak, de sikerült javítaniuk a hiányosságaikon. A K6-III CPU nem sikerült olyan jól mint várták, de az Athlon az Intel processzorainak nagy riválisa. A legújabb statisztikák szerint az AMD majdnem 40%-ban uralja a piacot, ebből 24% az Athlon processzoroknak köszönhető. Nyilvánvaló, hogy az Athlon megjelenésével versenyképesebb lett a cég, mint valaha.

Az Athlon teljesítménye a legtöbb játék és alkalmazás terén egy kicsivel jobb, mint a Pentium III-é, persze sok esetben ez a különbség csak néhány százalék, de az is előfordul, hogy a PIII jobban teljesít, mint az Athlon. Akkor vajon miért zárt az AMD ilyen csodálatos évet, amikor előző cikkünk elején az Intelről állítottuk ugyanezt?

Az AMD volt az első, aki használta a 0.18-micronos eljárást és ők adták ki először a mérföldkőnek számító 1GHz-es processzort. Nem olyan rég adták ki 760-as DDR (Double Data Rate, azaz megduplázott adatátviteli sebességű) SDRAM chipsetjüket, melyel radikálisan megnőhet a számítógépek teljesítménye.
Néhány napja írtam az Intel jövőbeli terveiről, és hogy valószínűleg az új maggal rendelkező Pentium 4 felülkerekedik az Athlonon. Legfőbb ideje, hogy megvizsgáljuk mit is tart a kezében az AMD. De mielőtt ezt megnéznénk, itt van néhány fontos pont arról, hogy mire kell figyelnie a jövőben az Intelnek és az AMD-nek:

Az Intel sikere a továbbiakban két dologtól függ: A Pentium 4 új utasításkészletének felhasználásától és az órajel nagyságának minnél gyorsabb megemelésétől. Ha valamelyiket nem teljesítik, akkor az Intel szorult helyzetbe kerül.

A jövőben több figyelmet kell fordítania a Pentium 4-re, mivel sokkal többet tudnának belőle kihozni. Minnél több alkalmazás tekintetében szorgalmaznia kell az SSE2 optimalizációt.

Az AMD oldaláról nézve a dolgokat, a jól sikerült 1.2GHz-es Athlon DDR-el kombinálva megszégyenítheti a Pentium 4-et. Sajnálatosan az Athlon processzorok több hűtést igényelnek, mint a Pentiumok: az 1.2GHz-es Athlon nagyobb hűtést igényel, mint az 1.5GHz-es Pentium 4.

A Duron Észak-Amerikában nem aratott nagy sikert, nem igazán fogy a processzor. Ellenben az új processzor kereslete Európában elég nagy, és ha lenne olcsóbb alaplap hozzá, akkor biztos, hogy még nagyobb igény lenne rá. Az AMD megtorpan 1200MHz-nél?

Az AMD nem fog órajelcsatába bocsájtkozni az Intellel, mivel az Athlon órajele nem növelhető jelentősen 1.2 GHz fölé, és az Intel már most 1.5 GHz-nél tart. Mostanában nem várható itt nagyobb harc, mivel az órajelek között nagy az eltérés.

Mindig is mondtuk, hogy a vásárlók nagy része csak az órajel alapján dönti el milyen processzort válasszon, de az AMD szerencséjére nem sokan tudják megvenni a legdrágább 1.5 GHz-es Pentium 4 rendszert, így az órajel helyett az ár jött számításba. Az AMD ezt is figyelembe vette, éppen ezért nem adtak ki új, még magasabb órajelű CPU-t az utóbbi 2 hónapban.



Az AMD szerint, ha nagyobb órajelű Athlonokat adtak volna ki, az nem sok ember számára lett volna hozzáférhető a magas ára miatt. Nyilvánvalóan látszik, hogy az AMD más helyzetben van, mint tavaly, mikor - csupán 11 nappal az év vége előtt - ez sem akadályozta meg őket a 800 MHz-es Athlon kiadásában. Akkor még nem a piaci részesedés növeléséért, hanem a puszta jelenlétért, annak megtartásáért küzdöttek.

Az Athlon egy nagyon vonzó processzor és az ára is elfogadható. A legjobb példa erre az 1GHz-es AMD Athlon Thunderbird maggal, melynek ára 300$ alatt van. Ez nagyon versenyképesnek számít, Amerikában a PC-ket Athlon processzorral 1,400 és 1,600 dollár között (monitor nélkül) lehet megvásárolni. A hasonló órajelű Pentium III legalább 200 dollárral többe kerül, a teljes konfigurációk ára 2000 dollár felett is lehet.

Az AMD a 760-as chip bemutatásával magával hozott három új Athlon processzort is, mindegyik támogatja a 266MHz-es (133 DDR) FSB frekvenciát. Az új processzorok - 1GHz, 1.13GHz és 1,2GHz - kimondottan AMD 760-as lapokhoz készültek, esetleg más - a 266MHz FSB frekvenciát támogató - chipsetekhez, mint a VIA KT133A és az ALi MAGiK-1. A jelenlegi helyzet szerint a 266MHz-es FSB az AMD csúcsrendszereinek kihagyhatatlan része lesz, 1,800$ körüli áron. A legújabb processzorokat és lapkákat az AMD - a tervek szerint - pár héten belül kiadja.



A legnagyobb gond: a melegedés

Mint már irtuk, az AMD-nek még nem szükséges emelni az Athlon órajelét, más problémák fontosabbak. Az 1.2GHz-es Athlon kb. 54W hőt sugároz, tehát elméletileg az 1.4GHz-es processzor kb. 72W-ot fog. Látható, hogy az órajel emelésével az AMD kínos pozícióba kerülhet, mert nem lehet gond nélkül működtetni a nagyobb órajelű processzorokat, így nem lesz rájuk kereslet. Tehát sürgősen lépni kell valamit.

Az Athlon nagyon forró, sok hőt termelő processzor, melynek elvonásához megfelelő (nagyobb teljesítményű, mint az átlagos) ventillátor szükséges. A magas hő pedig jobban igénybe veszi az alaplapot, így hamarabb tönkremegy. Az Athlonnak két nagy problémája van: az első az, hogy könnyen túlmelegszik, a másik pedig, hogy több energiára, elektromos áramra van szüksége, mint az Intel processzorainak.

Amíg az intel az új ATX 2.03 szabvány és az ATX12V tápegység elfogadása mellett nem dönt, addig az AMD nem tudja bejelenteni a magasabb órajelű Athlonokat. Ez egyértelműen megvilágítja az Athlon két baját: túl forró, és túl sok áramot fogyaszt. Szerencsére az AMD felismerte a problémát és változtatni akar ezen, minél hamarabb szeretné kijavítani a hibákat. Ezért 2001-ben az AMD az Athlonokat egy újfajta maggal, a Thunderbird leszármazottjával adja ki, melynek neve Palomino lesz.

A Palomino mag már készen van, be is mutatták a Comdexen 1.5 GHz-es, léghűtéssel futó változatát. 2001 első negyedévében már sorozatban gyártja az AMD. Azt remélik, hogy ezzel az új maggal már nem lesznek hűtési problémák. Az AMD szerint, az 1.33GHz-es (1333MHz - 266MHz FSB) Palomino maggal ellátott Athlon processzorok, 2001 első heteiben kerülnek a boltokba. Az igazi kérdés, hogy a Palomino nyújt-e valamilyen teljesítménytöbbletet a jelenlegi Thunderbird maghoz képest? Palomino

Sajnos - az AMD információi szerint - nagyon kicsi teljesítménynövekedés lesz. Meg nem erősített hírek szerint az Athlon magjának a pipeline-ja meghosszabbodik azért, hogy az órajel minél magasabb lehessen. Persze ez csak egy módszer az órajel megnövelésére, ami nem zárna ki más lehetőségeket sem. Az AMD azt állítja, hogy a Palomino nem használ sok energiát, és nem kell tartanunk a túlmelegedéstől sem.

Ha viszont az Athlon nem javulna jelentősen, akkor az AMD nagy bajban lesz ha az Intelnek sikerül megnövelnie a P4 elfogadottságát. A 2GHz-es, vagy felette futó Pentium 4 az olyan alkalmazásokkal, melyek kihasználják az SSE2 utasításkészlet előnyeit jelentős előnyre tehet szert az AMD processzoraival szemben. De persze az AMD nem csak az Athlont tervezi szembeállítani a jövő Pentium 4-esével.

De mielőtt ezt a gondolatmenetet folytatnánk, nézzük hogy is áll most a helyzet. A Palomino magja még mindig 0.18-micronos eljárással készül, így kevesebb energiát fogyaszt, mint a Thunderbird. De mennyivel? Az illetékesek szerint legalább 20%-os csökkenés lesz áramfogyasztása, és hőtermelése tekintetében. Ha az 1.33GHz-es Athlon Thunderbird magos CPU hőjének 80%-át vesszük, akkor az eredmény (energia fogyasztás és túlmelegedés szempontjából) 55 W, ugyanaz lenne, mint az 1.2GHz-es Athlon. Ez azt jelenti, hogy a Pentium 4 még mindig kevesebb hőt termel nála, hacsak az AMD felül nem múlja a jelenlegi becslést, amely nem lehetetlen.




2001 második félévében az Athlon - Palomino maggal ellátva- 1.5GHz-et, vagy még annál is többet érhet el. Ekkorra a PC-k 1.1GHz-es Athlon processzorral "csak" 1,100 - 1,300 dollárba kerülnek. 2001 végére a Palomino mag elérheti az 1.7GHz-et, esetleg még a 2GHz-et is, bár ez az Inteltől is függ. A jövő év második felében az AMD kiadja a 266MHz FSB frekvenciájú Athlon processzorjait, amelynek az órajele nem lesz kevesebb, mint 1.2GHz. Ez azt is jelenti,hogy a DDR SDRAM akkor már általánossá válik.

A Palomino lesz az első olyan Athlon mag, amelyet részben szerverekbe és munkaállomásokba is szánnak. Habár sokan már most is használnak Athlont hasonló környezetben, de a Palomino fontos lépés lesz az AMD számára a szerver/munkaállomás piac irányába, alternatíva lehet a Pentium III Xeonnal szemben.

2002 első felében megjelenik az Athlon ötödik magja, a processzor tavalyelőtti bevezetése óta. Ha valaki nem emlékezne, az első mag volt a K7 (0.25-micron, magon kívüli másodszintű gyorsítótár), ezt követte a K75 (0.18-micron, másban megegyezett a K7-el), ezután jött a Thunderbird (0.18-micron, chipben lévő L2 cache) és most jön a Palomino, az ötödik mag pedig a Thoroughbred lesz. A Thoroughbred - valószínűleg a leghosszabb nevű mag - a kövektező lépcsőfok az Athlon életében: 0.13-micronos eljárással fog működni. Különös neve ellenére nagyon keveset tudunk róla. Az biztos, hogy kevés energiát fog használni, így az órajele a lehető legmagasabb lesz. Ha valamit megtudunk, azonnal beszámolunk róla.

Az Athlon további sorsa

Az AMD arra koncentrál, hogy jövő év végére a lehető legkisebb legyen az Athlon energia fogyasztása, és valószínű, hogy végre láthatunk a AMD-től K6-X alapú notebookokon kívűl mást is. Az Intel mobil Celeron és a Pentium III processzorai könnyedén lekörözik az AMD K6-X alapú laptopjait, a verseny meg sem közelíti az asztali gépek szintjét.

Szerencsére a Palomino megjelenésével párhuzamosan az ezen alapuló, mobil Athlon felveheti a versenyt az Intellel. Ha minden jól megy, akkor 2001 második negyedévében már tömegével a boltokban lesz. Az új CPU alacsonyabb órajelének kivételével relatíve változatlan marad, PowerNow! támogatással fog rendelkezni - persze ne várjuk, hogy az FSB frekvencia 266MHz legyen. A Thoroughbred mag kiadásával megjelenik az Athlon 0.13-micronos technológiájú processzora is, amely szintén alcsonyabb órajelű lesz, és PowerNow! támogatással lesz ellátva. Mustang

Mint már a hírekben olvashattátok, az AMD mégsem fogja gyártani a Mustangot, ami az Athlon szerverekbe/munkaállomásokba szánt magja lett volna. A Palomino tökéletes kiváltója, ezért a két mag fejlesztése helyett inkább erre fordítanak több figyelmet. A Mustang egyetlen előnye - a Palominoval szemben - a nagyobb L2 cache lett volna.

Az AMD 2002 első negyedévében adja ki az x86-64 architektúráját. Ezt olyan szerverekbe és munkaállomásokba szánják, amelyekben egy vagy két processzor található, nem pedig az otthoni felhasználókat célozzák meg vele. 2002 második negyedévében a SledgeHammert mutatják be, az x86-64 technológián alapuló processzort - ami 64-bites architektúrával készül - az Itanium ellenfelének szánják. A második, x86-64 architektúrával megjelenő processzor a ClawHammer lesz.



A ClawHammer ugyanúgy, mint a Thoroughbred 32-bites lesz, de 64-bites támogatást építenek bele az x86-64 architektúra miatt. A ClawHammer 2GHz-el jelenik meg, akkora az Intel már túllépi a Northwood Pentium 4-el a 2GHz-et, de ez még mindig 32-bites lesz. Viszont a ClawHammer, mint már említettem a 64-bitet is támogatja. A legtöbb felhasználó azonban nem tudja kihasználni a 64-bitben rejlő lehetőségeket, de az AMD előnyre tesz szert az Intellel szemben.

Érdekes apróság, hogy a ClawHammer 0.13-micronos eljárással fog készülni, a magmérete pedig kisebb lesz, mint 100mm^2. Ez kevesebb, mint az eredeti K7 magé on-die L2 cache nélkül. Előreláthatóan a ClawHammer mérete meg fog egyezni a Thoroughbredével.

A Duron és jövője

A Duron megszerezte azt a piacot, amit korábban a K6-X processzorok tartottak a kezükben. Tavaly az AMD jelentős teret nyert itt, sok új terméket adott ki. Nemrég jelentették be, hogy kizárólag csak az Athlon processzort fejlesztik tovább, és erre fektetik a legnagyobb hangsúlyt.

Az AMD célja 2001-ben az, hogy visszahódítsa azt a piacot, amit az Intel a Celeron processzorokkal vett el. Idővel egyre jobb lesz a Duron, talán fel tudja venni a versenyt a Celeron processzorokkal. Bár Észak-Amerikában nincs kereslet a Duronra, ellentétben a Celeronnal, aminek mindenhol nagy sikere van. Most a Celeron uralja a piacot, de ezen az AMD változtatni szeretne. A legtöbb embernek pozitív véleménye van a Duronról. Ugyan a leggyorsabb integrált videkártya is lassúnak számít Quake-ezés közben, de mivel a gyártók a legolcsóbb konfigurációk kiadására törekszenek, és a legtöbb felhasználó csupán netezésre és szövegszerkesztésre használja gépét, jelentős hátrányban van a Celeronal szemben. Az AMD chipset terveit hagyjuk későbbre, előtte nézzük meg magát a processzort.

2001 első negyedévében fokozatosan megszűnnek a K6-X processzorok, ezzel a Duron betörhet a mobilpiacra is és felveheti a versenyt a Celeronnal. Júniusban a Duront az Athlon utódjaként jelentette be az AMD, de mint tudjuk jövőre a Thunderbird helyett a Palomino magot használja az Athlon. A Duron is Palomino maggal lesz ellátva, így nem fog túlmelegedni.



2001 második negyedévében az AMD kiadja a Morgan magot (192KB on-die cache), ami ugyanazt tudja, mint a Duron (128KB L1 + 64KB L2), de 20%-al alacsonyabb hőmérsékleten fut, mint a Duron Spiritfire maggal. A Morgan szintén mobil processzor lesz, a K6-2-t és a K6-III-at helyettesíti. A Morgan is, csakúgy, mint a Palomino PowerNow! támogatással lesz ellátva. Az Appaloosa mag a Duron és az Athlon Thorougbred magjának 0.13-micronos utódja lesz, előreláthatóan 2002 második negyedévében kerül forgalomba. Az AMD még mindig nem chipset gyártó cég

Annak ellenére, hogy az AMD kiadta a 760-as chipet, még nem nevezhető chipsetgyártónak. Az AMD itt is szeretné megszorongatni az Intelt, de ez bőven nem csak kettejük csatája, ugyanis számos kisebb gyártóval együtt kell osztozniuk a piacon. A jelenlévő cégek bármikor kiadhatnak egy nem várt új terméket, amivel jelentősen leszoríthatják a nagyobb cégek piaci részesedését.


A legjobb példa erre a Duron. Az i810 chipset Duronos megfelelőjének hiánya miatt maradt ki számos kiskereskedelemben összeálított konfigurációból, pedig ma már nemcsak teljesítményben, hanem órajelben is felülmúlja a Celeront. A Celeron 766 MHz kiadásakor az Intel nyilatkozata szerint azért nem alkalmazták korábban a 100MHz-es FSB frekvenciát, mivel a Duron az integrált grafikus chipset hiánya miatt nem okoz nagy piaci részesedéscsökkenést. (Fontos megjegyezni, hogy a tuningolók száma ugyan folyamatosan növekszik, de így is csak nagyon kis hányadát képezik a vásárlóknak.)


A SiS 730S chipet Flex ATX házban látjátok Duron processzorral
Az AMD 2001-és 2002-ben csak egyetlen chipsetet fog kiadni, a 760-as chipset multiprocesszoros változatát, melynek neve AMD 760MP lesz. A 760MP felépítését tekintve eltérő lesz az eredeti 760-aséhoz képest. A chipnek saját elérési útja lesz a NorthBridge felé, ezt az EV6 busz protokollnak köszönhetjük. A 266MHz-es FSB frekvenciánál egy dual processzoros AMD rendszerben a NorthBridge felé 2.1GB/sec az elérhető sávszélesség. A 760MP 2001 első hónapjaira várható, minden mai Socket-A processzorral képes együtt működni.


AMD útiterv, ahogy a diagramon látszik a SiS, VIA és az ALi az uralkodó

Az ALi DDR megoldása útban van, a SiS pedig már el is készítette. 2001 második felére a DDR SDRAM tökéletes lesz. Az AMD a jövőben szeretne egy egész chip sorozatot felsorakoztatni. Ezek a chipek már nagymértékben függenek majd a VIA-tól, az ALi-tól és a SiS-től. Hármójuk közül a VIA tűnik ki, és a jövőben meghatározó szerepet fog betölteni. Vajon a jövőben milyen sikerrel tud az AMD chipseteket előállítani?

Végszó

Az AMD kétségek nélkül egy erős évet zárt. Ennek ellenére a Pentium 4 kiemelkedik a magas órajelével, és sokkal kisebb hőmérsékleten fut, mint az Athlon. Nem is kell mondanom, mi történhet akkor, ha az SSE2 hamarabb tökéletesedik, mint ahogy azt az Intel reméli.

Az Athlon nagyon jó helyzetben van, bár a melegedése miatt mihamarabb ki kell cserélni a magját. Nagyon sok előnye van az processzornak, ezért tudja sok esetben még a Pentium 4-et is felülmúlni. 2001-ben a Duron lesz az egyik legolcsóbb processzor, árához képest egy kitűnő CPU-t kapunk kézbe. A KT133-és az AMD 760-nál egy kicsit jobb platformok kellenének.




Az Intel 2001-es sikere - csakúgy, mint az AMD-é - nagymértékben függ platformjaik és processzoraik teljesítményétől. Mostanában az Intel kártyái feljövőben vannak. Vajon az Athlon javulni fog, felül tud kerekedni az Intel processzorain? Ha az AMD elrontana valamit, és a kisebb chip gyártók visszaesnének, akkor az Intel fölényesen vezetne a piacon, sőt még visszanyerhetné anyagilag, amit régebben elvesztett. De ha az AMD olyan sikeres lesz, mint az elmúlt 9 hónapban, akkor az Intel visszaszorulhat.