Berta Sándor
Virtuális valóság - sosem jön el az áttörés?
A technológia lehetővé teszi a közös kutatást, tervezést, párbeszédek folytatását, de még mindig nem terjedt el.
A Pfizernél a kutatók körbe tudják futni a molekulákat, felvehetnek egy atomot, áthelyezhetik máshová vagy egy másikhoz csatlakoztathatják, továbbá a kollégáikkal is beszélhetnek - függetlenül attól, hogy éppen a világ melyik részén tartózkodnak. Az ilyen virtuális valóság találkozókat a Spatial nevű alkalmazás teszi lehetővé. A gyógyszerészeti óriáscég egy éve használja a szoftvert, amelynek köszönhetően még a kommunikáció is jobb. Nathan Yorgey, a Pfizer digitális innovációért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy egy több mint öt személy közötti videokonferencia során a résztvevők mindig félbeszakítják egymást. A legjobb esetben is az egyik beszél, a többiek pedig hallgatják.
Benedict Evans, az Entrepreneur First partnere úgy vélte, hogy a virtuális valóság egy állandó télben tartózkodik, amelynél nem lehet tudni, hogy mikor lesz vége. Felemlegette, amikor a Facebook 2 milliárd dollárt fizetett az Oculusért, hogy a virtuális valóságot a következő közösségi platformmá tegye, miként azt is, hogy a Magic Leap több milliárd dollárt gyűjtött össze támogatóktól és befektetőktől azért, hogy virtuális valóság hardvereket és szoftvereket fejlesszen ki a felhasználók számára. S átélte azt is, hogy ezekből a nagy tervekből semmi sem lett és a technológia nagy áttörése elmaradt. Az eszközök mindig túl nehezek voltak, azok kezelése túl bonyolultnak bizonyult, az alkalmazások túl szerények voltak és a virtuális valóság nem is tudott úgy elterjedni, mint például az okostelefonok.
Vannak próbálkozások, felvásárlások, rendszerbeszerzések, de általánosságban nincs egy az egész világot magával ragadó őrület. A Magic Leap a legújabb készülékéből csak 6000 darabot tudott eladni. A CCS Insight adatai alapján tavaly a virtuális és a kiterjesztett valóság szemüvegekből 10 milliót értékesítettek, ami 20 százalékos növekedés a korábbi időszakhoz képest. Ugyanebben az időszakban azonban az okostelefon-gyártók világszerte 1,5 milliárd eszközt adtak el. Evans szerint elgondolkodtató, hogy a még a koronavírus-járvány sem hozta el a régóta várt áttörést. Úgy vélte, hogy sokat elárul az a dolog, hogy miközben az emberek többsége az otthonába kényszerült, a videotelefon-beszélgetések terjedtek el, a virtuális valóság nem. Pedig ez lehetett volna a technológia átütő pillanata, de nem lett.
Persze erről másként vélekedik Jacob Loewenstein, a Spatial üzleti vezetője. Ő kifejtette, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta az aktív felhasználóik száma több mint 1000 százalékkal nőtt. S a növekedés azelőtt is megfigyelhető volt, hogy a társaság bejelentette, hogy júniustól ingyenes lesz a program, amelynek a segítségével számos kórház képezte ki például az ápolóit, míg az Arizonai Egyetem hallgatói az Afrika jövőjével kapcsolatos kurzuson vettek részt az alkalmazásnak köszönhetően. Ráadásul az ezer legnagyobb bevételt elkönyvelő egyesült államokbeli vállalat közül minden negyedik már felvette a kapcsolatot a startuppal és érdeklődött annak fejlesztése iránt. Az ügyfeleik között van a Deutsche Telekom, a Ford és a Qualcomm. A Mattel analóg játékokat tervez a szoftver segítségével a virtuális műhelyekben, míg a BNP Paribas ingatlanprojekteket hoz létre vele.
Aki a Spatialt egy virtuális valóság szemüveggel használja, az a lakását átalakítja egy konferenciateremmé. Egy portréképből 3D-avatár lesz, amely virtuális felsőtestként lebeg át a termen a kollégákhoz. Yorgey szerint sokkal jobban odafigyelnek az emberek ezekre a megoldásokra és senki sem fog egy virtuális valóság tárgyalás közben ételrecepteket keresni az interneten unalmában. A virtuális tárgyak, prezentációs fóliák vagy dokumentumok egyszerűen áttolhatók a térben, s az igazgató rámutatott, hogy a Slack- vagy Teams-kompatibilitás hatalmas előnyt jelent. Bbárki részt vehet egy 3D-tárgyaláson virtuális valóság szemüveg nélkül is és láthat minden dokumentumot, csak nem manipulálhat 3D-sé semmilyen anyagot.
A menedzser ugyanakkor elismerte, hogy önmagában a kollégák egymással való találkozása nem teszi indokolttá egy egész részleg számára a virtuális valóság szemüvegek beszerzését. Amennyiben az emberek csupán egy konferenciaasztal körül ülnek, akkor a Spatial egy túlzó megoldás. Olyan, mint ha valaki azért venne egy Ferrarit, hogy azzal csak 20 mérföld/órás sebességgel közlekedjen. Ez egyszerűen nem éri meg. A hardverek túl drágák és az azokkal kapcsolatos beszerzési költségeknél is nagyobb problémát jelent a munkatársak kiképzése. Egy HoloLens vagy egy Quest készülék menüjében sokkal nehezebb eligazodni, mint egy videokonferenciát indítani - pont azon kollégáknak, akik idegenkednek az új technikáktól.
A Pfizernél a kutatók körbe tudják futni a molekulákat, felvehetnek egy atomot, áthelyezhetik máshová vagy egy másikhoz csatlakoztathatják, továbbá a kollégáikkal is beszélhetnek - függetlenül attól, hogy éppen a világ melyik részén tartózkodnak. Az ilyen virtuális valóság találkozókat a Spatial nevű alkalmazás teszi lehetővé. A gyógyszerészeti óriáscég egy éve használja a szoftvert, amelynek köszönhetően még a kommunikáció is jobb. Nathan Yorgey, a Pfizer digitális innovációért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy egy több mint öt személy közötti videokonferencia során a résztvevők mindig félbeszakítják egymást. A legjobb esetben is az egyik beszél, a többiek pedig hallgatják.
Benedict Evans, az Entrepreneur First partnere úgy vélte, hogy a virtuális valóság egy állandó télben tartózkodik, amelynél nem lehet tudni, hogy mikor lesz vége. Felemlegette, amikor a Facebook 2 milliárd dollárt fizetett az Oculusért, hogy a virtuális valóságot a következő közösségi platformmá tegye, miként azt is, hogy a Magic Leap több milliárd dollárt gyűjtött össze támogatóktól és befektetőktől azért, hogy virtuális valóság hardvereket és szoftvereket fejlesszen ki a felhasználók számára. S átélte azt is, hogy ezekből a nagy tervekből semmi sem lett és a technológia nagy áttörése elmaradt. Az eszközök mindig túl nehezek voltak, azok kezelése túl bonyolultnak bizonyult, az alkalmazások túl szerények voltak és a virtuális valóság nem is tudott úgy elterjedni, mint például az okostelefonok.
Vannak próbálkozások, felvásárlások, rendszerbeszerzések, de általánosságban nincs egy az egész világot magával ragadó őrület. A Magic Leap a legújabb készülékéből csak 6000 darabot tudott eladni. A CCS Insight adatai alapján tavaly a virtuális és a kiterjesztett valóság szemüvegekből 10 milliót értékesítettek, ami 20 százalékos növekedés a korábbi időszakhoz képest. Ugyanebben az időszakban azonban az okostelefon-gyártók világszerte 1,5 milliárd eszközt adtak el. Evans szerint elgondolkodtató, hogy a még a koronavírus-járvány sem hozta el a régóta várt áttörést. Úgy vélte, hogy sokat elárul az a dolog, hogy miközben az emberek többsége az otthonába kényszerült, a videotelefon-beszélgetések terjedtek el, a virtuális valóság nem. Pedig ez lehetett volna a technológia átütő pillanata, de nem lett.
Persze erről másként vélekedik Jacob Loewenstein, a Spatial üzleti vezetője. Ő kifejtette, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta az aktív felhasználóik száma több mint 1000 százalékkal nőtt. S a növekedés azelőtt is megfigyelhető volt, hogy a társaság bejelentette, hogy júniustól ingyenes lesz a program, amelynek a segítségével számos kórház képezte ki például az ápolóit, míg az Arizonai Egyetem hallgatói az Afrika jövőjével kapcsolatos kurzuson vettek részt az alkalmazásnak köszönhetően. Ráadásul az ezer legnagyobb bevételt elkönyvelő egyesült államokbeli vállalat közül minden negyedik már felvette a kapcsolatot a startuppal és érdeklődött annak fejlesztése iránt. Az ügyfeleik között van a Deutsche Telekom, a Ford és a Qualcomm. A Mattel analóg játékokat tervez a szoftver segítségével a virtuális műhelyekben, míg a BNP Paribas ingatlanprojekteket hoz létre vele.
Aki a Spatialt egy virtuális valóság szemüveggel használja, az a lakását átalakítja egy konferenciateremmé. Egy portréképből 3D-avatár lesz, amely virtuális felsőtestként lebeg át a termen a kollégákhoz. Yorgey szerint sokkal jobban odafigyelnek az emberek ezekre a megoldásokra és senki sem fog egy virtuális valóság tárgyalás közben ételrecepteket keresni az interneten unalmában. A virtuális tárgyak, prezentációs fóliák vagy dokumentumok egyszerűen áttolhatók a térben, s az igazgató rámutatott, hogy a Slack- vagy Teams-kompatibilitás hatalmas előnyt jelent. Bbárki részt vehet egy 3D-tárgyaláson virtuális valóság szemüveg nélkül is és láthat minden dokumentumot, csak nem manipulálhat 3D-sé semmilyen anyagot.
A menedzser ugyanakkor elismerte, hogy önmagában a kollégák egymással való találkozása nem teszi indokolttá egy egész részleg számára a virtuális valóság szemüvegek beszerzését. Amennyiben az emberek csupán egy konferenciaasztal körül ülnek, akkor a Spatial egy túlzó megoldás. Olyan, mint ha valaki azért venne egy Ferrarit, hogy azzal csak 20 mérföld/órás sebességgel közlekedjen. Ez egyszerűen nem éri meg. A hardverek túl drágák és az azokkal kapcsolatos beszerzési költségeknél is nagyobb problémát jelent a munkatársak kiképzése. Egy HoloLens vagy egy Quest készülék menüjében sokkal nehezebb eligazodni, mint egy videokonferenciát indítani - pont azon kollégáknak, akik idegenkednek az új technikáktól.