Berta Sándor
Tovább erősíthetik hatalmukat a technológiai óriáscégek
A koronavírus kiváló lehetőség számukra hatalmuk növelésére, de a fejlesztéseknek nem az államot kell kiváltaniuk, hanem az embereket segíteniük.
Fred Turner, a Szilícium-völgy szakértője, a Stanford Egyetem professzora szerint az olyan nagyvállalatok, mint az Apple, a Facebook, a Google és a Twitter a koronavírus-járványt arra használják fel, hogy tovább növeljék a hatalmukat és kijátsszák a politikai döntéshozókat. A szakember írta a "From Counterculture to Cyberculture" című könyvet, amely az olyan digitális gigászok születéséről szólt, mint az Apple és a Google, most pedig attól tart, hogy a koronavírus-járvány miatt megnő az átfogó megfigyelési és ellenőrzési technológiák társadalmi elfogadottsága.
"A koronavírus-járvány lehetőséget kínál az IT-ipar számára arra, hogy néhány régi utópiáját átültesse a gyakorlatba. Ez engem nagy aggodalommal tölt el. Az utópiák közül kiemelkedik egy átfogó ellenőrző rendszernek a kiépítése. Ez részben a magáncégek, részben a kormányok elképzelése. A koronavírus-járvány kiváló alkalmat teremt arra, hogy valamit agresszív módon vezessenek be. Így például ott van az a felvetés, hogy Dél-Korea azért volt eredményes a járvány elleni harcban, mert az ország sokkal több adatot gyűjtött az állampolgárairól, mint a többi állam. Vagyis mindenki másnak is ezt kell tennie."
"A különböző kereskedelmi szoftverek - még ha azokat teljesen ártalmatlan célokra is fejlesztették ki - felhasználhatók az állami megfigyelésre, elég csak az arcfelismerésre gondolni. Vagy gondoljunk abba bele, hogy a digitális nyomaik lekövetése már meg sem rázza a felhasználókat. Az egész 2001. szeptember 11-re és az azt követő időszakra emlékeztet. Az ikertornyok elleni támadások kiváló okot adtak a Bush kormánynak arra, hogy egy teljesen szükségtelen háborút kezdjenek el, míg a mostani járvány kiváló alap arra, hogy ki lehessen építeni a Big Data társadalmat, amelyre nekünk semmi szükségünk sincs, viszont kedvező helyzetbe hozza az autoriter államot. Ebben a kérdésben leginkább a hosszú távú veszélyekről van szó. El kell oszlatni azt az alapvető tévedést, hogy a digitalizálás minden problémára megoldást jelent" - emelte ki Fred Turner.
A szakértő hozzátette, hogy a Szilícium-völgy vállalatai hosszú ideje megpróbálják saját víziójukat eladni az embereknek és a döntéshozóknak. E szerint ők úgy látják a jövőt, amely szerint az a globális hálózatba kötöttséghez, az adatok uralmához és a politika kommunikáció általi kiváltásához vezet. A koronavírus-járvány miatt pedig ezt az utópiát valóságosnak lehet láttatni. De Fred Turner szerint a különböző technológiáknak nem kiváltaniuk kell a politikát, hanem segíteniük.
Turner hosszú idig élt a Szilícium-völgyben, és tudja, hogy az ottani piaci szereplőknek az a meggyőződésük, hogy az államra igazából nincs is szükség. Az álláspontjuk az, hogy a digitális technológiák segítségével koalíciókat köthetnek és a közösségek saját magukat szabályozhatják. Az emberek találkozhatnak a Facebookon és kommunikálnak a Twitteren. A másik gondolat pedig az, hogy a technológiai rendszerek kiválthatják a társadalmi infrastruktúrákat és a digitális technológiák segítségével megoldhatók vagy visszaszoríthatók a különböző társadalmi, politikai, gazdasági és demokratikus problémák, illetve hiányosságok. Jó példát jelentenek erre a Facebook, a Google, a Twitter és a YouTube tartalomtörlőinek a munkája. Ők nem szabálysértő, hanem egyenesen illegáli dolgokkal szembesülnek, az ilyen dolgok üldözése pedig az állam, a rendőrség vagy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) feladata lenne.
"A Stanford Egyetemen tartott előadásaimon egy-egy alkalommal általában 90 hallgató vesz részt, közülük körülbelül 15-en nem rendelkeznek stabil internetkapcsolattal. S ez a Stanford Egyetem. Nem szeretném tudni, hogy ebben a pillanatban hány százezer gyereknek és hallgatónak nincs normális hozzáférése az állami oktatási rendszerhez. Ebben is a Szilícium-völgy egyik régi illúziója köszön vissza. A régió cégei nem biztosítják az információkhoz való hozzáférést és az államnak kellene gondoskodnia ezen a területen is az egyensúlyról. De nem teszi."
"Úgy gondolom, hogy meg kell változtatnunk az életstílusunkat. El kell szakadnunk a folyamatos elérhetőségtől, a globális WiFi-kapcsolatokat kínáló műholdaktól, repülőgépektől és ballonoktól és előtérbe kell kerülniük a helyi dolgoknak. Az embereknek és az árucikkeknek is kevesebbet kellene utazniuk, helyi szinten kell gondoskodnunk az ellátásunkról és helyileg kell megszervezni mindent. Ebben a digitális technológiák rendkívül nagy mértékben segíthetnek. A korrekt kérdés a következő: milyen világban akarunk élni? S csak ennek megválaszolása után kell eldöntenünk, hogy ebben milyen technológiák segíthetnek, nem pedig fordítva" - szögezte le a professzor.
Fred Turner, a Szilícium-völgy szakértője, a Stanford Egyetem professzora szerint az olyan nagyvállalatok, mint az Apple, a Facebook, a Google és a Twitter a koronavírus-járványt arra használják fel, hogy tovább növeljék a hatalmukat és kijátsszák a politikai döntéshozókat. A szakember írta a "From Counterculture to Cyberculture" című könyvet, amely az olyan digitális gigászok születéséről szólt, mint az Apple és a Google, most pedig attól tart, hogy a koronavírus-járvány miatt megnő az átfogó megfigyelési és ellenőrzési technológiák társadalmi elfogadottsága.
"A koronavírus-járvány lehetőséget kínál az IT-ipar számára arra, hogy néhány régi utópiáját átültesse a gyakorlatba. Ez engem nagy aggodalommal tölt el. Az utópiák közül kiemelkedik egy átfogó ellenőrző rendszernek a kiépítése. Ez részben a magáncégek, részben a kormányok elképzelése. A koronavírus-járvány kiváló alkalmat teremt arra, hogy valamit agresszív módon vezessenek be. Így például ott van az a felvetés, hogy Dél-Korea azért volt eredményes a járvány elleni harcban, mert az ország sokkal több adatot gyűjtött az állampolgárairól, mint a többi állam. Vagyis mindenki másnak is ezt kell tennie."
"A különböző kereskedelmi szoftverek - még ha azokat teljesen ártalmatlan célokra is fejlesztették ki - felhasználhatók az állami megfigyelésre, elég csak az arcfelismerésre gondolni. Vagy gondoljunk abba bele, hogy a digitális nyomaik lekövetése már meg sem rázza a felhasználókat. Az egész 2001. szeptember 11-re és az azt követő időszakra emlékeztet. Az ikertornyok elleni támadások kiváló okot adtak a Bush kormánynak arra, hogy egy teljesen szükségtelen háborút kezdjenek el, míg a mostani járvány kiváló alap arra, hogy ki lehessen építeni a Big Data társadalmat, amelyre nekünk semmi szükségünk sincs, viszont kedvező helyzetbe hozza az autoriter államot. Ebben a kérdésben leginkább a hosszú távú veszélyekről van szó. El kell oszlatni azt az alapvető tévedést, hogy a digitalizálás minden problémára megoldást jelent" - emelte ki Fred Turner.
A szakértő hozzátette, hogy a Szilícium-völgy vállalatai hosszú ideje megpróbálják saját víziójukat eladni az embereknek és a döntéshozóknak. E szerint ők úgy látják a jövőt, amely szerint az a globális hálózatba kötöttséghez, az adatok uralmához és a politika kommunikáció általi kiváltásához vezet. A koronavírus-járvány miatt pedig ezt az utópiát valóságosnak lehet láttatni. De Fred Turner szerint a különböző technológiáknak nem kiváltaniuk kell a politikát, hanem segíteniük.
Turner hosszú idig élt a Szilícium-völgyben, és tudja, hogy az ottani piaci szereplőknek az a meggyőződésük, hogy az államra igazából nincs is szükség. Az álláspontjuk az, hogy a digitális technológiák segítségével koalíciókat köthetnek és a közösségek saját magukat szabályozhatják. Az emberek találkozhatnak a Facebookon és kommunikálnak a Twitteren. A másik gondolat pedig az, hogy a technológiai rendszerek kiválthatják a társadalmi infrastruktúrákat és a digitális technológiák segítségével megoldhatók vagy visszaszoríthatók a különböző társadalmi, politikai, gazdasági és demokratikus problémák, illetve hiányosságok. Jó példát jelentenek erre a Facebook, a Google, a Twitter és a YouTube tartalomtörlőinek a munkája. Ők nem szabálysértő, hanem egyenesen illegáli dolgokkal szembesülnek, az ilyen dolgok üldözése pedig az állam, a rendőrség vagy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) feladata lenne.
"A Stanford Egyetemen tartott előadásaimon egy-egy alkalommal általában 90 hallgató vesz részt, közülük körülbelül 15-en nem rendelkeznek stabil internetkapcsolattal. S ez a Stanford Egyetem. Nem szeretném tudni, hogy ebben a pillanatban hány százezer gyereknek és hallgatónak nincs normális hozzáférése az állami oktatási rendszerhez. Ebben is a Szilícium-völgy egyik régi illúziója köszön vissza. A régió cégei nem biztosítják az információkhoz való hozzáférést és az államnak kellene gondoskodnia ezen a területen is az egyensúlyról. De nem teszi."
"Úgy gondolom, hogy meg kell változtatnunk az életstílusunkat. El kell szakadnunk a folyamatos elérhetőségtől, a globális WiFi-kapcsolatokat kínáló műholdaktól, repülőgépektől és ballonoktól és előtérbe kell kerülniük a helyi dolgoknak. Az embereknek és az árucikkeknek is kevesebbet kellene utazniuk, helyi szinten kell gondoskodnunk az ellátásunkról és helyileg kell megszervezni mindent. Ebben a digitális technológiák rendkívül nagy mértékben segíthetnek. A korrekt kérdés a következő: milyen világban akarunk élni? S csak ennek megválaszolása után kell eldöntenünk, hogy ebben milyen technológiák segíthetnek, nem pedig fordítva" - szögezte le a professzor.