Berta Sándor
India - 100 nap internet nélkül
A dél-ázsiai országban 2019-ben több mint száz alkalommal blokkolták a világhálóhoz való hozzáféréseket. Az intézkedéssel a helyi hatóságok akkor élnek, amikor csak akarnak.
Narendra Modi indiai miniszterelnök minden elődjénél hatékonyabban alkalmazza az internetet és az online csatornákat az üzenetei eljuttatására. A politikusnak több mint 50 millió követője van a Twitteren és a kormánya 2015-ben elindította a Digitális India kampányt a helyi falvak hálózatba kötésére. Az erőfeszítéseket siker koronázta, hiszen immár több mint 630 millió internetező van az országban. A többségük az okostelefonjáról szörföl, streamel és chatel, a dél-ázsiai államban a legnépszerűbb alkalmazások a WhatsApp és a TikTok. Az internetcsomagok sokkal olcsóbbak, mint Európában vagy az Amerikai Egyesült Államokban.
Az érme másik oldala viszont, hogy a hatóságok rendre blokkolják a nekik nem tetsző tartalmak elérését. 2018-ban a világ egyetlen más országában sem került sor annyi online blokádra, mint Indiában. Az Internetshutdowns.in nevű oldal adatai alapján 2012-ben 3, 2013-ban 5, 2014-ben 6, 2015-ben 14, 2016-ban 31, 2017-ben 79, 2018-ban 134 alkalommal, míg 2019-ben pedig már 106 alkalommal "kapcsolták le" a világhálót. Ugyan ezek az intézkedések szinte mindig helyi szintűek és emiatt csak bizonyos régiókat vagy városrészeket érintenek, de mégis jelzésértékűek.
Az ilyen esetekben a helyi emberek többnyire kizárólag telefonálni tudnak, nem olvashatják el az e-mailjeiket, nem chatelhetnek és böngészhetnek, s nem használhatják az online fizetési szolgáltatásokat vagy a Twittert. Mindezek ellenére Kiran Jonnalagadda aktivista szerint nem igazán vannak tüntetések az intézkedések ellen. Ennek oka, hogy ha valakit éppen nem érint egy intézkedés akkor nem tartja fontosnak az ellene való fellépést. Sőt, a legtöbben teljesen jónak tartják ezeket a dolgokat, elsősorban azért, mert úgy vélik, hogy a rendőrség csak a hivatalos feladatának tesz eleget, vagyis álhírek és erőszakos tartalmak ellen lép fel.
Azt egyébként Jonnalagadda sem vitatta, hogy az álhírek valóban komoly problémát jelentenek, ami ráadásul azért súlyosbítja a helyzetet, mert sokan nem tájékozódnak más forrásokból, például nem olvasnak újságot. A megoldást az írástudatlanság felszámolása jelentené és a felhasználók oktatása, hogy megtanulják felismerni a valódi és az álhíreket.
Az aktivista Bangaloreban él, ahol eddig nem került sor online blokádokra, de ez csak annak köszönhető, hogy a helyi rendőrség figyel arra, hogy milyen képet mutat kifelé. Miután a város számít India Szilícium-völgyének, így egyetlen vezető sem akar olyan szalagcímeket látni, hogy India IT-központját elvágták az internettől.
Az internetblokádok a leggyakrabban Kasmír, Rádzsasztán és Uttar Prades régiókat érintik. Kasmírban már négy hónapja nem lehet csatlakozni a világhálóhoz. A helyi e-kereskedők rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, míg sokan csak azért mennek más településekre vonattal, hogy ott végre levelezhessenek vagy szörfölhessenek egy kicsit. Volt olyan WhatsApp-tag is, aki 120 napja volt inaktív és ezért elveszítette a fiókját. A megoldást az olyan alkalmazások jelenthetik, mint a FireChat, amely lehetővé teszi, hogy a mobiltelefonok Bluetooth-kapcsolaton keresztül csatlakozzanak egymáshoz.
Az online blokádok bevezetésével kapcsolatos döntéseket mindig a helyi rendőrség hozza meg. Indoklásnak elegendő a zavargásoktól való félelem. Az internetszolgáltatókat általában előre tájékoztatják egy rövid üzenetben. Jonnalagadda azt szeretné, ha az indiai belügyminisztérium világos irányelveket adna ki azzal kapcsolatban, hogy mikor lehet élni ezzel a lehetőséggel és nem ártana az sem, ha az indiai legfelsőbb bíróság foglalkozna a kérdéssel, illetve külföldről nyomást gyakorolnának Modi kormányára.
Narendra Modi indiai miniszterelnök minden elődjénél hatékonyabban alkalmazza az internetet és az online csatornákat az üzenetei eljuttatására. A politikusnak több mint 50 millió követője van a Twitteren és a kormánya 2015-ben elindította a Digitális India kampányt a helyi falvak hálózatba kötésére. Az erőfeszítéseket siker koronázta, hiszen immár több mint 630 millió internetező van az országban. A többségük az okostelefonjáról szörföl, streamel és chatel, a dél-ázsiai államban a legnépszerűbb alkalmazások a WhatsApp és a TikTok. Az internetcsomagok sokkal olcsóbbak, mint Európában vagy az Amerikai Egyesült Államokban.
Az érme másik oldala viszont, hogy a hatóságok rendre blokkolják a nekik nem tetsző tartalmak elérését. 2018-ban a világ egyetlen más országában sem került sor annyi online blokádra, mint Indiában. Az Internetshutdowns.in nevű oldal adatai alapján 2012-ben 3, 2013-ban 5, 2014-ben 6, 2015-ben 14, 2016-ban 31, 2017-ben 79, 2018-ban 134 alkalommal, míg 2019-ben pedig már 106 alkalommal "kapcsolták le" a világhálót. Ugyan ezek az intézkedések szinte mindig helyi szintűek és emiatt csak bizonyos régiókat vagy városrészeket érintenek, de mégis jelzésértékűek.
Az ilyen esetekben a helyi emberek többnyire kizárólag telefonálni tudnak, nem olvashatják el az e-mailjeiket, nem chatelhetnek és böngészhetnek, s nem használhatják az online fizetési szolgáltatásokat vagy a Twittert. Mindezek ellenére Kiran Jonnalagadda aktivista szerint nem igazán vannak tüntetések az intézkedések ellen. Ennek oka, hogy ha valakit éppen nem érint egy intézkedés akkor nem tartja fontosnak az ellene való fellépést. Sőt, a legtöbben teljesen jónak tartják ezeket a dolgokat, elsősorban azért, mert úgy vélik, hogy a rendőrség csak a hivatalos feladatának tesz eleget, vagyis álhírek és erőszakos tartalmak ellen lép fel.
Azt egyébként Jonnalagadda sem vitatta, hogy az álhírek valóban komoly problémát jelentenek, ami ráadásul azért súlyosbítja a helyzetet, mert sokan nem tájékozódnak más forrásokból, például nem olvasnak újságot. A megoldást az írástudatlanság felszámolása jelentené és a felhasználók oktatása, hogy megtanulják felismerni a valódi és az álhíreket.
Az aktivista Bangaloreban él, ahol eddig nem került sor online blokádokra, de ez csak annak köszönhető, hogy a helyi rendőrség figyel arra, hogy milyen képet mutat kifelé. Miután a város számít India Szilícium-völgyének, így egyetlen vezető sem akar olyan szalagcímeket látni, hogy India IT-központját elvágták az internettől.
Az internetblokádok a leggyakrabban Kasmír, Rádzsasztán és Uttar Prades régiókat érintik. Kasmírban már négy hónapja nem lehet csatlakozni a világhálóhoz. A helyi e-kereskedők rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, míg sokan csak azért mennek más településekre vonattal, hogy ott végre levelezhessenek vagy szörfölhessenek egy kicsit. Volt olyan WhatsApp-tag is, aki 120 napja volt inaktív és ezért elveszítette a fiókját. A megoldást az olyan alkalmazások jelenthetik, mint a FireChat, amely lehetővé teszi, hogy a mobiltelefonok Bluetooth-kapcsolaton keresztül csatlakozzanak egymáshoz.
Az online blokádok bevezetésével kapcsolatos döntéseket mindig a helyi rendőrség hozza meg. Indoklásnak elegendő a zavargásoktól való félelem. Az internetszolgáltatókat általában előre tájékoztatják egy rövid üzenetben. Jonnalagadda azt szeretné, ha az indiai belügyminisztérium világos irányelveket adna ki azzal kapcsolatban, hogy mikor lehet élni ezzel a lehetőséggel és nem ártana az sem, ha az indiai legfelsőbb bíróság foglalkozna a kérdéssel, illetve külföldről nyomást gyakorolnának Modi kormányára.