Berta Sándor
Cambridge Analytica-botrány - jogerős a Facebook elleni brit bírság
A társaság először fellebbezett a korábbi döntés ellen, végül mégis elfogadta azt.
Tavaly márciusában vált ismertté, hogy 50 millió Facebook-profil adatait szerezte meg a Cambridge Analytica és ezeket politikai célokra használták fel. Később kiderült, hogy nem 50 millió, hanem 2 milliárd Facebook-profilhoz férhetett hozzá a cég, amelyre 2018 júliusában a brit adatvédelmi hivatal (ICO) a maximálisan kiszabható pénzbírságot, 500 000 fontot rótt ki azért, mert nem védte meg az ügyfelei adatait és ezáltal törvénysértést követett el. Emellett a konszern nem tette átláthatóvá azt sem, hogy miként szerezhette meg harmadik fél az adatokat.
Az ICO bejelentette, hogy a két fél félretette a vitáját és mindez azt jelenti, hogy a tavaly júliusi 500 000 fontos pénzbüntetés jogerőre emelkedett. A Facebook ugyan nem ismerte el az ellene felhozott vádakat, de késznek mutatkozott az összeg kifizetésére.
A brit adatvédelmi hivatal számításai alapján a Cambridge Analytica-botrány világszerte kereken 87 millió embert érintett és a Facebook 2007 és 2014 között jogellenes módon dolgozta fel a felhasználók személyes adatait. Az utóbbiakhoz való hozzáférés akkor is lehetséges volt, ha valaki nem is töltött le egy bizonyos alkalmazást, csak egy azt letöltő személy barátja volt. Az ICO azt is a Facebook szemére vetette, hogy nem követett el mindent az ügy felderítéséért és a regisztrált tagok védelméért. A Cambridge Analytica vállalkozás anyavállalatát, az SCL-Groupot például csak tavaly tiltották ki a közösségi platformról.
Az óriáscég 2018 novemberében nyújtott be fellebbezést a döntés ellen és többek között azzal érvelt, hogy továbbra sincs bizonyíték arra, hogy a botrányban brit felhasználók is érintettek lettek volna. Továbbá a konszern kritizálta azt is, hogy a hivatal alapvetően azzal foglalkozott, hogy az emberek miként kezelik online az információkat, például megosztják-e az e-maileket vagy a chatbeszélgetéseket. Holott pont ez utóbbit teszik több millióan naponta a világhálón.
Tavaly márciusában vált ismertté, hogy 50 millió Facebook-profil adatait szerezte meg a Cambridge Analytica és ezeket politikai célokra használták fel. Később kiderült, hogy nem 50 millió, hanem 2 milliárd Facebook-profilhoz férhetett hozzá a cég, amelyre 2018 júliusában a brit adatvédelmi hivatal (ICO) a maximálisan kiszabható pénzbírságot, 500 000 fontot rótt ki azért, mert nem védte meg az ügyfelei adatait és ezáltal törvénysértést követett el. Emellett a konszern nem tette átláthatóvá azt sem, hogy miként szerezhette meg harmadik fél az adatokat.
Az ICO bejelentette, hogy a két fél félretette a vitáját és mindez azt jelenti, hogy a tavaly júliusi 500 000 fontos pénzbüntetés jogerőre emelkedett. A Facebook ugyan nem ismerte el az ellene felhozott vádakat, de késznek mutatkozott az összeg kifizetésére.
A brit adatvédelmi hivatal számításai alapján a Cambridge Analytica-botrány világszerte kereken 87 millió embert érintett és a Facebook 2007 és 2014 között jogellenes módon dolgozta fel a felhasználók személyes adatait. Az utóbbiakhoz való hozzáférés akkor is lehetséges volt, ha valaki nem is töltött le egy bizonyos alkalmazást, csak egy azt letöltő személy barátja volt. Az ICO azt is a Facebook szemére vetette, hogy nem követett el mindent az ügy felderítéséért és a regisztrált tagok védelméért. A Cambridge Analytica vállalkozás anyavállalatát, az SCL-Groupot például csak tavaly tiltották ki a közösségi platformról.
Az óriáscég 2018 novemberében nyújtott be fellebbezést a döntés ellen és többek között azzal érvelt, hogy továbbra sincs bizonyíték arra, hogy a botrányban brit felhasználók is érintettek lettek volna. Továbbá a konszern kritizálta azt is, hogy a hivatal alapvetően azzal foglalkozott, hogy az emberek miként kezelik online az információkat, például megosztják-e az e-maileket vagy a chatbeszélgetéseket. Holott pont ez utóbbit teszik több millióan naponta a világhálón.