Gyurkity Péter
Egészségügyi kockázatot jelent az 5G
Erre figyelmeztetnek sokan, mások szerint viszont minden rendben lesz.
Az ötödik generációs mobiltechnológia a jövő év elején indul el, itt a szolgáltatók már most építik az első tornyokat. Ennek kapcsán azonban ismét felerősödtek a sugárzással kapcsolatos félelmek, egyes vélemények (és tanulmányok) szerint ugyanis az erősebb sugárzás konkrét kockázatokat hoz magával, ami a káros következmények gyakoribbá válásával lesz majd lemérhető.
A világhálón számos olyan oldalt találunk, amelyen orvosok, illetve kutatók hívják fel a figyelmet a potenciális veszélyekre. A hivatkozott tanulmányokban többek között arról írnak, hogy a magasabb frekvencia, valamint a kisebb hatótávolság olyan kockázatokat rejt magában, amelynek következményeit saját testünkön is észrevesszük majd, bár nyilván ide csak túl későn jutunk el, amikor már inkább a rákos daganatok tüneteit kezdjük el felfedezni. Ennek kapcsán mások igyekeznek nyugtatni a laikusokat, kiemelve, hogy az 5G által használt 3, 6, illetve 30 GHz-es frekvenciasávok nem jelentenek ilyen veszélyt, hiszen a káros sugárzás jóval a milliméteres, valamint az ezen túl elhelyezkedő infravörös tartomány (300 GHz -től 385 THz-ig) felett kezdődik, mivel itt elsősorban az ultraibolya-tartomány felső része, valamint a röntgen- és gamma-sugárzás jelent veszélyt ránk, aminek használatáról természetesen szó sincs.
Potenciálisan gondot jelenthet ugyanakkor a rövidebb hatótáv miatt növekedő sűrűség, legalábbis ami a tornyok számát és azok elhelyezkedését illeti. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nagyjából 300 méterenként lesz szükség ilyen tornyokra, vagyis ezekből a városokban jóval több lesz majd látható, ahogy az 5G lassan, fokozatosan elterjed. Agyunkat valószínűleg még ez sem fogja felforralni, viszont a mikrohullámú sugárzás megjelenése (gyakoribbá válása) még így is sokakban vált ki ellenérzést, illetve konkrét félelmet. Az Egyesült Államokban helyi és állami szervek tartanak meghallgatásokat ezzel kapcsolatban, itt érdemes megjegyezni, hogy egyes kutatásokban már a kilencvenes évek második felében összefüggéseket vázoltak fel a lakóépületekre elhelyezett tornyok és az ottani rákos megbetegedések gyakorisága között, ez azonban nyilván nem tartott vissza minket attól, hogy teljesen behálózzuk városainkat az ilyen és hasonló antennák sokaságával, amihez idővel az otthoni és irodai WiFi-routerek millió csatlakoztak.
A félelmek és aggályok egyelőre nem vezettek oda, hogy komoly szigorításokat rendeljenek el a nemzeti és helyi szabályozó hatóságok, a múltban azonban bőven találunk példát arra, hogy a rendelkezésre álló tudás mellőzésével, pusztán a közhangulat változása miatt hoztak különböző előírásokat és törvényeket az erre hivatott szervek. Az 5G elterjedésével ez is bekövetkezhet, még ha nyilván évekre vagyunk még ettől.
Az ötödik generációs mobiltechnológia a jövő év elején indul el, itt a szolgáltatók már most építik az első tornyokat. Ennek kapcsán azonban ismét felerősödtek a sugárzással kapcsolatos félelmek, egyes vélemények (és tanulmányok) szerint ugyanis az erősebb sugárzás konkrét kockázatokat hoz magával, ami a káros következmények gyakoribbá válásával lesz majd lemérhető.
A világhálón számos olyan oldalt találunk, amelyen orvosok, illetve kutatók hívják fel a figyelmet a potenciális veszélyekre. A hivatkozott tanulmányokban többek között arról írnak, hogy a magasabb frekvencia, valamint a kisebb hatótávolság olyan kockázatokat rejt magában, amelynek következményeit saját testünkön is észrevesszük majd, bár nyilván ide csak túl későn jutunk el, amikor már inkább a rákos daganatok tüneteit kezdjük el felfedezni. Ennek kapcsán mások igyekeznek nyugtatni a laikusokat, kiemelve, hogy az 5G által használt 3, 6, illetve 30 GHz-es frekvenciasávok nem jelentenek ilyen veszélyt, hiszen a káros sugárzás jóval a milliméteres, valamint az ezen túl elhelyezkedő infravörös tartomány (300 GHz -től 385 THz-ig) felett kezdődik, mivel itt elsősorban az ultraibolya-tartomány felső része, valamint a röntgen- és gamma-sugárzás jelent veszélyt ránk, aminek használatáról természetesen szó sincs.
Potenciálisan gondot jelenthet ugyanakkor a rövidebb hatótáv miatt növekedő sűrűség, legalábbis ami a tornyok számát és azok elhelyezkedését illeti. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nagyjából 300 méterenként lesz szükség ilyen tornyokra, vagyis ezekből a városokban jóval több lesz majd látható, ahogy az 5G lassan, fokozatosan elterjed. Agyunkat valószínűleg még ez sem fogja felforralni, viszont a mikrohullámú sugárzás megjelenése (gyakoribbá válása) még így is sokakban vált ki ellenérzést, illetve konkrét félelmet. Az Egyesült Államokban helyi és állami szervek tartanak meghallgatásokat ezzel kapcsolatban, itt érdemes megjegyezni, hogy egyes kutatásokban már a kilencvenes évek második felében összefüggéseket vázoltak fel a lakóépületekre elhelyezett tornyok és az ottani rákos megbetegedések gyakorisága között, ez azonban nyilván nem tartott vissza minket attól, hogy teljesen behálózzuk városainkat az ilyen és hasonló antennák sokaságával, amihez idővel az otthoni és irodai WiFi-routerek millió csatlakoztak.
A félelmek és aggályok egyelőre nem vezettek oda, hogy komoly szigorításokat rendeljenek el a nemzeti és helyi szabályozó hatóságok, a múltban azonban bőven találunk példát arra, hogy a rendelkezésre álló tudás mellőzésével, pusztán a közhangulat változása miatt hoztak különböző előírásokat és törvényeket az erre hivatott szervek. Az 5G elterjedésével ez is bekövetkezhet, még ha nyilván évekre vagyunk még ettől.