Informatika és tudomány

Berta Sándor

Nagyon sok energiát emészt fel a bitcoin bányászása

A virtuális fizetőeszköz megtermelése egyáltalán nem mondható gazdaságosnak.

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a népszerű digitális pénz bányászata egyáltalán nem olcsó mulatság, de most ismertté vált az is, hogy ez a tevékenység rengeteg energiát emészt fel. Az Ohio állambeli Oak Ridge Institute munkatársai a tanulmányuk keretében azt vizsgálták, hogy mennyi energiába kerül a bitcoin termelése és ezt összehasonlították az egyes fémek kibányászása során felemésztett energiamennyiséggel is.

Kiderült, hogy egyetlen amerikai dollár bitcoinban való kitermeléséhez 19 Megajoule szükséges. Ezzel szemben egyetlen dollár értékű arany már 5 MJ energiával kibányászható. Azonban az is láthatóvá vált, hogy nem csupán a bitcoin termelése emészt fel nagy energiákat, hanem a többi kriptovalutáé is. Egy dollár értékű Litecoin bányászatához 15 MJ, egy dollárnyi Moneróéhoz 11 MJ, míg egy dollárnyi Ethereuméhoz 9 MJ energiára van szükség. Összehasonlításul: ahhoz, hogy 10 liter vizet 0 Celsius-fokról 100 Celsius-fokra melegítsenek fel 4,2 MJ szükséges.

Az arany mellett egyébként más fémek is hatékonyabban termelhetők ki, mint a digitális pénzek. A ritkaföldfémek bányászatához 9 MJ, a platináéhoz 6 MJ, míg a rézéhez 4 MJ energiára van szükség. Az egyetlen kivételt az alumínium jelenti, amely jóval kevesebbet ér, mint az arany és a platina, ezért egyetlen dollár értékű alumínium megtermeléséhez 122 MJ kell.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Nos #16
    koszi az osszefoglalot
  • kvp #15
    A felugyelt blokkchain-nek csak akkor van ertelme, ha nem a mostani megoldast viszik tovabb, hanem kikerul belole a banyaszhatosag. Tehat minden penzt ugy kell beallitani, hogy csak 1 darab legyen eloallithato belole. Ezt alairja a kiado jegybank es onnantol ugyanugy lehet kereskedni vele, mint a mostani blokkchain-es penzekkel, de csak 1 darab token van es az nem oszthato. Hogy lesz ebbol tobb virtualis penzerme? Ugy hogy a bank 'annyifele' penzt ad ki ahany virtulalis penzermet akar nyomtatni. Ez lehetove teszi, hogy annyi penz keruljon korforgasba amennyit a jegybank akar. A blokkchain-ek az ismert modon nonek, de csak annal az egy token-nel amit tartalmaz, tehat a tranzakciok es az azokban resztvevo token-ek teljesen fuggetlenek egymastol. Ez nagymertekben lecsokkenti az alairni szukseges adatmennyiseget es ezzel a szamitasi igenyt is. A jegybanknak raadasul joga van bizonyos alairasmennyiseg (tehat bizonyos tranzakcioszam) folott bevonni a token-t, tehat ha elerte az X. atadast, akkor mar csak a banknak szabad atadni, kulonben ervenytelenne valik. Ezt a bank ingyen egy vadonat uj, 1 alairassal rendelkezo peldanyra csereli. Igy legrosszabb esetben X. atadasonkent visszakerul a bankhoz az adott token vagy ertektelenne valik. Ezzel megakadalyozhato a blokkchain kezelhetetlen mereture novekedese. Hasonlo modon lehet meg befolyasolni az ervenyesseget az eredeti alairas lejarati datumaval, ami a visszavonasi es lejarati listak miatt egy fix elettartamot ad minden digitalis token-nek. Viszont a fenti megoldas csak arra jo, hogy ne kelljen folyamatos online kapcsolat a bank es a tranzakciokban resztvevo ugyfelek kozott.

    Ennel sokkal egyszerubb megoldas ha minden jegybank egy kozponti adatbazisban tartja, hogy adott penznembol kinel mennyi van es minden atutalast nalla kell atvezetni. Ez azt jelenti, hogy pl. dollarbol csak annyi lehetne amennyi a kozponti jegybank kulonbozo szamlain van, illetve kinyomtatott formaban talalhato. Az amerikai jegybank persze nem maganszemelyek, sot nem is bankok szamlait vinne, hanem a nemzeti jegybankok osszesitett szamlait, akik kezelnek dollart. A nemzeti jegybankok pedig a helyi bankok osszesitett szamlait vinnek, amik pedig az ugyfeleik szamlait kezelnek. Ha pl. Kovacs magyar allampolgar atutalna 1 dollart Szabo magyar allamplgarnak, akkor az egyik magyar bank atadna 1 dollart a masik magyar banknak a magyar nemzeti bank rendszereben. Ha Kovacs magyar allampolgar utal Schneider nemet allamolgarnak, akkor a magyar bank szol a magyar jegybanknak, aki szol az amerikai jegybanknak, aki szol a nemet jegybanknak, aki szol a nemet banknak. Es mindenki atteszi az 1 dollart a magyar banki szamlarol a nemet banki szamlara. Kozben a penz valodi kezeloje az amerikai jegybank csak annyit frissit, hogy a magyar jegybankbol atment 1 dollar a nemethez. Ehhez a megoldashoz semmilyen kripto nem kell, mert konnyu ellenorizni, hogy ha egy banknal nem annyi van az adott penzbol amennyi a szamlajan van, akkor csal. A keszpenz kezelese marad trivialis, a keszpenzt virtualis penzre valtani pedig csak a kiado jegybank tudja a fizikai penz bevonasakor kiadott digitalis penzzel.

    Mindket fenti rendszer ugynevezett full reserve banking alapu, tehat csak annyi penz lehet amennyit az adott penz jegybankja kiallit, mind fizikai, mind virtualis formaban. Errol volt legutobb sikertelen nepszavazas Svajcban. Azert nem meri senki bevezetni, mert az osszes virtualis vagyon megszunne letezni es az a penznem ami ezt eloszor bevezeti kiesik a virtualis penzgyartasbol es a nagytokesek ezert varhatoan megbuntetik. (tonkreteszik a kibocsato orszagot) Csak ez kizarolag vilagmeretu, a nagytokesek elleni politikai osszefogassal lehetne bevezetni minden penznemnel egyszerre. Addig amig a politikai es gazdasagi akaratero nincs meg hozza, addig egyszeruen nem fogjak bevezetni a fenti megoldasok kozzul egyiket sem, mert a legtobb politikus es nagytokes erdekeit sertene.

    Nem bizonyitott, de ugy nez ki, a kinai allam fu alatt mar bevezette ezt a sajat (es csak reszben konvertibilis) penzukre es kozben aktivan furja a tobbi konvertibilis penznemet. Ha bejon nekik, akkor egy vilagmeretu bedoles eseten minden mas, nemesfemben nem garantalt penznem es az azokban tartott vagyonok azonnal teljes mertekben ertektelenne valnanak. Ez egy eleg eros utokartya lehet a kinai vezetes kezeben, viszont a megvalositashoz eleg sok kinai nagytokest kellett meggyozni arrol az utobbi idoben, hogy ezt 'onkent' tamogassak.

    Hasonlo iranyba mozdult el egyebkent az orosz bankrendszer is, bar a terveket a gyenge gazdasaguk miatt vegul nem tudtak keresztul vinni. Ebbol is latszik, hogy a jelenleg ellenorizhetetlen, a bankok becsuletere jatszo penzugyi rendszer igazabol iranyithatatlan es csak a nyugati nagytokes korok erdekeit szolgalja. De ahogy a japan allamadossagot sem meri senki megkerdojelezni (a GDP 200%-a folott van, tehat biztosan nem fizetheto vissza soha), ugy a nemzetkozi banki rendszer mukodeset sem, mert felnek egy esetleges bedoles kovetkezmenyeitol.
  • Nos #14
    A jovo az allamilag felugyelt blockchain technologia, ami gyors, olcso es valojaban csak a most megszokott penz egy teljesen elektronikus megfeleloje.
  • Sequoyah #13
    Ez is igaz, de javareszt nem ez a fo ok. A "feladat", a proof-of-work mestersegesen bonyolitva van. Maga a blokklanc hitelesitese illetve az uj elem hozzaadasa relative egyszeru feladat onmagaban, szoval elviekben olcson mukodtetheto lenne a dolog technologiai szempontbol.
    Szoval a CPU ido tulnyomo resze egy olyan szamitas elvegzesere forditodik, aminek az eredmenye vegul el lesz dobva. Ehhez jon hozza, hogy sokan parhuzamosan csinaljak ugyanezt.
  • duke #12
    Es persze a verseny miatt kell hozza az a rengeteg videokatya, ami miatt brutalisan felmentek az arak az elmult evekben.
  • Tetsuo #11
    Szerintem a századrész is rengeteg. Ha belegondolsz, hogy ez "akarja" leváltani a bankokat...
  • duke #10
    "Túl sok energiát emészt fel a Bitcoin... egyetértek, de ezt eddig is tudtuk. Tiltsák be a kriptopénzeket"

    A kriptopenz az elsosorban nem azert fogyaszt sok energiat, mert tul bonyolult a szamitas, es hogy ez tulzott pazarlas lenne, hanem a verseny miatt. A banyaszok ugyanazt a feladatot vegzik el parhuzamosan, es aki a leghamarabb vegez az kapja a reszesedest. Tehat sok szaz, ezer gep dolgozik ugyanazon a feladaton, mikozben mukodesi szempontbol semmi jelentosege annak, hogy nehany masodperccel az egyik hamarabb vegez az adminitszracioval, mint a tobbi gep.
    Szoval boven eleg lenne csak, ezt az ertelmetlen versenyt megszuntetni es mindjart szazad reszere csokkene az energia felhasznalas.
  • Sequoyah #9
    Pont ez a "direkt nehez" az az elem a bitcoin technologiaban, ami semmi pozitiv celt nem szolgal. Csak annyi celja van, hogy egyre nehezebb legyen szamolni, es egyre feljebb strofolja a kirptovaluta arat, fuggetlenul a valos piaci igenyektol, valami mesterseges "egyensuly"-t krealva.
    Spekulativ haszonszerzesre alkalmas ez, de pont a valodi hasznalhatosagat oli meg...
  • Tetsuo #8
    Túl sok energiát emészt fel a Bitcoin... egyetértek, de ezt eddig is tudtuk. Tiltsák be a kriptopénzeket.
    Oké, de mi van a többi dologgal? Tényleg a hasznosság és a fenntarthatóság számít, vagy csak a duma megy (már megint)?
    Mi lenne, ha a jelenlegi (mondjuk) negyedére korlátoznánk a pornót a neten és meg lenne szabva, hogy x órát lehet Facebookozni naponta?
    https://www.youtube.com/watch?v=dhjXHtk6H2U
  • kvp #7
    A kriptovaluta banyaszat egy direkt nehezre tervezett matematikai feladat megoldasa, ami egyre nehezebbe valik. Kb. olyan mint a primszamkereses, csak ez annyi valodi hasznot hoz az emberisegnek, mint egyre nagyobb es nehezebb sudoku feladatok megoldasa, azaz kb. semmit.

    A fembanyaszat raadasul nemcsak tenyleges femeket eredmenyez, hanem ezek jellemzoen ujrahasznosithatoak, mig a megtermelt digitalis penz igazbol csak egy proof of work, de valojaban ertelmetlen. Ha az emberiseg megegyezik abban, hogy ezek ernek valamit, akkor van ertekuk, de mivel egyre nehezebb valodi penzre vagy termekekre valtani a virtualis penzt, ezert a valodi erteke nem igazan merheto, ugyanis ha valaki megprobal belole valodi penzt csinalni, azaz elad, akkor azzal csokkenti a mardek erteket. Kb. mintha egy nem letezo vallalat reszvenyei lennenek, amiknek csak a tozsden van ertekuk, kereskendek veluk, de mivel a vallalat nem letezik, ezert se osztalekot nem fizet, se tenyleges ertek vagy barmi kezzelfoghato nincs mogotte. Es sokan elfogadjak, hogy ez igy egy letezo ertek.
További bejegyzések a fórumban...