Berta Sándor

A valódi halakat védik a 3D-nyomtatású robothalak

Számos feladatra alkalmasak lehetnek és leginkább a valódi halak védelmét láthatják el a 3D-nyomtatókkal készített robothalak.

A kutatók jelenleg világszerte azzal foglalkoznak, hogy minél pontosabb másolatokat készítsenek a valódi halakról. A 3D-nyomtatású robothalak tetszés szerint vezérelhetők és a valódi társaik számos mozdulatát utánozni tudják. A jövőben még ennél is nagyobb előrelépés történhet, hiszen a 3D-nyomtatású robothalak felhasználhatók lesznek az igazi halak helyett például a kísérletekben.

A szakemberek a zebrahalak esetében egy másik ötlettel álltak elő. A New York-i Egyetemhez tartozó Tandon School of Engineering dinamikus rendszerek laboratóriumának munkatársai úgy vélték, hogy a 3D-nyomtatású robothalak elcsalhatnák a veszélyes környékekről a halrajokat. Amennyiben például olajfolt vagy más veszélyes anyag jelenik meg a tengeren, akkor ezáltal meg lehetne védeni az igazi halakat a veszélyektől.

A globális kutatásokat elősegíti, hogy az aktuális kísérletekben csak egyszerű megoldásokat alkalmaznak a szakemberek. A legfontosabb elemeket 3D-nyomtatóval készítik el, a robothalak motorokból, akkumulátorokból és webkamerákból állnak. A vezérléshez két paradigmát használnak, az elsőnél a robot úgy mozog, mintha egy igazi hal lenne, a másiknál pedig egy valódi halat követ, igy imitálja azt, hogy ő is az. A legnehezebb az egészben a természet kiszámíthatatlanságának lemásolása. A vezérlésben szerepet kapnak a Bluetooth- és a WiFi-kapcsolatok is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Skylake #3
    Igazi Kurzweil kategóriás agymenés. Mivel jól ismert, hogy egy cinikus álomgyilkos vagyok, lenne is egy pár (költői) kérdésem:

    - Energiaellátás: a mai akkumulátorok mennyi energiát képesek tárolni ahhoz, hogy ezeknek az eszközöknek a használata reális legyen? Nyilván sok értelme nincs a robotpontynak és mikrobikeszegnek, ha naponta ki kell fogni, és töltőre kell tenni. Képzeljünk el egy egyszerű horgásztavat: hány robothal kellene bele ehhez a pásztorkutya jellegű terelgetéshez, és ehhez a funkcióhoz képest hogy oldjuk meg az energiaellátást? 20? 30? 100 db? A akksik súlya hogyan illeszkedik az úszóképességhez?
    - Etológia: szerintem a különböző halfajok az eddigi pár millió évben remekül megvoltak ilyen segédletek nélkül. Persze az ember nyilván igyekszik ezek szaporodását a maga hasznára fordítani, de alapvetően mindezt megoldotta a síkhülye ember helyett a hallgatag, de bölcs természet. Miért gondoljuk azt, hogy mi többet tudunk arról, hogy „mi a jó” az egyes halfajoknak? Mi jogosít fel bennünket erre?
    - Környezetvédelem: vizeink így is tele vannak b*szva műanyagszeméttel, az óceánokban több a műanyag mint amennyi halfaj és egyéb élőlény összesen. De nem baj, ezt megfejeljük ezekkel is, hiszen mint minden technikai eszköz, ezek is el fognak romlani, mégpedig döntően működés közben. Vagy csak kimerülnek akkumulátorok. Hogyan szedjük össze a tönkrement robothalakat? Vegyünk egy nagyobb méretű tavat, folyót, tengeröblöt? Mégis hogyan oldjuk meg, hogy ne e-waste-ként szennyezzenek tovább az aljzaton? (Nyilván a nyomatott áramkörök és az akksi is nagy barátja a tengerek ökológiájának. Kihajtanak tőle a kifehéredett korallok – nem tudtad?)
    - Informatika: ezek gondolom IoT eszközökök lennének, hiszen ma erre a buzzwordra lehet befektetőket összekaparni. Meg MI vezéreltek is, hogy a másik bullshit-et is említsem. A meghajtás energiaigénye mellett a kommunikációs rendszer energiaigénye a másik nagyfogyasztó. Hogyan kapcsolódik a nethez? Wifivel? Elég megvalósíthatatlan. Mobilnettel? Mennyit is bírnak ki igaz kijelzővel rendelkező energiazabáló mobileszközeink, ha az user egész nap tolja a használatukat? Esetleg 2 napot? Nyilván ilyenek nincsenek a robotponty esetében, de ott körülbelül szerintem egy hónapos folyamatos működés elvárt? Hogy oldjuk ezt meg, ha nem egy kapitális csuka méretű robothalról van szó, hanem mondjuk egy kárász méretűről?
    - IT-biztonság: amennyiben támadók biztonsági réseket ismernek, kontrollt szerezhetnek e vízidrónok nagy tömegei felett. Ha ez megvan, kiválóan lehet vízierőműveket támadni: beküldeni őket a turbinákba, had k*rják szét őket. Ezzel kiesik az erőmű meg az áramellátás is amit termelt. Tehát mivel itt is szoftverkód van, meg hálózat, ugyanúgy kiengedjük a megszokott szellemet a palackból, mint más helyeken: a támadhatóság -> frissítések szükségessége mókuskereket itt is megkezdjük a maga óriási erőforrásigényével.
  • esdideki #2
    Halászlét lehet főzni (vagy nyomtatni) belőlük?
  • Tetsuo #1

    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2018.06.12. 19:55:19