Berta Sándor
Mindennapos problémákat oldanak meg a Yabacon-völgy startupjai
A nigériai Lagos Johannesburg és Nairobi után a Szaharától délre az egyik legfontosabb technológiai központ.
A 20 milliósnál is népesebb metropolisz Yaba nevű kerülete lehet az új helyi Szilícium-völgy, ezen a területen működik a nigériai internetes startup-közösség. A kerületrész neve Yabacon-völgy. Az ország első technológiai vállalkozása a 2011-ben alapított Co-Creation Hub (CcHUB) volt, melyet 2016-ban Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója is meglátogatott. Adewale Yusuf, a techpoint.ng nevű blog kiadója úgy emlékezett vissza, hogy akkor közel egymillió kattintást regisztráltak a platformjukon. Mindenki tudni akarta, hogy miért látogatott oda Zuckerberg. Yusuf a mai napig libabőrös lesz, ha eszébe jutnak azok az élmények.
Damilola Teidi, a CcHUB inkubációs egységének vezetője kifejtette, hogy a helyi szakemberek olyan dolgok megalkotását tartották a legfontosabbnak, amelyekkel a legégetőbb problémák megoldhatók. Így jött létre például a LifeBank Nigeria is, amely kapocsként szolgál a vérbankok és a kórházak között. Amennyiben egy baleset vagy egy műtét esetén vérre van szükség, akkor a LifeBank Nigeria alapítója, Temie Giwa-Tubosun biztosította, hogy a kórház megfelelő önkéntes véradót találjon és megszervezte a kórházba való szállítást is. Ezáltal egy helyi problémát oldott meg. A LifeBank Nigera az előfinanszírozási körét 200 000 dolláros bevétellel zárta le. A tőkebevonás révén a cég a tevékenységét más államokba is kiterjesztheti, növekedhet és új munkatársakat vehet fel.
Yusuf szerint a fejlődés az elektronikus árukereskedelemmel kezdődött. 2012-től a Jumia és a Konga lehetővé tette az online vásárlást, ez akkor teljesen új dolog volt az afrikai országban. A következő meghatározó pillanat az volt, amikor kiderült, hogy a Google három hónapon keresztül fog támogatni 12 afrikai startupot, amelyek elsősorban pénzügyi szolgáltatásokat kínáltak, de meg akartak jelenni a szórakoztatóiparban is.
Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi pénzt fektetnek be az afrikai startupokba. A Partech Ventures amerikai kockázatitőke-befektető a tavalyi év kapcsán 560 millió dolláros rekordösszeget említett, a Disrupt Africa startup-portál azonban csak 195 millió dollárt. Az azonban biztos, hogy a piac növekszik. De a helyi vállalkozásoknak nem is elsősorban pénzre van szükségük, hanem olyan helyekre, ahol állandó és stabil áram- és internetellátás van. Addig is fontos cél a megfelelő offline stratégiák kifejlesztése, hogy a városokon kívüli ügyfeleket is el lehessen érni. A vállalkozóknak okosoknak kell lenniük, jól kell ismerniük a piacot és pontosan tudniuk kell, hogy milyen technológia illik az adott területhez és településhez.
Afrikában számos helyi felhasználónak az okostelefon és az internet ugyanolyan fontos, mint az áram, a víz vagy a vécé. A megfelelő lehetőségek hiányában a mérnökök és a fejlesztők kénytelenek innovatívak lenni. Már 2014 szeptemberében teszteltek egy RFID-s digitális azonosítókártyát, ami egyszerre jogosítvány, adó- és betegkártya, nyugdíjigazolvány, továbbá segítségével a tulajdonos regisztráltathatta magát az elektronikus választásokra. Az azonosító elektronikus fizetési eszközként és személyi igazolványként is használható, mivel raktak bele biometriai jellemzőket tároló chipet, biztonságos digitális aláírást és egy e-ID alkalmazást is. Sőt, a kártya bizonyos országokba való utazáskor még úti okmányként is használható.
A 20 milliósnál is népesebb metropolisz Yaba nevű kerülete lehet az új helyi Szilícium-völgy, ezen a területen működik a nigériai internetes startup-közösség. A kerületrész neve Yabacon-völgy. Az ország első technológiai vállalkozása a 2011-ben alapított Co-Creation Hub (CcHUB) volt, melyet 2016-ban Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója is meglátogatott. Adewale Yusuf, a techpoint.ng nevű blog kiadója úgy emlékezett vissza, hogy akkor közel egymillió kattintást regisztráltak a platformjukon. Mindenki tudni akarta, hogy miért látogatott oda Zuckerberg. Yusuf a mai napig libabőrös lesz, ha eszébe jutnak azok az élmények.
Damilola Teidi, a CcHUB inkubációs egységének vezetője kifejtette, hogy a helyi szakemberek olyan dolgok megalkotását tartották a legfontosabbnak, amelyekkel a legégetőbb problémák megoldhatók. Így jött létre például a LifeBank Nigeria is, amely kapocsként szolgál a vérbankok és a kórházak között. Amennyiben egy baleset vagy egy műtét esetén vérre van szükség, akkor a LifeBank Nigeria alapítója, Temie Giwa-Tubosun biztosította, hogy a kórház megfelelő önkéntes véradót találjon és megszervezte a kórházba való szállítást is. Ezáltal egy helyi problémát oldott meg. A LifeBank Nigera az előfinanszírozási körét 200 000 dolláros bevétellel zárta le. A tőkebevonás révén a cég a tevékenységét más államokba is kiterjesztheti, növekedhet és új munkatársakat vehet fel.
Yusuf szerint a fejlődés az elektronikus árukereskedelemmel kezdődött. 2012-től a Jumia és a Konga lehetővé tette az online vásárlást, ez akkor teljesen új dolog volt az afrikai országban. A következő meghatározó pillanat az volt, amikor kiderült, hogy a Google három hónapon keresztül fog támogatni 12 afrikai startupot, amelyek elsősorban pénzügyi szolgáltatásokat kínáltak, de meg akartak jelenni a szórakoztatóiparban is.
Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi pénzt fektetnek be az afrikai startupokba. A Partech Ventures amerikai kockázatitőke-befektető a tavalyi év kapcsán 560 millió dolláros rekordösszeget említett, a Disrupt Africa startup-portál azonban csak 195 millió dollárt. Az azonban biztos, hogy a piac növekszik. De a helyi vállalkozásoknak nem is elsősorban pénzre van szükségük, hanem olyan helyekre, ahol állandó és stabil áram- és internetellátás van. Addig is fontos cél a megfelelő offline stratégiák kifejlesztése, hogy a városokon kívüli ügyfeleket is el lehessen érni. A vállalkozóknak okosoknak kell lenniük, jól kell ismerniük a piacot és pontosan tudniuk kell, hogy milyen technológia illik az adott területhez és településhez.
Afrikában számos helyi felhasználónak az okostelefon és az internet ugyanolyan fontos, mint az áram, a víz vagy a vécé. A megfelelő lehetőségek hiányában a mérnökök és a fejlesztők kénytelenek innovatívak lenni. Már 2014 szeptemberében teszteltek egy RFID-s digitális azonosítókártyát, ami egyszerre jogosítvány, adó- és betegkártya, nyugdíjigazolvány, továbbá segítségével a tulajdonos regisztráltathatta magát az elektronikus választásokra. Az azonosító elektronikus fizetési eszközként és személyi igazolványként is használható, mivel raktak bele biometriai jellemzőket tároló chipet, biztonságos digitális aláírást és egy e-ID alkalmazást is. Sőt, a kártya bizonyos országokba való utazáskor még úti okmányként is használható.