Berta Sándor
Nyílt forráskódú szoftverekkel az internet privatizálása ellen
A nagy IT-cégek fokozatosan maguk alá gyűrik a világhálót, de sokan hisznek abban, hogy a nyílt forráskódú programok megoldást jelenthetnek a problémára.
"Kétségtelen, hogy az életünk összes területe digitalizálva lesz. Észleljük, hogy ezzel sokkal több adatot hozunk létre, mint amennyit bármikor korábban. Ez a folyamat az általunk készített fotókkal kezdődik és azokkal a nyomokkal fejeződik be, amelyeket akkor hagyunk, ha valamit online vásárolunk vagy keresünk. Sokan gondolják úgy, hogy a digitalizálás során ismét ki kell vívnunk a függetlenségünket. Ebben a folyamatban szerintem a nyílt forráskódú szoftverek segíthetnek." - véli Rafael Laguna, az Open-Xchange vezetője. A cégnek 260 munkatársa van, az elektronikus levelezési megoldását 20 millióan használják.
"A világhálót nyílt alapokra építették, ezért nem tartozik egyetlen vállalathoz sem. Mindenki használhatja, ez pedig egy nyitott rendszer egyik fontos tulajdonsága. De az elmúlt 15 évben a szabad, nyitott internetre nagyon zárt rendszereket építettek fel az amerikai informatikai cégek, elsősorban a Google, az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Facebook. Ezek egyre több szolgáltatást kínálnak, és aki ki akar ezekből szabadulni, az rájön, hogy ezt már nem teheti meg, mert a digitális nyomai mindig megmaradnak. Egyszerűen elveszítjük az adataink feletti uralmat." - mondta Rafael Laguna.
Az Open-Xchange vezetője szerint a World Wide Webnek ideális esetben úgy kellene kinéznie, hogy egy szolgáltatást több vállalat is kínál, hogy egyáltalán létrejöhessen egy piac. Ez lenne a legfontosabb dolog. A második pedig az, hogy a felhasználók magukkal vihessék az adataikat, ha szolgáltatót váltanak, míg a harmadik, hogy az ajánlatokat megvalósító szoftvereknek szabadon elérhetőknek kell lenniük. Így bárki szolgáltatóvá válhatna, ami szintén fontos lenne egy szabad piac kialakulásához. A negyedik pont pedig, hogy a forráskódoknak is szabadon hozzáférhetőknek kell lenniük, mert csak így tesztelhetik a szakértők, hogy az emberek adatai valóban biztonságban vannak-e az adott szolgáltatásnál. Amennyiben egy szolgáltatás mind a négy pontot betartja, akkor érdemes a felhasználók bizalmára és biztosítja az adatbiztonságot.
"Az internetet a nyitottság teheti biztonságossá. Ez a sok szem sokat lát elv alapján valósulhat meg. Egy nyílt forráskódú programot számos ember néz át. Amennyiben egy biztonsági hibát találnak, akkor ezt azonnal jelzik. Ez oda vezet, hogy a sokat használt nyílt forráskódú szoftverek biztonságosabbak lehetnek, mint a zárt programok. Az 1970-es és az 1980-as években a szoftvervilág még szabad volt. Akinek volt egy programja, az megosztotta másokkal. Ha valaki hardvereket vásárolt, akkor szoftvereket kapott hozzájuk - a forráskódjaikkal együtt. A Microsoft megjelenésével ez megváltozott. A redmondi társaság feltalálta a szoftverüzletet, de sajnos azt is, hogy miként lehet elzárni az emberektől az alkalmazásokat és kizárólag felhasználóvá tenni őket. A fejlődés gyorsabb lenne, ha az emberek mindent megosztanak egymással" - fejtette ki a menedzser.
Rafael Laguna hangsúlyozta, hogy Kelet-Németországban született, az édesapja spanyol volt. Tíz évig élt az NDK-ban és már akkor is pontosan tudta, hogy mennyire fontos a szabadság. Úgy véli, az emberek most a szabadságot veszítik el. Aki állandóan megfigyelve érzi magát és felfogta, hogy a Google és a Facebook mindent feljegyez és eltárol, másképp viselkedik, és még annak is igénye van a szabadságra, akinek nincs takargatnivalója. Mindenki, aki egy olyan országban nőtt fel, amelyben korlátozták a személyiségi jogokat, pontosan tudja, hogy miről van szó. Az egyetlen megoldás a nyílt forráskód. A menedzser hangsúlyozta, hogy a kompatibilitás egyáltalán nem jelent problémát, ha valaki tartja magát a szabványokhoz.
Az Open-Xchange ügyfelei között van a Vodafone és a Comcast, és mindkettő nagyon jó dolognak találja, hogy a nyílt forráskódnak köszönhetően nincsenek teljesen ráutalva egyetlen szolgáltatóra. Amennyiben nem lennének elégedettek az Open-Xchange termékével, akkor szerződést bonthatnak a társasággal és saját maguk működtethetik a szolgáltatásaikat. "Ez már a sokadik cégem, a korábbiakat eladtam. A vásárlóik szinte mindig amerikaiak voltak. Nagyon rossznak találom, hogy Európa lemaradt a versenyben. Gyakran vagyok a Szilícium-völgyben és ott is csak vízzel főznek; Európában is vannak zseniális mérnökök, de ott jobban hozzáférnek a tőkéhez és nagyobb a kockázatvállalási készség." - szögezte le az Open-Xchange vezetője.
"Kétségtelen, hogy az életünk összes területe digitalizálva lesz. Észleljük, hogy ezzel sokkal több adatot hozunk létre, mint amennyit bármikor korábban. Ez a folyamat az általunk készített fotókkal kezdődik és azokkal a nyomokkal fejeződik be, amelyeket akkor hagyunk, ha valamit online vásárolunk vagy keresünk. Sokan gondolják úgy, hogy a digitalizálás során ismét ki kell vívnunk a függetlenségünket. Ebben a folyamatban szerintem a nyílt forráskódú szoftverek segíthetnek." - véli Rafael Laguna, az Open-Xchange vezetője. A cégnek 260 munkatársa van, az elektronikus levelezési megoldását 20 millióan használják.
"A világhálót nyílt alapokra építették, ezért nem tartozik egyetlen vállalathoz sem. Mindenki használhatja, ez pedig egy nyitott rendszer egyik fontos tulajdonsága. De az elmúlt 15 évben a szabad, nyitott internetre nagyon zárt rendszereket építettek fel az amerikai informatikai cégek, elsősorban a Google, az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Facebook. Ezek egyre több szolgáltatást kínálnak, és aki ki akar ezekből szabadulni, az rájön, hogy ezt már nem teheti meg, mert a digitális nyomai mindig megmaradnak. Egyszerűen elveszítjük az adataink feletti uralmat." - mondta Rafael Laguna.
Az Open-Xchange vezetője szerint a World Wide Webnek ideális esetben úgy kellene kinéznie, hogy egy szolgáltatást több vállalat is kínál, hogy egyáltalán létrejöhessen egy piac. Ez lenne a legfontosabb dolog. A második pedig az, hogy a felhasználók magukkal vihessék az adataikat, ha szolgáltatót váltanak, míg a harmadik, hogy az ajánlatokat megvalósító szoftvereknek szabadon elérhetőknek kell lenniük. Így bárki szolgáltatóvá válhatna, ami szintén fontos lenne egy szabad piac kialakulásához. A negyedik pont pedig, hogy a forráskódoknak is szabadon hozzáférhetőknek kell lenniük, mert csak így tesztelhetik a szakértők, hogy az emberek adatai valóban biztonságban vannak-e az adott szolgáltatásnál. Amennyiben egy szolgáltatás mind a négy pontot betartja, akkor érdemes a felhasználók bizalmára és biztosítja az adatbiztonságot.
"Az internetet a nyitottság teheti biztonságossá. Ez a sok szem sokat lát elv alapján valósulhat meg. Egy nyílt forráskódú programot számos ember néz át. Amennyiben egy biztonsági hibát találnak, akkor ezt azonnal jelzik. Ez oda vezet, hogy a sokat használt nyílt forráskódú szoftverek biztonságosabbak lehetnek, mint a zárt programok. Az 1970-es és az 1980-as években a szoftvervilág még szabad volt. Akinek volt egy programja, az megosztotta másokkal. Ha valaki hardvereket vásárolt, akkor szoftvereket kapott hozzájuk - a forráskódjaikkal együtt. A Microsoft megjelenésével ez megváltozott. A redmondi társaság feltalálta a szoftverüzletet, de sajnos azt is, hogy miként lehet elzárni az emberektől az alkalmazásokat és kizárólag felhasználóvá tenni őket. A fejlődés gyorsabb lenne, ha az emberek mindent megosztanak egymással" - fejtette ki a menedzser.
Rafael Laguna hangsúlyozta, hogy Kelet-Németországban született, az édesapja spanyol volt. Tíz évig élt az NDK-ban és már akkor is pontosan tudta, hogy mennyire fontos a szabadság. Úgy véli, az emberek most a szabadságot veszítik el. Aki állandóan megfigyelve érzi magát és felfogta, hogy a Google és a Facebook mindent feljegyez és eltárol, másképp viselkedik, és még annak is igénye van a szabadságra, akinek nincs takargatnivalója. Mindenki, aki egy olyan országban nőtt fel, amelyben korlátozták a személyiségi jogokat, pontosan tudja, hogy miről van szó. Az egyetlen megoldás a nyílt forráskód. A menedzser hangsúlyozta, hogy a kompatibilitás egyáltalán nem jelent problémát, ha valaki tartja magát a szabványokhoz.
Az Open-Xchange ügyfelei között van a Vodafone és a Comcast, és mindkettő nagyon jó dolognak találja, hogy a nyílt forráskódnak köszönhetően nincsenek teljesen ráutalva egyetlen szolgáltatóra. Amennyiben nem lennének elégedettek az Open-Xchange termékével, akkor szerződést bonthatnak a társasággal és saját maguk működtethetik a szolgáltatásaikat. "Ez már a sokadik cégem, a korábbiakat eladtam. A vásárlóik szinte mindig amerikaiak voltak. Nagyon rossznak találom, hogy Európa lemaradt a versenyben. Gyakran vagyok a Szilícium-völgyben és ott is csak vízzel főznek; Európában is vannak zseniális mérnökök, de ott jobban hozzáférnek a tőkéhez és nagyobb a kockázatvállalási készség." - szögezte le az Open-Xchange vezetője.