MTI
Elutasították Assange fellebbezését
Elutasította az illetékes londoni bíróság Julian Assange fellebbezését a brit letartóztatási parancs érvényben tartása ellen.
A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen eredetileg a svéd hatóságok adtak ki európai elfogatóparancsot nemi erőszak gyanúja miatt, de a svéd ügyészség végül megszüntette a vizsgálatot. Assange ügyvédei a svéd vádak ejtésére hivatkozva kérték, hogy a brit hatóságok is vonják vissza a letartóztatási parancsot. A londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban a múlt héten úgy döntött, hogy nem érvényteleníti az intézkedést. Az a döntés nem volt jogerős, és Assange - aki csaknem hat éve Ecuador londoni nagykövetségén él menedékjog oltalma alatt - fellebbezett, ám a bíróság kedden a fellebbezést is elutasította.
Nagy-Britanniában a svéd hatóságok korábbi körözésétől függetlenül is letartóztatási parancs van érvényben Assange ellen, éppen azért, mert a WikiLeaks-alapító 2012 nyarán nem jelent meg egy kitűzött tárgyalási időpontban a londoni bíróság előtt, hanem ehelyett az ecuadori nagykövetségre menekült. A svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint "dickensi körülmények között", majd házi őrizetbe került.
Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, de ennek fejében 2012 júliusában meg kellett volna jelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett kért és kapott az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot, és azóta is ott él. Ecuador állampolgárságot is adott neki. A fellebbezés visszautasításáról szóló keddi végzést indokolva a magisztrátusi bíróság eljáró bírája kijelentette: Assange azt képzeli magáról, hogy a törvényesség szabályai felett áll, és csak akkor igényli az igazságot, ha annak mérlege az ő javára billen. A bíró felszólította Assange-t, hogy "vegye a bátorságot", és vállalja a bírósági megjelenést.
Az ausztrál állampolgárságú, 48 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok tavaly májusban meg is szüntették ellene a nyomozást.
Assange annak idején azért kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, mert attól tartott, hogy ha Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, a svéd hatóságok kiadhatják őt az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. A WikiLeaks alapítójának ügyvédi csapata még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange-ra stratégiai titkok kiszivárogtatása miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.
A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen eredetileg a svéd hatóságok adtak ki európai elfogatóparancsot nemi erőszak gyanúja miatt, de a svéd ügyészség végül megszüntette a vizsgálatot. Assange ügyvédei a svéd vádak ejtésére hivatkozva kérték, hogy a brit hatóságok is vonják vissza a letartóztatási parancsot. A londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban a múlt héten úgy döntött, hogy nem érvényteleníti az intézkedést. Az a döntés nem volt jogerős, és Assange - aki csaknem hat éve Ecuador londoni nagykövetségén él menedékjog oltalma alatt - fellebbezett, ám a bíróság kedden a fellebbezést is elutasította.
Nagy-Britanniában a svéd hatóságok korábbi körözésétől függetlenül is letartóztatási parancs van érvényben Assange ellen, éppen azért, mert a WikiLeaks-alapító 2012 nyarán nem jelent meg egy kitűzött tárgyalási időpontban a londoni bíróság előtt, hanem ehelyett az ecuadori nagykövetségre menekült. A svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint "dickensi körülmények között", majd házi őrizetbe került.
Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, de ennek fejében 2012 júliusában meg kellett volna jelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett kért és kapott az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot, és azóta is ott él. Ecuador állampolgárságot is adott neki. A fellebbezés visszautasításáról szóló keddi végzést indokolva a magisztrátusi bíróság eljáró bírája kijelentette: Assange azt képzeli magáról, hogy a törvényesség szabályai felett áll, és csak akkor igényli az igazságot, ha annak mérlege az ő javára billen. A bíró felszólította Assange-t, hogy "vegye a bátorságot", és vállalja a bírósági megjelenést.
Az ausztrál állampolgárságú, 48 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok tavaly májusban meg is szüntették ellene a nyomozást.
Assange annak idején azért kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, mert attól tartott, hogy ha Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, a svéd hatóságok kiadhatják őt az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. A WikiLeaks alapítójának ügyvédi csapata még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange-ra stratégiai titkok kiszivárogtatása miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.