MTI
Mégsem adnak ki egy brit hackert az Egyesült Államoknak
Megakadályozta a londoni felsőbíróság egy brit hacker kiadatását az Egyesült Államoknak.
A 32 éves Lauri Love az amerikai igazságügyi hatóságok szerint hatalmas mennyiségű adatot lopott különböző amerikai szervezetek, köztük az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve, az amerikai hadsereg, az űrkutatási hivatal (NASA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) számítógépes adatbázisaiból. Love az amerikai vádak szerint 2012-ben és 2013-ban kiberbetörések sorát követte el a célba vett amerikai ügynökségek ellen. A 2003-ban kelt, a ratifikációs folyamat után 2007-ben életbe lépett brit-amerikai kiadatási egyezmény alapján a brit kormánynak át kellett volna adnia az angliai Suffolk megyében élő gyanúsítottat az Egyesült Államoknak, ám a londoni felsőbíróság hátfői jogerős végzésében helyt adott Love fellebbezésének.
Lauri Love jogi képviselői szerint védencük az autizmus egyik formájának tekintett Asperger-tünetegyüttestől szenved, és az ezzel járó mentális kondíció hajlamossá tenné őt az öngyilkosságra, ha amerikai börtönbe kerülne. Az ügyet felkaroló védők szerint az amerikaiak által megfogalmazott vádak alapján Lauri Love-ra aránytalanul súlyos, akár 99 évi börtönbüntetést is kiszabhatnának az Egyesült Államokban.
A londoni felsőbíróság eljáró tanácsának hétfői végzése kimondja mindazonáltal, hogy ha az angol-walesi ügyészi szolgálat vádat emel Love ellen az amerikai hatóságok vádjai alapján, akkor a hacker Nagy-Britanniában bíróság elé állítható. A brit-amerikai kiadatási egyezmény brit emberi jogi szakértők régóta hangoztatott véleménye szerint rendkívül egyoldalú, mivel nem ró egyértelmű bizonyítási kényszert a kiadatást kérő amerikai hatóságokra.
Brit jogi szakvélemények szerint e kiadatási egyezségtől joggal tarthatnak még olyan brit állampolgárok is - például a londoni City befektetési banki szektorában dolgozók -, akik legálisan végzett munkájuk során bármiféle kapcsolatba kerülnek az Egyesült Államokkal, mivel az egyezmény alapján a brit kormánynak nincs sok mérlegelési lehetősége, ha valamilyen jogi kifogás esetén az amerikai fél kiadatási kérelemmel fordul Londonhoz. Néhány éve mindazonáltal a brit kormány egy szinte ugyanilyen esetben megtagadta egy brit állampolgár amerikai kiadatását.
A jelenleg 51 éves Gary McKinnont, aki szintén Asperger-szindrómában szenved, az amerikai hatóságok azzal vádolták, hogy betört a NASA és a Pentagon számítógépes rendszerébe. McKinnon, aki az ufókutatás megszállottjaként az interneten keresgélt a földönkívüliek nyomai után, három évig harcolt kiadatása ellen a bíróságokon, ám a londoni felsőbíróság az ő ügyében annak idején elutasította a fellebbezést. Theresa May akkori belügyminiszter - a mostani brit miniszterelnök - azonban 2012-ben bejelentette, hogy a brit kormány leállította McKinnon amerikai kiadatását, tekintettel a hacker mentális betegségére.
A 32 éves Lauri Love az amerikai igazságügyi hatóságok szerint hatalmas mennyiségű adatot lopott különböző amerikai szervezetek, köztük az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve, az amerikai hadsereg, az űrkutatási hivatal (NASA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) számítógépes adatbázisaiból. Love az amerikai vádak szerint 2012-ben és 2013-ban kiberbetörések sorát követte el a célba vett amerikai ügynökségek ellen. A 2003-ban kelt, a ratifikációs folyamat után 2007-ben életbe lépett brit-amerikai kiadatási egyezmény alapján a brit kormánynak át kellett volna adnia az angliai Suffolk megyében élő gyanúsítottat az Egyesült Államoknak, ám a londoni felsőbíróság hátfői jogerős végzésében helyt adott Love fellebbezésének.
Lauri Love jogi képviselői szerint védencük az autizmus egyik formájának tekintett Asperger-tünetegyüttestől szenved, és az ezzel járó mentális kondíció hajlamossá tenné őt az öngyilkosságra, ha amerikai börtönbe kerülne. Az ügyet felkaroló védők szerint az amerikaiak által megfogalmazott vádak alapján Lauri Love-ra aránytalanul súlyos, akár 99 évi börtönbüntetést is kiszabhatnának az Egyesült Államokban.
A londoni felsőbíróság eljáró tanácsának hétfői végzése kimondja mindazonáltal, hogy ha az angol-walesi ügyészi szolgálat vádat emel Love ellen az amerikai hatóságok vádjai alapján, akkor a hacker Nagy-Britanniában bíróság elé állítható. A brit-amerikai kiadatási egyezmény brit emberi jogi szakértők régóta hangoztatott véleménye szerint rendkívül egyoldalú, mivel nem ró egyértelmű bizonyítási kényszert a kiadatást kérő amerikai hatóságokra.
Brit jogi szakvélemények szerint e kiadatási egyezségtől joggal tarthatnak még olyan brit állampolgárok is - például a londoni City befektetési banki szektorában dolgozók -, akik legálisan végzett munkájuk során bármiféle kapcsolatba kerülnek az Egyesült Államokkal, mivel az egyezmény alapján a brit kormánynak nincs sok mérlegelési lehetősége, ha valamilyen jogi kifogás esetén az amerikai fél kiadatási kérelemmel fordul Londonhoz. Néhány éve mindazonáltal a brit kormány egy szinte ugyanilyen esetben megtagadta egy brit állampolgár amerikai kiadatását.
A jelenleg 51 éves Gary McKinnont, aki szintén Asperger-szindrómában szenved, az amerikai hatóságok azzal vádolták, hogy betört a NASA és a Pentagon számítógépes rendszerébe. McKinnon, aki az ufókutatás megszállottjaként az interneten keresgélt a földönkívüliek nyomai után, három évig harcolt kiadatása ellen a bíróságokon, ám a londoni felsőbíróság az ő ügyében annak idején elutasította a fellebbezést. Theresa May akkori belügyminiszter - a mostani brit miniszterelnök - azonban 2012-ben bejelentette, hogy a brit kormány leállította McKinnon amerikai kiadatását, tekintettel a hacker mentális betegségére.