SG.hu
Ismét sokan nem kapták meg időben a karácsonyi csomagjukat
2016 év végén a karácsonyi időszak megrengette az e-kiskereskedelmet. Még 2017 januárjában is a későn kézbesített csomagoktól volt hangos az internet, ugyanis 900.000 hazai internetező késve kapta kézhez csomagját. A tavalyi csomag átadási nehézségek után mind a webáruházak, mind a logisztikai szolgáltatók levonták a tanulságokat, és arra törekedtek, hogy 2017 végén mindez ne ismétlődjön meg. Nagyok voltak az elvárások, hogy miként fognak teljesíteni Black Friday-kor és karácsony előtt a hazai webáruházak, illetve a futárszolgálatok – mindez kiderül az eNET Internetkutató decemberi és januári felméréseiből.
A felnőtt magyar internetezők közül saját bevallásuk szerint kevesebben vásároltak a tavalyi Black Friday alkalmával, mint egy évvel korábban. Míg 2016-ban 2,1 millió internetező vásárolt az akcióban részt vevő üzletekben és webáruházakban, addig 2017-ben csupán 1,7 millióan. Pedig a Black Friday előtt készült előzetes felmérés alapján még kétszer ennyien voltak azok, akik vásárolni terveztek ezeken a napokon. A forgalom is elmaradt a várakozásoktól: az előzetes becslés szerint akár 120 milliárd forintot is hozhatott volna a Black Friday, ezzel szemben ennek csupán fele valósulhatott meg.
Ebben közrejátszhatott, hogy a Black Friday-kor akár az üzletekben, akár a webáruházakban vásárlók fele visszafogott, egytizedük elhanyagolható mértékű kedvezményeket talált, sőt volt egy olyan kisebb – 7%-nyi – csoport is (ők a felnőtt internetezők 2%-át teszik ki), akik úgy látták, hogy nem a termék legutolsó, hanem egy korábbi listaárából adtak kedvezményt. Ez azonban nem vette el az internetezők kedvét a vásárlástól az ezt követő karácsonyi időszakban. Tavaly év végén a felnőtt internetezők 90%-a, 5 millióan vásároltak karácsonyi ajándékot online (3,7 millióan) vagy offline módon (4,9 millióan). Karácsonyi ajándékokra a felnőtt internetezők hozzávetőlegesen 234 milliárd forintot költhettek tavaly, amelynek 42%-át (hozzávetőlegesen 98 milliárd forintot) online, 58%-át (hozzávetőlegesen 136 milliárd forintot) pedig offline üzletekben költötték el a felmérés szerint.
A Posta és a webáruházak is a késedelmes szállítások elkerülésére törekedtek A webáruházak és logisztikai szolgáltatók részéréről többféle megoldást is tapasztalhattunk tavaly a kiszállítás kapcsán felmerülő problémák elkerülése érdekében: például az általánosan alkalmazott kiszállítási idő növelését, a kiszállítási díj emelését, valamint a csomagfeladás és kiszállítás korlátozását. Vajon mit érzékeltek ebből a karácsonyi online vásárlásban érintettek? A felnőtt internetezők kétharmada hallott például a Magyar Posta karácsonyi ünnepeket megelőző intézkedéseiről. Ezeket többen értékelték korrektnek (40%) és hatékonynak (38%).
Persze nem csak a Posta készült a karácsonyi időszakra, hanem szinte minden kiszállítást végző cég. Ennek ellenére is voltak azonban olyanok, akik már nem tudtak karácsony előtti kiszállítással online rendelést feladni, illetve a korlátozások miatt a külföldi webáruházakból tervezett rendeléseiket inkább elhalasztották (karácsony idején online vásárlók 14 és 13%-a). Ezen túl pedig a karácsony előtti kiszállításra vonatkozóan minden ötödik online vásárló tapasztalt kiugróan magas díjakat. Azok többsége (52%), akik hallottak a karácsonyi időszakra vonatkozó kiszállítással kapcsolatos intézkedésekről úgy vélték, hogy ezek önmagukban még nem oldották meg teljesen a problémát.
A 2017-es karácsonyi szezonban valamivel kevesebben voltak, akik késve kapták meg csomagjukat, mint egy évvel korábban. 800.000-en voltak, akik futárszolgálattal, vagy átvételi pontra, csomagautomatához rendelt termékeiket csak késéssel tudták átvenni – míg egy évvel korábban 900.000 főt érintett ugyanez a probléma. A 2016-os karácsonyi időszakhoz képest azonban a késés ideje mérséklődött: átlagosan 4 nappal (egy évvel korábban átlagosan 5 nappal) később kapták kézhez csomagjaikat, de 13%-uk (egy évvel korábban 12%-uk) csomagja még január első hetében sem érkezett meg.
A késésben érintettek továbbra is egyforma mértékben érzik hibásnak a webáruházakat és a futárszolgálatokat. Az érintettek többségének (65%, egy évvel korábban 61%) nem változott az online vásárlással kapcsolatos viszonya. 27%-uk (egy évvel korábban szintén 27%) nyilatkozott úgy, hogy még korábbra fogja hozni a vásárlásait, 7% (egy évvel korábban 11%) nem fog a jövőben az ünnepi időszak alatt rendelést leadni és mindössze 1%-a (egy évvel korábban szintén 1%) mondta azt, hogy soha nem fog a neten vásárolni.
Az elmúlt években már a Black Friday-jel vette kezdetét a karácsonyi szezon. 2017-ben a Black Friday forgalma azonban elmaradt mind a 2016. évi, mind az előzetesen becsült forgalomhoz képest. Ennek hátterében állhatnak a Black Friday-kor kínált mérsékelt kedvezmények és a kiszállítási korlátozásokra vonatkozó intézkedések is. De előfordulhat, hogy a tavalyi tapasztalatok és a sajtóban is megjelenő panaszok után megfontoltabban vásároltak a hazai internetezők online, korábbra hozva rendeléseiket.
A 2017-es karácsonyi időszakban a késések ellenére sem volt érzékelhető olyan mértékű probléma a csomagkiszállításban, mint egy évvel korábban. A tavalyi tanuló pénz után az online vásárlók láthatóan megtanulták, többségükben elfogadták, hogy a közvetlenül karácsony előtt rendelt termékek késve érkezhetnek meg. Így ez már nem hatott az újdonság erejével, és nem lehetett érzékelni, mérni a felháborodást – pedig sokan a jellemző kiszállítási időhöz képest ismét késve kapták kézhez a csomagjukat.
A késések megelőzésére tett lépések viszont foglalkoztatták a közvéleményt. A lakossági visszajelzések adataiból azonban úgy tűnik, hogy ezek inkább visszafogták a karácsonyi időszakban az e-kiskereskedelmet, kevesebben rendeltek. A korábbi években jellemzően 30-31%-a realizálódott a teljes éves online kiskereskedelmi forgalomnak a „karácsonyi” időszakban (nov. 1-dec. 31 között). Ez az arány a 2017-es teljes e-kiskereskedelmi forgalomra vonatkozóan még nem ismert, ennek értékelését legkorábban 2018. májusra lehet majd elkészíteni, mert a lezárt mérleg adatok szükségesek hozzá.
Az év vége történései arra is rávilágítanak, hogy mind a webáruházak, mind a gazdaság számára előnyösebb lenne tartós megoldásokat találni arra a kihívásra, amit az év végén rendre megnövekvő online rendelésszám jelent. A cél az lenne, hogy a logisztika még jobban segítse az online kereskedelem dinamikus bővülését és vele együtt a vásárlók jóérzésének erősödését.
A felnőtt magyar internetezők közül saját bevallásuk szerint kevesebben vásároltak a tavalyi Black Friday alkalmával, mint egy évvel korábban. Míg 2016-ban 2,1 millió internetező vásárolt az akcióban részt vevő üzletekben és webáruházakban, addig 2017-ben csupán 1,7 millióan. Pedig a Black Friday előtt készült előzetes felmérés alapján még kétszer ennyien voltak azok, akik vásárolni terveztek ezeken a napokon. A forgalom is elmaradt a várakozásoktól: az előzetes becslés szerint akár 120 milliárd forintot is hozhatott volna a Black Friday, ezzel szemben ennek csupán fele valósulhatott meg.
Ebben közrejátszhatott, hogy a Black Friday-kor akár az üzletekben, akár a webáruházakban vásárlók fele visszafogott, egytizedük elhanyagolható mértékű kedvezményeket talált, sőt volt egy olyan kisebb – 7%-nyi – csoport is (ők a felnőtt internetezők 2%-át teszik ki), akik úgy látták, hogy nem a termék legutolsó, hanem egy korábbi listaárából adtak kedvezményt. Ez azonban nem vette el az internetezők kedvét a vásárlástól az ezt követő karácsonyi időszakban. Tavaly év végén a felnőtt internetezők 90%-a, 5 millióan vásároltak karácsonyi ajándékot online (3,7 millióan) vagy offline módon (4,9 millióan). Karácsonyi ajándékokra a felnőtt internetezők hozzávetőlegesen 234 milliárd forintot költhettek tavaly, amelynek 42%-át (hozzávetőlegesen 98 milliárd forintot) online, 58%-át (hozzávetőlegesen 136 milliárd forintot) pedig offline üzletekben költötték el a felmérés szerint.
A Posta és a webáruházak is a késedelmes szállítások elkerülésére törekedtek A webáruházak és logisztikai szolgáltatók részéréről többféle megoldást is tapasztalhattunk tavaly a kiszállítás kapcsán felmerülő problémák elkerülése érdekében: például az általánosan alkalmazott kiszállítási idő növelését, a kiszállítási díj emelését, valamint a csomagfeladás és kiszállítás korlátozását. Vajon mit érzékeltek ebből a karácsonyi online vásárlásban érintettek? A felnőtt internetezők kétharmada hallott például a Magyar Posta karácsonyi ünnepeket megelőző intézkedéseiről. Ezeket többen értékelték korrektnek (40%) és hatékonynak (38%).
Persze nem csak a Posta készült a karácsonyi időszakra, hanem szinte minden kiszállítást végző cég. Ennek ellenére is voltak azonban olyanok, akik már nem tudtak karácsony előtti kiszállítással online rendelést feladni, illetve a korlátozások miatt a külföldi webáruházakból tervezett rendeléseiket inkább elhalasztották (karácsony idején online vásárlók 14 és 13%-a). Ezen túl pedig a karácsony előtti kiszállításra vonatkozóan minden ötödik online vásárló tapasztalt kiugróan magas díjakat. Azok többsége (52%), akik hallottak a karácsonyi időszakra vonatkozó kiszállítással kapcsolatos intézkedésekről úgy vélték, hogy ezek önmagukban még nem oldották meg teljesen a problémát.
A 2017-es karácsonyi szezonban valamivel kevesebben voltak, akik késve kapták meg csomagjukat, mint egy évvel korábban. 800.000-en voltak, akik futárszolgálattal, vagy átvételi pontra, csomagautomatához rendelt termékeiket csak késéssel tudták átvenni – míg egy évvel korábban 900.000 főt érintett ugyanez a probléma. A 2016-os karácsonyi időszakhoz képest azonban a késés ideje mérséklődött: átlagosan 4 nappal (egy évvel korábban átlagosan 5 nappal) később kapták kézhez csomagjaikat, de 13%-uk (egy évvel korábban 12%-uk) csomagja még január első hetében sem érkezett meg.
A késésben érintettek továbbra is egyforma mértékben érzik hibásnak a webáruházakat és a futárszolgálatokat. Az érintettek többségének (65%, egy évvel korábban 61%) nem változott az online vásárlással kapcsolatos viszonya. 27%-uk (egy évvel korábban szintén 27%) nyilatkozott úgy, hogy még korábbra fogja hozni a vásárlásait, 7% (egy évvel korábban 11%) nem fog a jövőben az ünnepi időszak alatt rendelést leadni és mindössze 1%-a (egy évvel korábban szintén 1%) mondta azt, hogy soha nem fog a neten vásárolni.
Az elmúlt években már a Black Friday-jel vette kezdetét a karácsonyi szezon. 2017-ben a Black Friday forgalma azonban elmaradt mind a 2016. évi, mind az előzetesen becsült forgalomhoz képest. Ennek hátterében állhatnak a Black Friday-kor kínált mérsékelt kedvezmények és a kiszállítási korlátozásokra vonatkozó intézkedések is. De előfordulhat, hogy a tavalyi tapasztalatok és a sajtóban is megjelenő panaszok után megfontoltabban vásároltak a hazai internetezők online, korábbra hozva rendeléseiket.
A 2017-es karácsonyi időszakban a késések ellenére sem volt érzékelhető olyan mértékű probléma a csomagkiszállításban, mint egy évvel korábban. A tavalyi tanuló pénz után az online vásárlók láthatóan megtanulták, többségükben elfogadták, hogy a közvetlenül karácsony előtt rendelt termékek késve érkezhetnek meg. Így ez már nem hatott az újdonság erejével, és nem lehetett érzékelni, mérni a felháborodást – pedig sokan a jellemző kiszállítási időhöz képest ismét késve kapták kézhez a csomagjukat.
A késések megelőzésére tett lépések viszont foglalkoztatták a közvéleményt. A lakossági visszajelzések adataiból azonban úgy tűnik, hogy ezek inkább visszafogták a karácsonyi időszakban az e-kiskereskedelmet, kevesebben rendeltek. A korábbi években jellemzően 30-31%-a realizálódott a teljes éves online kiskereskedelmi forgalomnak a „karácsonyi” időszakban (nov. 1-dec. 31 között). Ez az arány a 2017-es teljes e-kiskereskedelmi forgalomra vonatkozóan még nem ismert, ennek értékelését legkorábban 2018. májusra lehet majd elkészíteni, mert a lezárt mérleg adatok szükségesek hozzá.
Az év vége történései arra is rávilágítanak, hogy mind a webáruházak, mind a gazdaság számára előnyösebb lenne tartós megoldásokat találni arra a kihívásra, amit az év végén rendre megnövekvő online rendelésszám jelent. A cél az lenne, hogy a logisztika még jobban segítse az online kereskedelem dinamikus bővülését és vele együtt a vásárlók jóérzésének erősödését.