A keresőcég számos dologra hajlandó lenne azért, hogy elkerülje az Európai Unióval való összetűzést.

Az Európai Bizottság június végén döntött úgy, hogy 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtja a Google-t, mert álláspontja alapján az amerikai társaság jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának és visszaélt keresője erőfölényével. A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Ajánlatát kezdetben "Froogle” néven kínálta, majd azt 2008-ban átnevezték „Google Product Search”-re, 2013 óta pedig „Google Shopping”-nak hívják. A segítségével a fogyasztók összehasonlíthatják az interneten kínált termékeket és azok árait, hogy kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kiskereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait, az online piactereket (Amazon, eBay stb.) és más viszonteladókat.

A Bloomberg arról számolt be, hogy a társaság az érintett részlegét a jövőben önálló egységként működtetné. Úgy tűnik, hogy az önmagában nem lenne elegendő, hogy a Google - a legutoljára javasolt módon - egy aukciós rendszert vezet be, amelynek a segítségével a konkurens ár-összehasonlító keresőszolgáltatások is licitálhatnak a Google keresőjében lévő kifizetődő reklámhelyekre, ehelyett az az elképzelés merült fel, hogy a Google Shoppingot Európában önállóan működő részlegként szervezi ki. A Google Shopping így továbbra is a vállalat része maradna, de külön működne és az általa megtermelt pénzeket használná fel.

Felmerült továbbá az is, hogy a részleg és annak vetélytársai összesen tíz reklámhelyre licitálhatnának. Az óriáscég egyik szóvivője nem akarta kommentálni a sajtóértesüléseket. Az egyelőre kérdéses, hogy mit szólnak a javaslathoz az Európai Bizottság és az érintett konkurensek. Az EU egyébként júniusban két másik, még vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével: az Android operációs rendszer és az AdSense hirdetési platform vonatkozásában.