MTI

Ingyenes informatikus-képzést indít a kormány

Elindult az informatikus utánpótlás biztosítása érdekében korábban meghirdetett kormányzati program.

A kezdeményezéshez már 15 felsőoktatási intézmény és több informatikai vállalkozás is csatlakozott, amelynek eredményeként még ebben a hónapban ingyenes, naprakész gyakorlati tudást nyújtó képzések indulnak - mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A program első üteme 2,8 milliárd forint uniós forrásból valósul meg, amely magában fogalja egyebek mellett az informatikai szakma népszerűsítéséért országszerte szervezendő több mint 400 rendezvényt, valamint informatikai témájú szakkörök és táborok szervezését, illetve céges nyílt napok és interaktív kiállítások is tervben vannak több ezer általános- és középiskolai diák megszólítása érdekében.

A program elsődleges célja, hogy 2020-ig kétszeresére növekedjen az informatikai felsőoktatási szakokra jelentkezők száma. A tervek szerint legalább 100, az infokommunnikáció területén meghatározó céggel köt majd megállapodást a kormány, így a vállalkozások sokkal aktívabb szerepet vállalnak majd az oktatásban. Az egyetemeknek pedig azt tanácsolja a kormány, hogy kössenek az eddigieknél erősebb partnerségi kapcsolatot, folytassanak gyakorlati együttműködést és még inkább engedjék be a vállalkozásokat, szakembereket az oktatásba. A projekt keretében gyakornoki program is indul, első körben 275 hallgatóval, egy másik kezdeményezésnek köszönhetően pedig legalább 4000 hallgató kap ingyenes informatikai kurzuson való részvételi lehetőséget.

Laufer Tamás, a programban közreműködő IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért elnöke előadásában vázolta a program öt pillérét, amelynek része egy szakmai besorolás elkészítése, azért, hogy egyértelművé váljon, pontosan milyen szakterületen van informatikai szakemberhiány, ezáltal a képzések a gazdasági szükségletekhez igazodhatnak. Szintén fontos az egyetemeken tapasztalt magas, néhol 50 százalékos lemorzsolódási arány csökkentése, például gyakornoki programokkal - hangsúlyozta.

A harmadik és negyedik pillérként azokat a kampányokat és marketingeszközöket említette, amelyek bemutatják, milyen fontos megérteni és részévé válni a digitalizációnak. Ötödikként a digitális élményközpontok létesítését emelte ki, a fiatalok digitális világba történő beléptetésére.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • esztyopa #14
    Ez úgy fog kinézni,hogy egy *hozzáértő* haver - jó pénzért-elmagyarázza,hogy mi a különbség a golyós,és a villanyos számológép között !
  • cylontoaster #13
    Élhetsz ebből, ebből nem következik, hogy igazad van...
    Villanyszerelésből is élhetsz, ettől még nem biztos hogy meg tudod tervezni egy felhőkarcoló elektromos hálózatát.
    És elhiheted, matek alatt nem a fejben háromjegyű számokkal való osztást értem. Ahogy valszeg Tinman sem.

    De hogy a te példádnál maradjunk: lehetsz egyszerű gyári munkás, aki összepakolja a laptopot a kész alkatrészekből.
    Vagy tervezheted a billentyűzetet, ismerve az igényeket és a rendelkezésre álló méretet.
    Vagy tervezheted (nyilván magasabb, absztraktabb szinten) az egész laptopot.
    Na tippelj melyikhez kell mélyebb elméleti tudás. És igen, lehet hogy ettől még nem fogsz tudni a gyárban összeszerelni lapost.

    Itt egy cikk erről, nem akarom leírni (3x) amit elég másolni:
    LINK

    Egyetemi szinten a matek egyébként analízissel kezdődik, nem nagyon van mit ráfogni. Egy leíró statisztika az nem matek. És persze van különbség analízis és analízis közt is.

    (Az OOP több évtizede "divat", nem egy új találmány.)
  • AcsMarci #12
    Csak hogy azt, hogy matek, marha sok mindenre rá lehet fogni. A programozós matek, és az amit a legtöbb ember matekként ismer teljesen különbözik egymástól.
    Nemrég halottam, hogy egy lánynak azt magyarázták, hogy neki azért nem való az informatika, mert számolni is alig tud. Erre adtam nekik pár könyv címet, hogy nézzék meg, milyen egy informatika szakos matekkönyv, és számolják össze hogy hány szám van egy 200 oldalas könyvben. (nektek elmondom: alig több mint 200 és mind a lap legalján + a tartalomjegyzékben).

    De egyébként egy hétköznapibb példával élve, képzeljétek el, hogy terveznetek kell egy laptopot. Felhasználjátok a már meglévő dolgokat (programozásban ez az OOP), vagy megterveztek mindent elölről, 0-ról. Ebbe benne vannak a kábelek , a különböző kiegészítő kártyák, az alaplap stb. Szerintem ezt senki sem vállalná, és nem is lenne semmi értelme a dolognak.
  • AcsMarci #11
    Mellesleg a kormány az informatikusi oktatás végét ECDL vizsgával képzeli el, ami ma jelenleg kb annyit és mint egy középszintű infó érettségi.
  • AcsMarci #10
    "Ahhoz hogy az első részhez hozzá tudjon szagolni az emebr, nem árt a matek tudás, illetve megfordítva: eleve olyan absztrakt látásmód kell, ami kell a matekhoz is, tehát aki kibukik matekból az amúgy sem lenne erre alkalmas.
    " Na pont ez a dolog, amit rengeteg helyen kántálnak és még alapjaiban véve sem igaz. És ezt én mondom, aki ebből élek. Pont az ilyen dolgokkal riasztják el a diákokat azok az emberek, akik maximum elméletben képesek programozni, gyakorlatban azonban biztos hogy nem menne nekik, főleg nem objektum orientáltan ( ma ugyanis ez az alap elvárás).
  • cylontoaster #9
    Nem az informatikus az igazán hiányszakma, de még csak nem is a programozó. Ami borzalmasan hiányzik, az a jól képzett, magas szintű tudással rendelkező programozó, vagy inkább programtervező.
    Ennek tudható be az, hogy egy összetettebb projekt 3 részre osztható, a legzsírosabb, leginkább absztrakt látásmódot igénylő részt tőlünk nyugatra, a középső részt pl. nálunk, míg a nettó gépelést keletre (tipikusan india) csinálják.

    Ahhoz hogy az első részhez hozzá tudjon szagolni az emebr, nem árt a matek tudás, illetve megfordítva: eleve olyan absztrakt látásmód kell, ami kell a matekhoz is, tehát aki kibukik matekból az amúgy sem lenne erre alkalmas.

    A kibukás is egy szűrő, a másik probléma hogy mesterképzésre alig mennek, mert (rövid távon) nincs értelme.

    Lehet képezni végtelen olyan programozót, aki 1-2 nyelvet ismer, abban profi, de magas szinten nem tud tervezni, csak így a adott projektek legtöbb pénzt adó részét nem mi csináljuk. Előnye, hogy erre sokkal több ember képes, és sokkal kevesebb oktatást igényelnek.

    #Cat: aki egy tudományegyetemen programtervező matematikusnak ment, az mit várt?

    Plusz a matek egy jó szűrő: aki nem képes elvégezni ezeket a tárgyakat, az vagy tojik rá vagy ennyire nincs logikája. Nem tudom melyik a jobb munkaerő.. A gond nem a sok matekkal van, hanem az aránytalan és értelmetlen elméleti számonkéréssel.
  • Meridian #8
    Van egy régi könyvem, '97-'98-as kiadású lehet, Szelezsán János: Adatbázisok.
    Na ebben a könyvben már akkor megjegyezte érdekességképpen, hogy mekkora az aránya a tipikusan matematikai alkalmazások az összes alkalmazásnak? Nos, kb 1%-a.
    Gondolom ez azóta sem változott pozitív irányban, sőt inkább csak csökkenhetett.
    Azért is gondolom ezt, mert a GreenFox, meg Codecool sem kér matektudást, ahhoz hogy ők valamiféle programozót faragjanak belőled...

    Nyilván a mateknak ott van szerepe, akik pl adatbázis motor programoznak. Magát a szerver magját, ami a felhasználók szempontjából rejtve marad, csupán a teljesítmény javulást érzékelik belőle, ha a jobb és jobb kódot adnak közre ezek a speciális területen programozók... viszont akik MS SQL, vagy ORACLE vagy IMB DB2-re programoznak, azoknak elég egy minimális matektudás, több nem kell... nekik inkább más jellegű készségek és ismeretek kellene ahhoz, hogy elkészítsék az adott alkalmazást, ami egy vállalat döntéshozatalában segít például... (vagy például egy grafikus felület elkészítéséhez és leprogramozásához pl nem kell matek)...
  • alma2 #7
    Inkabb azt emberek zomebol, a jozan paraszti esz, a jo munkara es minosegre torekves hianyzik es az egyszeru kovetkezetesseg. Az extrak, hogy felelosseg tudat, matek, jo logikai kezseg, feladatmegoldo kepessegrol mar nem is beszelve, ez igy mind egyben kb 100 informatikusbol 1-re jellemzo.
    Teljesen mindegy, hol es mit vegzett, milyen projektekben vett eddig reszt, amikor legnagyobb reszuk azon elverzik, ha azt mondom paros a szam, akkor a piros gombot nyomd meg, ha paratlan a zoldet. Elsore meg sikerul, masodikra, mar csak a felenek, harmadik probalkozasra inkabb keres egy kek gombot es azt nyomkodja. Gyalazat amit ma a piac kitermelt magabol "kenyszerbol"

  • petsoft #6
    Nos, csak figyeljetek. 2013-tól csökkentették az informatika órák számát drasztikusan. Gimnáziumban 9. osztályban 1 óra/hét, 10. osztályban 1 óra/hét, 11,12. osztályban 0 óra/hét. Tehát 1-1-0-0. Ez most, ebben az évben fog "beérni". Eddig kb minden 3. diák érettségizett informatikából. Ez kb 30e diák/év. Földrajzból, aminek az óraszáma: 2-2-0-0, kb 8e diák érettségizett. Lehet tippelni, hogy az 1-1-0-0 óraszámra mennyien választják az infót, mint érettségi tantárgy. Márpedig tény: A diák azt választja érettségi tantárgynak, amiből tovább szeretne tanulni, amit elég óraszámban tanul. Tájékoztatásul a korábbi óraszám, ami a kb 30e érettségizőt hozta: 2-2-1,5-1,5 volt. Ezt eltolták, s nem kijavítható. Olyan tantárgyat nem választ a diák továbbtanulásként, amit nem tanul. Szóval a gimnáziumból (ami alapvetően a jobb képességűeket jelenti) alig fognak infromatikusnak jelentkezni. Marad a szakgimnáziumi informatika képzés. A nem informatikusok szakgimnáziumból (a következő 4 évben) biztosan nem fognak informatikusnak jelentkezni, mert nekik az óraszámuk: 1-0-0-0 volt.
  • Tinman #5
    Elte + prog&matek... mit vártatok? Ott hiába tud valaki OOP-ben elbohóckodni, az qrvára kevés lesz.