14
-
esztyopa #14 Ez úgy fog kinézni,hogy egy *hozzáértő* haver - jó pénzért-elmagyarázza,hogy mi a különbség a golyós,és a villanyos számológép között ! -
cylontoaster #13 Élhetsz ebből, ebből nem következik, hogy igazad van...
Villanyszerelésből is élhetsz, ettől még nem biztos hogy meg tudod tervezni egy felhőkarcoló elektromos hálózatát.
És elhiheted, matek alatt nem a fejben háromjegyű számokkal való osztást értem. Ahogy valszeg Tinman sem.
De hogy a te példádnál maradjunk: lehetsz egyszerű gyári munkás, aki összepakolja a laptopot a kész alkatrészekből.
Vagy tervezheted a billentyűzetet, ismerve az igényeket és a rendelkezésre álló méretet.
Vagy tervezheted (nyilván magasabb, absztraktabb szinten) az egész laptopot.
Na tippelj melyikhez kell mélyebb elméleti tudás. És igen, lehet hogy ettől még nem fogsz tudni a gyárban összeszerelni lapost.
Itt egy cikk erről, nem akarom leírni (3x) amit elég másolni:
LINK
Egyetemi szinten a matek egyébként analízissel kezdődik, nem nagyon van mit ráfogni. Egy leíró statisztika az nem matek. És persze van különbség analízis és analízis közt is.
(Az OOP több évtizede "divat", nem egy új találmány.) -
AcsMarci #12 Csak hogy azt, hogy matek, marha sok mindenre rá lehet fogni. A programozós matek, és az amit a legtöbb ember matekként ismer teljesen különbözik egymástól.
Nemrég halottam, hogy egy lánynak azt magyarázták, hogy neki azért nem való az informatika, mert számolni is alig tud. Erre adtam nekik pár könyv címet, hogy nézzék meg, milyen egy informatika szakos matekkönyv, és számolják össze hogy hány szám van egy 200 oldalas könyvben. (nektek elmondom: alig több mint 200 és mind a lap legalján + a tartalomjegyzékben).
De egyébként egy hétköznapibb példával élve, képzeljétek el, hogy terveznetek kell egy laptopot. Felhasználjátok a már meglévő dolgokat (programozásban ez az OOP), vagy megterveztek mindent elölről, 0-ról. Ebbe benne vannak a kábelek , a különböző kiegészítő kártyák, az alaplap stb. Szerintem ezt senki sem vállalná, és nem is lenne semmi értelme a dolognak. -
AcsMarci #11 Mellesleg a kormány az informatikusi oktatás végét ECDL vizsgával képzeli el, ami ma jelenleg kb annyit és mint egy középszintű infó érettségi. -
AcsMarci #10 "Ahhoz hogy az első részhez hozzá tudjon szagolni az emebr, nem árt a matek tudás, illetve megfordítva: eleve olyan absztrakt látásmód kell, ami kell a matekhoz is, tehát aki kibukik matekból az amúgy sem lenne erre alkalmas.
" Na pont ez a dolog, amit rengeteg helyen kántálnak és még alapjaiban véve sem igaz. És ezt én mondom, aki ebből élek. Pont az ilyen dolgokkal riasztják el a diákokat azok az emberek, akik maximum elméletben képesek programozni, gyakorlatban azonban biztos hogy nem menne nekik, főleg nem objektum orientáltan ( ma ugyanis ez az alap elvárás). -
cylontoaster #9 Nem az informatikus az igazán hiányszakma, de még csak nem is a programozó. Ami borzalmasan hiányzik, az a jól képzett, magas szintű tudással rendelkező programozó, vagy inkább programtervező.
Ennek tudható be az, hogy egy összetettebb projekt 3 részre osztható, a legzsírosabb, leginkább absztrakt látásmódot igénylő részt tőlünk nyugatra, a középső részt pl. nálunk, míg a nettó gépelést keletre (tipikusan india) csinálják.
Ahhoz hogy az első részhez hozzá tudjon szagolni az emebr, nem árt a matek tudás, illetve megfordítva: eleve olyan absztrakt látásmód kell, ami kell a matekhoz is, tehát aki kibukik matekból az amúgy sem lenne erre alkalmas.
A kibukás is egy szűrő, a másik probléma hogy mesterképzésre alig mennek, mert (rövid távon) nincs értelme.
Lehet képezni végtelen olyan programozót, aki 1-2 nyelvet ismer, abban profi, de magas szinten nem tud tervezni, csak így a adott projektek legtöbb pénzt adó részét nem mi csináljuk. Előnye, hogy erre sokkal több ember képes, és sokkal kevesebb oktatást igényelnek.
#Cat: aki egy tudományegyetemen programtervező matematikusnak ment, az mit várt?
Plusz a matek egy jó szűrő: aki nem képes elvégezni ezeket a tárgyakat, az vagy tojik rá vagy ennyire nincs logikája. Nem tudom melyik a jobb munkaerő.. A gond nem a sok matekkal van, hanem az aránytalan és értelmetlen elméleti számonkéréssel. -
Meridian #8 Van egy régi könyvem, '97-'98-as kiadású lehet, Szelezsán János: Adatbázisok.
Na ebben a könyvben már akkor megjegyezte érdekességképpen, hogy mekkora az aránya a tipikusan matematikai alkalmazások az összes alkalmazásnak? Nos, kb 1%-a.
Gondolom ez azóta sem változott pozitív irányban, sőt inkább csak csökkenhetett.
Azért is gondolom ezt, mert a GreenFox, meg Codecool sem kér matektudást, ahhoz hogy ők valamiféle programozót faragjanak belőled...
Nyilván a mateknak ott van szerepe, akik pl adatbázis motor programoznak. Magát a szerver magját, ami a felhasználók szempontjából rejtve marad, csupán a teljesítmény javulást érzékelik belőle, ha a jobb és jobb kódot adnak közre ezek a speciális területen programozók... viszont akik MS SQL, vagy ORACLE vagy IMB DB2-re programoznak, azoknak elég egy minimális matektudás, több nem kell... nekik inkább más jellegű készségek és ismeretek kellene ahhoz, hogy elkészítsék az adott alkalmazást, ami egy vállalat döntéshozatalában segít például... (vagy például egy grafikus felület elkészítéséhez és leprogramozásához pl nem kell matek)... -
#7
Inkabb azt emberek zomebol, a jozan paraszti esz, a jo munkara es minosegre torekves hianyzik es az egyszeru kovetkezetesseg. Az extrak, hogy felelosseg tudat, matek, jo logikai kezseg, feladatmegoldo kepessegrol mar nem is beszelve, ez igy mind egyben kb 100 informatikusbol 1-re jellemzo.
Teljesen mindegy, hol es mit vegzett, milyen projektekben vett eddig reszt, amikor legnagyobb reszuk azon elverzik, ha azt mondom paros a szam, akkor a piros gombot nyomd meg, ha paratlan a zoldet. Elsore meg sikerul, masodikra, mar csak a felenek, harmadik probalkozasra inkabb keres egy kek gombot es azt nyomkodja. Gyalazat amit ma a piac kitermelt magabol "kenyszerbol"
-
petsoft #6 Nos, csak figyeljetek. 2013-tól csökkentették az informatika órák számát drasztikusan. Gimnáziumban 9. osztályban 1 óra/hét, 10. osztályban 1 óra/hét, 11,12. osztályban 0 óra/hét. Tehát 1-1-0-0. Ez most, ebben az évben fog "beérni". Eddig kb minden 3. diák érettségizett informatikából. Ez kb 30e diák/év. Földrajzból, aminek az óraszáma: 2-2-0-0, kb 8e diák érettségizett. Lehet tippelni, hogy az 1-1-0-0 óraszámra mennyien választják az infót, mint érettségi tantárgy. Márpedig tény: A diák azt választja érettségi tantárgynak, amiből tovább szeretne tanulni, amit elég óraszámban tanul. Tájékoztatásul a korábbi óraszám, ami a kb 30e érettségizőt hozta: 2-2-1,5-1,5 volt. Ezt eltolták, s nem kijavítható. Olyan tantárgyat nem választ a diák továbbtanulásként, amit nem tanul. Szóval a gimnáziumból (ami alapvetően a jobb képességűeket jelenti) alig fognak infromatikusnak jelentkezni. Marad a szakgimnáziumi informatika képzés. A nem informatikusok szakgimnáziumból (a következő 4 évben) biztosan nem fognak informatikusnak jelentkezni, mert nekik az óraszámuk: 1-0-0-0 volt. -
#5
Elte + prog&matek... mit vártatok? Ott hiába tud valaki OOP-ben elbohóckodni, az qrvára kevés lesz. -
Cat #4 "Ergo aki matekból jó, abból jó eséllyel jó programozó is lesz."
Ez így van, de azt írja (és ebben egyetértek), hogy az oktatás túl magasra lő, jórészt feleslegesen. Az ELTE progmatos ismerősömnek heti 22 matekórája volt. Nem meglepő módon az évfolyam kétharmada kihullott, pedig aki nem bírta vagy szimplán nem érdekelte ez, az is lehetett egyébként marhajó programozó. -
#3
Te is írod: A matek képesség pontosan a jó logikai készség miatt szükséges a programozáshoz. Ergo aki matekból jó, abból jó eséllyel jó programozó is lesz. Nem mellesleg sok felmerülő programhibára ott van a válasz a matekban... -
fonak #2 Egyetértek, mondjuk azzal a különbséggel, hogy az esetek 99%-ában nem kell hozzá matek, semmi köze hozzá (ezért is tévedés "programtervező matematikusokat" képezni szakmányban), némi logikai érzék igen. Mondjuk lehet, aki igazán "tufa matekból" annak az sincs.
A programozók túlnyomó többsége manapság bizony nem mondjuk a google-nál fejleszt valami AI-t, sokkal favágóbb dolgokat csinál. Mondjuk valami számlázó, nyilvántartó cuccot ír SAP-hez vagy Navision-hoz (ma már MS Dynamics NAV) vagy weboldalakat gyárt stb.
És az a helyzet, hogy lassan ezekből is hiány lesz, vagy már van. Nem csak "igazi programozókból". -
#1
Hú bazmeg, komolya bajok vannak a fejekben.
Beleqrhatnak ebbe a témába egy USA éves GDP-t akkor se lesz kutyából szalonna. Értsd jól: Aki matekból tufa, abból max olyan informatikus lesz, aki elhúz A-ból B-be egy lan kábelt, majd rákrimpel a végére.
Nem ezekből van hiány, csak a média qrvára hajlamos összemosni az informatikust, a programozót, meg a telekomos mérnököt.
Amiből hiány van kb. az egész világon: programozó. Már pedig ez nem egy olyan szakma, amit kb. bárki eltud sajátítani. Nagyon nem. Nem véletlen, hogy hiányszakma... és az is marad.