SG.hu

Irreális elképzelés a papír nélküli iroda

Új kutatási eredmények szerint a papír nélküli iroda irreális elképzelés, a munkahelyek növekvő digitalizálásának és az ökoszisztéma megőrzésével kapcsolatos aggályok ellenére is.

Több mint 38 év telt el azóta, hogy a brit-amerikai információkutató, Frederick Wilfrid 1978-ban a „papír nélküli irodát” megálmodta. Az igazság azonban az, hogy ma is naponta használják a nyomtatókat. Az Epson Europe megbízásából az EMEA régióban 2400 irodai dolgozó részvételével készített felmérés szerint a válaszadók 76 százaléka gondolja úgy, hogy a nyomtatás „létfontosságú”, hiszen segíti a hatékony munkavégzést, emellett túlnyomó többségük (75%) érzi úgy, hogy „a papír nélküli iroda irreális”. Az összes megkérdezett 80 százaléka szerint a nyomtatás elengedhetetlenül szükséges része a különböző iparágak működésének, a kutatásból pedig az is kiderült, hogy Magyarországon a válaszadók átlagosan 34 oldalt nyomtatnak naponta. A legnépszerűbb tétel a számlák nyomtatása, amit szorosan követnek a szerződések és a táblázatok.

„Felmérésünkből világosan látszik, hogy az emberek még mindig szeretnek papírral dolgozni, és bizonyos feladatok elvégzése során előnyben részesítik a nyomtatott példányokat a képernyővel szemben. Mindez a nyilvánvaló digitális előnyök mellett és annak ellenére is így van, hogy hazánkban minden második vállalat (50%) inkább digitalizálja a dokumentumokat, mintsem nyomtatott példányokat tartson” – jegyezte meg Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi igazgatója. A nyomtatóhasználat eltérő, azonban az összes nyomat majdnem fele vagy azonnal hulladék (17%) vagy rövidtávú használatra készül (29%). Ezt a tényezőt az irodai dolgozók 95%-a figyelembe is veszi, mert fontosnak tartja a környezet megóvását, ami viszont nem csökkenti a nyomatok értékét: több mint minden harmadik alkalmazott szerint (36%) a munkahatékonyságot negatívan befolyásolná, ha nem nyomtathatna többé.

„A szervezeteknek szükségük van a nyomatokra, hiszen ezek segítik az alkalmazottak munkáját, ha pedig a munkaadók figyelmesen választják meg a használt technológiát, még nagyobb hatékonyságra tehetnek szert, és a környezetre is jótékonyabb hatással lehetnek” – világít rá a kereskedelmi vezető. A hazai cégek 44 százaléka nem stratégiai jelleggel alkalmazza az információs technológiát és így jelentős megtakarításoktól eshetnek el a nyomtatási költségek és a környezeti terhelés miatt.

„Az új megoldások jelentősen befolyásolják a munkavégzést. Az Epsonnál mi is ezt tapasztaljuk a hordozható és projektoralapú, valamint a közös munkát támogató technológiák esetében. Azonban, amikor olyan dokumentumok olvasására, tanulmányozására, szerkesztésére és megosztására kerül sor, mint a jelentések, e-mailek és csatolmányok, az irodai alkalmazottak – a legfiatalabbaktól a legidősebbekig – még mindig jobban szeretik a nyomtatott változatokat használni” – teszi hozzá Fábián Miklós. „A vállalatoknak ezt érdemes figyelembe venniük, és megragadniuk a lehetőséget, hogy gondosan megválogatott technológiával javítsák eredményeiket, valamint csökkentsék a környezetre gyakorolt káros hatást.”

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • arty #13
    Egyszerű lenne a megoldás: a nyomtatópapírra tenni kell 780%-os áfát vagy termékdíjat (a napelemekre meg tudták tenni.... :D ).

    Pillanatokon belül levágnák a kezét azon kollégáimnak, akik egy kétsoros levelet kinyomtatnak, majd átvisznek a szomszéd szobába "megbeszélni" ... de igazából én is levágnám, csak KÉRJENEK MÁR MEG! :D
  • Fefy #12
    Ami azt illeti, nálunk is szinte esélytelennek tűnik a papírmentes iroda. Sok kolléga az Excel táblákat úgy rakja össze, hogy papírról írja az adatokat, illetve papíron egyezteti az adatokat, habár amihez egyeztet, illetve amiből veszi az adatokat, az is lejön elektronikus formában, szóval a papírt csak nyomtatják, utána megy is egyből a darálósba (vagy lefűzik 100%-osan feleslegesen, hogy utána 5-10 évvel később selejtezésnél menjen a "kukába"). Ezen felül vannak olyan több ezer oldalas doksik is, amiket csak azért kinyomtatnak, hogy utána a nagyfőnökök kézzel aláírják mindegyik oldalt(!!!), amit utána természetesen beszkennelnek. Szerintem ezerszer hasznosabb lenne (arról nem beszélve, hogy gyorsabb is) digitálisan aláírni a doksikat (pdf-ben pl lehet több aláírás is), de ezt nem látják be.

    Részemről viszont teljes mértékben lehetne papírmentes iroda. Éves szinten kb 10-15 oldalt nyomtatok összesen, aminek a fele kb magáncélú, szóval bőven meglennék nyomtató nélkül (a 2016-os évre 11 db A/4-es oldal és 2 db A/3-as oldal volt a "teljesítményem").
  • HyBrIDNyLA #11
    Igazad van. Tökéletesen egyetértek és teljes mértékben igazat adok. Nálunk az adatok központi adatbázisban vannak nyilvántartva és onnan vannak "közzé téve". Mégis, ahelyett, hogy mindenki a központiban túrkálna, inkább kiszedi magának és elmenti a saját íze szerint, vagy kinyomtatja. Amikor meg változik a központiban az adat és náluk meg nem, akkor meg megy az @nyázás, hogy nem működik. ..és én magyarázkodom a főnöknek, hogy mi a baj. Tőle meg azt kapom, ha már csinálsz valamit, csináld rendesen.
    Igazad van, de nem tudok mindenkit informatikai képzésben részesíteni a szuperkulcs fogalmáról, meg a normálformára hozás alapelveiről. Valamit másképp csinálni, ez tény.
  • Ender Wiggin #10
    Az egészségügyben katasztrofális lenne, ha csak elektronikus formában tárolnák a betegekkel kapcsolatos adatokat...
  • kvp #9
    "Ilyen környezetben milyen jellegű adatkezelést javasolnál?"

    CMS alaput. Eloszor egy szoftver elteszi a bejovo doc-ot egy adatbazis binaris tarolojaba, majd levalasztja a forditando szoveget a formazasrol, amit kiemel egy metaadatokra alapulo formatumba (mondjuk xml). A formazassal pedig keszit egy csak refernciakat tartalmazo doc file-t, ami megadja, hogy mit hova kell majd vissza tenni. A forditando szoveget a forditok egy celfeluleten kapjak meg, ahol szoveget szovegre cserelnek. Referenciakeppen lathatjak mellette az eredeti dokumentumot is (read only-kent). A kesz forditast on the fly vissza lehet illeszteni az eredeti dokumentumba, majd errol is mutathato egy elonezeti kep, ami a formazast segit megtartani. Az eredmeny egy ujabb doc file, ami az adatbazisban a munkaidonyilvantartassal (a berezeshez) es a megrendelo szamlazasi informacioival egyutt tarolodik. Az egesz lekerdezheto egy szerzodes/feladat megkozelitesu feluleten. A forditast vegzo szemely csak formazatlan szovegeket gepel egy urlapkitolto feluleten, kozben latva a kiindulasi es a cel anyagot. Sokkal gyorsabb igy a forditas es konnyebben automatizalhato a munka nagyobbik resze.

    ps: A fenti kiemel/ujraformaz technologia a Google automatikus mobilos forditojaban is megtalalhato. http://www.youtube.com/watch?v=0zKU7jDA2nc Meg ember se kell hozza!
  • Andriska86 #8
    Na, ez érdekes, amit írsz.

    Én fordítóirodában dolgozom.
    A megrendelő elküldi az anyagot mondjuk doc-ban, és pontosan ugyanúgy szerkesztve kéri vissza, csak nyilván más nyelven. Ilyen környezetben milyen jellegű adatkezelést javasolnál?
  • kékherceg #7
    Gyerekek ne hülyéskedjetek már. Azért irreális, mert hétköznapi emberek nem tudják elképzelni, hogy megvalósítható vagy mert nem akarnak változást? Akkor maradjunk örökre ebben a korban?
  • jkedzs #6
    eleve nem dokumentumokban kellene gondolkodni, főleg azoknak, akiknek közük van az adatbázisrendszerekhez.

    arról nem is beszélve, hogy a zárt szarcsimbók ms doksi formátumokat (doc, excel, stb) nem is lehet normálisan elektronikusan kezelni.

    de eleve téves elképzelés az, hogy csilivili doc formátumban tároljon valaki szöveget, arra az adatbázis sokkal jobban alkalmas és akármikor olyan formában lehet megjeleníteni később, amiben akarod. ugyanez excelre is... nevetséges hogy milyen kritikus folyamatokban, vagy adatok előállítására használják.

    tehát egy elektronikus rendszerben nincs helye a fájl alapú dokumentum formátumoknak.
    Utoljára szerkesztette: jkedzs, 2017.02.26. 09:02:19
  • Ulrich von #5
    Jah, jah, eddig még én is úgy tapasztaltam, hogy az elektronikus rendszer abban segít, hogy átláthatatlanabb és lassabb legyen a munka, ugyanis MÉG AZZAL IS kell foglalkozni a papíralapon kívül :)
  • esztyopa #4
    Mi ezen már rég túl vagyunk !
    VAN papír alapu IS+elektronikus IS. - együtt !
    Az elektronikus rendszeresen *lefagy*,de a *papír alapú*adatrögzítés nem kompatibilis az elektronikussal,így SOKKAL lassabb,kezelhetetlenebb lesz az *irodai munka*.
    MI megoldottuk a lehetetlennek látszó feladatot !
    MINDKÉT rendszer rossz elemeiből alkottunk egy MÉG rosszabbat !